A sárga tetőktől a régiós innovációig

Tóth László története a Coop történetének egyik legélőbb lenyomata. Már a kezdetekkor ott volt, amikor a norvég Cooppal arról beszéltek, milyen az egységes boltdekoráció, hogyan kell kialakítani a vásárlói útvonalat, milyen eszközök teszik átláthatóvá a polcokat. Abban az időben az Unió Coop még ötven-hatvan bolt körül mozgott, és mindenki a saját módszerét próbálta. Ő azonban az első pillanattól érezte, hogy fontos a rend, az egységesség és a következetes minőség.

Ahogy meséli, az első nagy áttörés az volt, amikor rájöttek: a bolt színének is üzenete van. A legendás sárga szín nem véletlenül terjedt el. A dombtetőről is látszott, és egy vidéki településen ez feltűnő volt.

Milyen volt a Coop indulásának első időszaka, és mit érzett akkor, amikor belépett ebbe a világba?

Nagyon sok minden egyszerre történt. Akkor még mindenki a maga módján dolgozott, és egyáltalán nem volt egyértelmű, hogyan lehet ebből országos hálózatot építeni. De már az első időkben látszott, hogy ha egy irányba mozdulunk, akkor komoly dolgokra leszünk képesek. A norvég kollégák nagyon sok gyakorlati dolgot tanítottak meg. Ha kellett, átforgattuk az árut, ha kellett, újrarendeztük a boltot. Ezek alapozták meg a későbbi előrelépést.

Sokszor emlegeti, hogy a bolt színe, külseje szinte jelképpé vált. Miért volt ez ennyire fontos?

Azért, mert a vidéki vásárló számára a bolt nem pusztán vásárlóhely. Amikor először döntöttünk a sárga mellett, sokan furcsán nézték. Aztán kiderült, hogy ez az egyik legjobb döntés volt. Kívülről már messziről látszott, hogy ez egy Coop bolt, ahol az ember tudja, mire számíthat.

Az Unió Coop több mint hetven településen van jelen. Hogyan sikerült végigvinni az átalakulásokat?

Nagyon sok türelemmel és odafigyeléssel. Amikor az ÁFÉSZ-ből létrejött a mai struktúra, rengeteg feszültség és bizonytalanság volt. Én akkor elnökként minden bolt sorsát személyes ügynek vettem. Az volt a cél, hogy senki ne vesszen el, és minden településen maradjon bolt. Az ilyen folyamatok sosem mennek egyik napról a másikra, de a közösség megtartása volt az alapvető szempont.

A beszállítói rendszer működtetésében milyen elveket követnek?

Átláthatóságot és szakmai következetességet. A régi, jól bevált partnerekkel egyszerűbb a dolgunk, mert ismerjük egymás ritmusát. Az új beszállítók esetében fontos, hogy tudjuk: minőséget hoznak, megbízhatók és képesek a lánc igényeire reagálni. Országos keretek vannak, és régiós szinten ehhez hozzáadjuk a saját piaci ismereteinket. Éppen ezért van az, hogy sok helyi termék tud bekerülni a polcokra.

Az első zöldség-gyümölcs logisztikai modell az Önök régiójából indult. Hogyan született ez meg?

Egyszerűen szükség volt rá. A korábbi rendszer kiszámíthatatlan volt. A boltok nem mindig tudták, milyen minőségű árut kapnak, milyen áron, és honnan. A húsnál és a fagyasztottnál már működött a raktári modell, ezért logikus volt, hogy a zöldség-gyümölcsnél is ezt kell megcsinálni. Felépítettük a saját raktárunkat, lekövettük a folyamatot egészen a nagybani piacig. Én is többször ott voltam hajnalban, hogy lássam, működik-e. Ma már heti tíz-tizenkét kamion megy ki, és pontosan követjük az áru útját.

A kis települések ellátása sokszor kihívás. Hogyan tudják ezt megoldani?

Úgy, hogy nem hagyjuk magára ezeket a településeket. Aprófalvas térségekben nem lehet nagy alapterületű boltokat működtetni, ezért alakítottuk ki a háromszázkilencvenkilenc négyzetméteres kisméretű üzleteinket. Ugyanúgy néznek ki, mint a nagyok, de fenntarthatók. A pékség, a frissáru, a saját sütés mindenhol megvan. Az embereknek ugyanazt a színvonalat akarjuk adni, akár kis faluban élnek, akár városban.

A helyi gazdaság támogatása hogyan jelenik meg a gyakorlatban?

Például úgy, hogy amit lehet, a környékről veszünk. Ha van jó minőségű helyi sajt, túró, tej, akkor azt tesszük ki. Ezeknek nemcsak üzleti, hanem közösségi értéke is van. Északkelet-Magyarországon ez különösen fontos. A helyi termelő kap piacot, a vásárló pedig olyan terméket vesz, amelynek ismeri az arcát, a történetét.

A fiatalok szerepéről is sokat beszélt. Mit tapasztal a vásárlói és a dolgozói oldalon?

A fiatal vásárlók új ritmust hoztak. Sok helyen az energiaital és a péksütemény forgalma miatt már reggel megpezsdül a bolt. Van üzletünk a buszmegállónál, ott a reggeli forgalom nagy része fiatalokból jön. A dolgozói oldalon is fontosak. Volt, aki gyakorlat után nálunk helyezkedett el, volt, aki nem, de ahol tudtunk, segítettünk. A fiatalság fontos, az is, hogy foglalkozunk velük, hiszen ők fogják továbbvinni, amit mi elkezdtünk.

Harminc év után mi tartja még mindig motiváltan?

Az, hogy látom az értelmét... Ha felújítunk egy boltot, vagy újat nyitunk, és azt látom, hogy az emberek szeretik, akkor ez mindent visszaad. Mindig van új feladat, új fejlesztés. Ez adja a lendületet.

A Coop Gazdasági Csoport ma országosan több mint 2 150 üzletet működtet, mintegy 16 000 embernek ad munkát, és évente több mint 1,5 millió háztartást szolgál ki rendszeresen, ezzel Magyarország egyik legnagyobb és legkiterjedtebb élelmiszer-kereskedelmi hálózata.  (x)

A borítóképen Tóth László, a Coop Hungary Zrt. igazgatósági tagja és az Unió Coop Zrt. vezérigazgatója szerepel.