hero
Store Insider 2022. június 17. 05:12
A változás frekvenciáján: FMCG TOP
A délutáni szekcióval folytatódott az FMCG TOP első napja: Innovációs profilok a vásárlói élmény növeléséhez.

A GfK tudja, hogy mennyire digitalizáltak a magyar háztartások és nem fél elárulni! A délutáni szakmai előadásokat Turcsán Tünde a GfK Hungária FMCG-üzletágigazgatója kezdte, friss adatokkal:

Hogyan fogyaszt a magyar fogyasztó online?

Több, mint 4000 háztartásról tudjuk, hogy vásárol-e online és azt is tudjuk, hogy kiket lehet könnyen átbillenteni az online felé. Vajon mennyien vannak a Heavy buyer-ek, akik havonta többször vásárolnak online? Hiszen a következő lépés az lenne, hogy aki már elkezdte, az többször tegye és még nagyobb kosarakat állítson össze. Vajon többen lettek-e 2020 óta azok, akik hiányolják, hogy nem lehet megfogni az árukat? Mi miatt választják a magyarok az online bevásárlást? A speciális termékválaszték, a gyorsaság vagy a kényelmesség miatt?

Turcsán Tünde

Többet és többször vásárolunk online csatornán keresztül.  Az előadásból kiderült: 2.2 %-os a részesedése a teljes FMCG csatornából az online-nak. A kereskedelmi márkák forgalmi részesedése pedig 18 %-a az online forgalomnak. Nem meglepő módon Budapesten a legmagasabb az online vásárlás gyakorisága. 

A fogyasztók online fmcg vásárlási szokásaival kapcsolatos kutatást 3300-an töltötték ki. Ez azt mutatta meg, hogy a vásárlók 52 % a rugalmasabb vásárlás, a vonzó akciók, kedvezmények miatt vásárol online is. A fogyasztók 66 %-a keresi az online akciós termékeket, és rendszeresen megnézni az online szórólapokat is. 59 % megnézi az árakat, „körülnéz” a neten mielőtt vásárol. 

A Heavy online vásárlók a heti nagybevásárlásokat is online intézik, és speciális alkalmakra is a weben vásárolnak. A medium online fogyasztók főleg tartós élelmiszert vesznek, az egyik fő motivációjuk, pedig hogy nem szeretnének cipekedni.  

Fontos-e a vásárlónak a rapid kiszállítás?

Mára végleg megszűnt az online kontra offline szemlélet. Az online értékesítés gyors felfutása számos új lehetőséget kínál a kereskedők számára vevőik megnyerésére. Hogy lehet itt versenyben maradni, kitűnni az online térben? A kerekasztal-beszélgetésen, amit Dörnyei Otília, az Inspira Research consumer&retail directora vezetett,  Flórián László, a Rossmann ügyvezető igazgatója elmesélte, 10 éve kezdték kiépíteni Magyarországon az online üzletágat, ez akkor már a német anyacégnél évek óta működött. A nagy áttörést, mint oly sok online üzletnél a Covid-19 hozta el, ekkor 150%-os növekedést értek el. Az online részaránya jelenleg 4,5%-a teljes értékesítésnek, ez meghaladja a piaci átlagot, mondta Flórián László. Hozzátette, a Magyar Postával közösen dolgozva a legkisebb faluba is elérnek, így céljuk nem a lefedettség növelése, hanem a szolgáltatások fejlesztése. Ez a rapid, 2-5 órán belüli kiszállítást jelenti, emellett az offline értékesítés helyett a versenytársaktól próbálják átcsábítani a vásárlókat. Forgalmat csinálni könnyű, de profitot nehéz, összegezte Martin Coulam, a Tesco Magyarország működési igazgatója, aki elárulta, 10 boltot nyitottak a Covid alatt, miközben a Tesco forgalmának 5%-át teszi ki az online értékesítés. A nem romlandó árukkal megpakolt Tesco dobozukkal lefedik az országot, de hatmillió emberhez jutnak el online. A fejlesztés következő területei a Balaton környéki városok, Siófok és Tapolca, ahol vagy saját kiszállítással, vagy partnerükkel, a foodpandával dolgoznak majd együtt.
Klekner Péter, a Kifli.hu ügyvezető igazgatója, idén 20-21%-os növekedéssel számolnak, ezzel együtt 12-18 hónapon belül elérik, hogy már nem lesznek veszteségesek. A csak online szolgáltatást nyújtó Kifli a vásárlói visszajelzések alapján is bővíti a lefedettségét és ezen túlmenően is nagy hangsúlyt fektetnek a vásárlói visszajelzésekre, panaszkezelésre.
Turcsán Tünde, a GfK Hungária a FMCG-üzletágigazgatója arról beszélt, hogy 2020-ban nem volt természetes a növekedés nagysága, ugyanakkor a növekedés fennmarad. Sokan maradtak részleges home office-ban, és rendelnek online, de nő a kipróbálás gyakorisága és egyre nagyobb a kosárérték is.

Aracsi Bernadett - Deloitte

 Kulcsok a hatékonyabb értékesítéshez

A vásárlási szokásainkat nemcsak a körülmények változása, hanem a modern technológia fejlődése is alakítja: Milyen trendek, fogyasztói igények mozgatják a kereskedelem fejlődését az elkövetkező években? Erről volt szó többek között Az intelligens kereskedelemé a jövő - című előadásban Melyet Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Retail-FMCG iparági csoportvezetője és Szegedi István, Senior Specialist Lead és Salesforce Architect tartott.

Hogyan támogathatja a beszállító a kereskedőt saját büdzsével?

Geiger Tamás - JabJab

Ma már nem az a kérdés, hogy kell-e a modern technológiát alkalmazni az értékesítésben, hanem hogy hogyan lehet a leghatékonyabban kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket? 
Geiger Tamás, a JabJab Online Marketing operatív vezetője bevezetőjében rögtön eloszlatott néhány tévhitet: adatunk rengeteg van, és ennek a használata már rég nem csak a nagyok játszótere. Az adatok kinyeréséhez, feldolgozásához azonban szakemberekre, adatelemzőkre van szükség. Ők pedig segítségül hívják a legmodernebb technológiákat, a Google olyan eszközeit, amelyek az AI (mesterséges intelligencia) és a ML (gépi tanulás) segítségével tárolják az adatokat és predikciókat adhatnak a cégeknek. Ezek ingyenes változatai is használhatók, de az adatlekérdezésért és az adattárolásért is mindössze néhány dollárt kell fizetni.

Elmondta, ma már lehetőség van arra is, hogy ezeket az adatokat interaktív dashboardokon osszuk meg egymással, ahonnan mindenki a számára fontos adatot láthatja. Ráadásul a kereskedő és a beszállító össze is tud dolgozni: a kereskedőnél – lojalitáskártyán vagy applikációban- keletkezett adat egy része a Facebookon landol, ahol a beszállító akár a saját büdzséjével is támogathatja a kereskedőt saját termékeinek reklámozására.

Goneth Jácint - Promolab

Mesterséges intelligenciával a nyereményjátéktól a lojális vásárlók tömegéig

Előadásában Goneth Jácint, a PromoLab vezetője arra hívta el a figyelmet, hogy a nyereményjátékon résztvevők adatait sok cég még nem használja. Ezek az adatok pedig alkalmasak lennének arra, hogy jobban megismerjék a promóciókban résztvevőket.

A különböző nyereményjátékokban feldolgozott adatok során arra jutottak a Promolabnál, hogy több minden is befolyásolja, részt vesz-e valaki a promóciókban. Ami számít, az például ha nagy a nyerési esély (óránkénti nyeremény), de egyre jobban szeretik a tárgynyeremény helyett a vouchert vagy a készpénzre váltható ajándékot is.

Lehet-e trend teremtő az élelmiszeripar? 

Hogyan lehet perszonalizált a termékfejlesztés, melyek a termékfejlesztés leggyakoribb buktatói, milyen trendek irányítják mostanában az élelmiszer innovációkat? Lehet-e reziliens és fenntartható a magyar FMCG-piac? Tette fel a kérdést előadásának címében Dr. Némedi Erzsébet, az Expedit Nodum tulajdonos-ügyvezetője.
 

Dr. Némedi Erzsébet

Ami ma elképzelhetetlen az holnap elkerülhetetlen lesz – kezdte előadását Dumbledor professzor aranyköpésével Dr. Némedi Erzsébet. 

Az élelmiszeripar szerinte bizalomvesztett lett a fogyasztók szemében, és ezt vissza kell építeni.  A bizalomépítés egyik eszköze pedig az innováció. Mitől innováció az innováció? Szigorú szabályai vannak: tudásalapon jön létre, aktuális tudást dolgoz fel; valós igényt elégít ki a piacon; és értéket ad a fogyasztónak; technológiai alapon pedig megvalósítható.  Fontos, hogy a cég hosszútávú fejlődését biztosítsa. Ha nem innoválunk nem élünk túl – foglalta össze.  A trend fogalma véleménye szerint az emberiség problémájára adott válaszokat jelenti. A fenntarthatóság manapság az egyik trend, ami egy körkörösen forgó rendszer, és az emberi szervezet fenntarthatóságát is jelenti. Az élelmiszeripar az egyik záloga, hogy túléljen az emberiség, ami nagyon nagy felelősség – fogalmazta meg egyik végkövetkeztetését az előadó.  

A táplálkozás tudományát kell integrálni az ipar innovációjába, hogy az megoldja a trendeket. „Ha nem együtt csináljuk és nem a rendszerben gondolkodunk, akkor nem lesz túlélhető maga a rendszer. A termék nem csak egy termék, van előélete és utóélete” – fogalmazott Némedi Erzsébet.  

“Olyan, mint a cápa, ha nem tud előremenni, akkor megdöglik”

Némedi Erzsébet rövid gondolatébresztő előadása után, ahhoz kapcsolódva adott elő pár percben több szakmai szereplő az innovációról, más-más szempontok szerint, hogy azután egy kerekasztal beszélgetésben cseréljenek eszmét. Az első előadó Burján Csaba az Unilever Food Solutions üzletágának régiós ügyvezető igazgatója beszélt termékfejlesztéseikről. Rövid prezentációjából kiderült, hogy a három magyarországi gyáruk - röszkei, a nyírbátori és a veszprémi -, közül a veszprémiben gyártják a nemzetközi piacokra is kerülő mandulás Magnumot.

Burján Csaba

Beszélt az óriásvállalat kutatásáról, melyben a jövő élelmiszereit mérték fel, olyan alapanyagokkal kísérleteztek, melyek nagyban határozhatják meg a következő évtizedek étkezéseit. Néhányat említett: ilyen a spenót, a lencse, az alternatív gabonák, a káposztafélék. 

Erre az ötven élelmiszerre alapozva egy kilencedik generációs holland hentes növényi alapú hústermékeket kísérletezett ki: a Vegetarian Butcher – vagyis ’vegetáriánus hentes’ márkát az Unilever négy éve vásárolta meg, és dobott piacra húspótló vegetáriánus termékeket – melyeknek, ahogy hangsúlyozta -, jóval kisebb a karbonlábnyomuk a „klasszikus” hústermékeknél. 

Hargitai István

A következő előadó Hargitai István, a Morgen tulajdonos-ügyvezetője, kereskedelmi innovátor volt, aki elmondta, hogy alapvető igénye kell, hogy legyen a társadalomnak, hogy elmozduljon az állattenyésztés a mostani szintjéről. A marketingnek az igények felmérése után el kell kezdenie edukálnia, ez egy komplex folyamat – hangsúlyozta. Nem lehet azt kijelenteni, hogy ezután egyetlen szarvasmarha, vagy hal se pusztuljon el, de a túlfogyasztást meg kell oldani, a szektoroknak közösen. Woody Allen után szabadon idézte az átfogalmazott aranyköpést, a szerelem helyére az üzletet behelyettesítve: Az üzlet is olyan, mint a cápa, ha nem tud előremenni, akkor megdöglik.

Trendkövetés, vagy trendteremtés?

Szabó Károly - Carlo

Szabó Károly, ’Carlo’ a Kaméleon Reklámügynökségtől – rövid előadásban hangsúlyozta, hogy a bújtatott marketingnek immár vége, a fogyasztó egyből reklamál, ha valamivel elégedetlen, a korrekt hiteles kommunikációnak van helye. 

Ács Dóra moderálásával, a szereplők egy kerekasztal beszélgetésben folytatták, melynek nyitó kérdése ez volt: trendkövetőnek, vagy trendteremtőnek kell lennie az ellátási lánc szereplőinek? 

Az első választ Szabó Károly adta meg: szerinte egy nagyvállalat nehezebben igazodik a trendekhez, mint egy kis cég. Nehezen adom el a trendteremtést sokkal inkább a trendkövetés megy nálunk – mondta. 

Hargitai szerint bizonyos időszakokban trendkövetőnek, bizonyos időszakokban pedig trendteremtőnek kell lenni, most épp az utóbbit kell előtérbe helyezni. A kereskedelemnek formálnia kell a fogyasztói tudatosságot, a hosszú távú gondolkodás ezt követeli meg, most van ideje az új dolgok kitalálásának: el kell hagyni a meglévő struktúrákat és újakat kell kitalálni.    

Ács Dóra, Dr. Némedi Erzsébet, Szabó Károly, Hargitai István, Burján Csaba

Az Unilever vezetője ehhez hozzátette, hogy rendkívüli gyorsulás tanúi vagyunk, új eszközök, modellek jelentek meg. Vállalatuk rendszeresen kerül konfliktusba olyan kis cégekkel és beszállítókkal, melyeknek nincs meg a növekedési kényszerük.