Túlfizetett hivatalnokok aggodalmaskodnak?

A három évig tartó vizsgálat után született uniós döntés tudományos alapismeretek és némi józan ész birtokában megkérdőjelezhető – állítja a legtöbb brit lap. Roger Helmer, az Európai Parlament konzervatív szárnyának képviselője szerint a döntés ostobaság. „Az euró egyre kockázatosabb valuta, az unió a széthullás határán áll, erre mi történik: túlfizetett hivatalnokok aggodalmaskodnak a víz nyilvánvaló tulajdonságai miatt, és megvonják tőlünk a jogot, hogy kimondhassuk azt, ami nyilvánvalóan igaz” – közölte Helmer, majd hozzátette: ez az epizód a nagy európai projekt ostobaságának nyilvánvaló bizonyítéka.

A brit állami egészségügyi szolgálat szóvivője ugyancsak megkérdőjelezte a törvény mögött meghúzódó ésszerűséget. „A víz természetesen hidratál. Noha támogatjuk az EU-t abban, hogy megelőzze a termékekkel kapcsolatos hamis állításokat, mindenképpen ragaszkodnunk kell a józansághoz is” – fogalmazott.

Görbe banán és uborka

A britek egy jelentős része euroszkeptikus. A brit függetlenségi párt, a UKIP például szeretné kiléptetni Nagy-Britanniát az Unióból. Parlamenti képviselőjük nem is hagyta ki az alkalmat, Paul Nuttall így fakadt ki: „Többször is el kellett olvasnom, hogy elhiggyem, amit látok. Tökéletes példája ez annak, amit Brüsszel a legjobban csinál. Három évig levelez, majd 21 professzort összehív, és komolyan kijelenti, hogy az ivóvizet nem lehet azzal a felirattal árusítani, hogy a kiszáradástól véd. Ehhez képest a görbe banán és uborka pozitív példa” – dohogott a képviselő.

Az élelmiszergyártók marketingtanácsadóiként tevékenykedő dr. Andreas Hahn és dr. Moritz Hagenmeyer az általuk gyártott ivóvíz csomagolásán az alábbi feliratot szerették volna feltüntetni: „A jelentős mennyiségű víz rendszeres fogyasztása képes csökkenteni a kiszáradás kockázatát, és megelőzi a teljesítménycsökkenést is.”

Márpedig a vízivás önmagában nem véd

Az élelmiszer-biztonságért felelős uniós testület azonban elutasította a kérelmet. Brian Ratcliffe, a brit táplálkozástudományi intézet szóvivője szerint a sajtóban egyébként természetesen felületesen és leegyszerűsítve közölt direktíva csupán arra szolgál, hogy megállapítsa: a kiszáradás klinikai fogalom, és ez az állapot ivóvíz fogyasztása nélkül is elkerülhető.

Ratcliffe megjegyezte, hogy az EU csupán annyit állít, hogy a vízivás önmagában nem csökkenti a kiszáradás kockázatát. A szóban forgó felirat viszont azt a tévképzetet ébreszthette volna a fogyasztóban, hogy kizárólag a palackozott víz előzné meg a kiszáradást. Márpedig ez nem igaz, hiszen a csapvíz erre éppen úgy alkalmas, sőt a levesben vagy a görögdinnyében is jelentős mennyiségű víz található. Másrészt hiába iszik meg valaki egy üveg palackozott vizet, ha utána sivatagi hőségben lefut egy félmaratont további folyadékbevitel nélkül, mert akkor bizony kiszáradhat.

A forró kávé esete

Emlékezetes eset volt, amikor egy amerikai nő beperelt egy jól ismert gyorsétteremláncot, mert az ott vásárolt forró kávéval megégette magát. Beperelte az éttermet és nyert, mert a poháron nem volt feltüntetve, hogy vigyázat, a forró ital forró. Azóta már ott van a poharakon a felirat.

Egyes vélemények szerint a tudományos pontosságra törekvő unió a külső szemlélő számára ugyan nevetségesen akarja védeni a fogyasztókat a félrevezető egészségügyi állításoktól, illetve a nyomukban indított esetleges kártérítési perektől, jószándéka azonban nem vitatható. A konzervatív Telegraph például határozottan úgy véli, hogy a helytelen megfogalmazáson, hibás technikai részleten bukott el a kérelem, amely a lap tudományos szakértője szerint olyan volt, mintha valaki azt állította volna: a rendszeres levegővétel csökkenti a fulladás kockázatát.