hirdetés
hirdetés
hirdetés
2021. június. 18., péntek - Arnold, Levente.
hirdetés

Hogyan vélekedik az egyik legpatinásabb magyar cég?

A Pick szerint a magyar termék…

Interjú Kovács Lászlóval, a Pick Szeged vezérigazgatójával

Az Élelmiszer Szaklap 2011. március 31-én „Magyar Termék Reggeli” című rendezvényén a szaktárca, a gyártók, illetve kereskedők cseréltek eszmét rendelet-tervezetről. Az Élelmiszer Online erről a témáról kérdezte Kovács Lászlót, az egyik legpatinásabb magyar gyártó, a Pick Szeged Zrt. vezérigazgatóját. (A témával bővebben foglalkozunk az Élelmiszer Szaklap áprilisi számának „A hónap témája” rovatában.)

hirdetés

Amennyiben megpróbálja elválasztani önmagában a „magánembert”, a civil vásárlót az élelmiszer-ipari szakembertől, hogyan fogalmazná meg az egyik, illetve másik minőségében, hogy mi is a „magyar termék”, illetve mi a 100%-ban magyar termék? Hol helyezi el a Pick termékeit ezen a képzeletbeli skálán?
Azt gondolom, nem szabad elválasztanunk a „civil magánembert” és az élelmiszer-ipari Kovács Lászlószakembert. Nagy baj van akkor, ha fogyasztóként és termelőként mást-mást értünk egy termék megnevezése alatt, vagy eltérően értelmezzük a termékek csomagolásán megtalálható információkat. Az élelmiszer kiemelten bizalmi termék, így nekünk gyártóknak alapérdekünk, hogy a termékeinkkel kapcsolatban olyan információkat közöljünk a vásárlóinkkal, amelyek teljesen megfelelnek a valóságnak és nem értelmezhetők eltérően attól függően, hogy éppen milyen fogyasztói vagy termelői szemüvegen keresztül nézzük az adott terméket.

Tény, hogy a termékek eredetére vonatkozó EU-s szabályozás módot ad arra, hogy összezavarodjon a fogyasztó egy termék származására vonatkozóan. Hiszen – mint láttuk – jogilag magyar terméknek számít az az élelmiszer is, aminek csak a csomagolását végezték az országban. Megértem és elfogadom azt a fogyasztói elvárást, hogy az ilyen termék és az elsősorban magyar alapanyagból itthon készített termék között a jelölésben legyen valamilyen a fogyasztó számára egyértelműen érthető különbség. Erre tesz kísérletet az előkészítés alatt álló jogszabály is.

A Pick Szeged Zrt., mint a Bonafarm csoport tagja, alapvetően arra törekszik, hogy a termékeinek minél nagyobb részét hazai alapanyagból állítsa elő. Ezt szolgálja az a sertéstenyésztői háttér, ami a Bonafarm Csoport mezőgazdasági cégeiből, illetve az általuk koordinált integrációban részt vevő nagyszámú kisebb és nagyobb sertéstenyésztő gazdálkodóból áll. Ennek a termelési háttérnek köszönhető, hogy a Pick által levágott többtéli mint 400 ezer sertés túlnyomó többsége hazai eredetű, így a termékeink döntő része is gyakorlatilag teljesen hazai alapanyagból készül.

El kell ugyanakkor mondanunk azt, hogy a szárazáruk esetében kénytelenek vagyunk import alapanyagból is dolgozni. Ezen termékek előállításához ugyanis elsősorban tenyésztésből kivont kocából, illetve nagy súlyú sertésből származó alapanyag szükséges. Márpedig az elmúlt évek során az országban végbement drasztikus sertésállomány-csökkenés eredményeként ma már nincs elegendő koca, illetve nagy súlyú sertés. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a Bonafarm csoport keretei között kialakított integrációs rendszer fejlesztésén keresztül érdemben növeljük a Magyarországon előállított sertések és azon belül a kocák számát. Ehhez a Bonafarm csoport kezdeményezésén túl szükség van dolgozni és vállalkozni akaró vidéki gazdákra és bizonyos mértékű állami szerepvállalásra is.

Amennyiben az állománynövekedés megtörténik, úgy néhány év múlva szinte az összes termékünket hazai húsból tudjuk majd előállítani. Jelenleg a hazai arány növelése érdekében újsághirdetésekkel is próbálunk minél több magyar kocát országosan felvásárolni, de az igényeinket így sem tudja a felkínált mennyiség fedezni.

Mit várt a Pick a rendelettől, és teljesültek-e ezek a várakozások?

Elsősorban azt vártuk, hogy a rendelet olyan helyzetet teremt, ami segíti a fogyasztó eligazodását a termékek hazai eredetére vonatkozó sokféle állítással és védjeggyel bíró bonyolult rendszerben. Azt gondolom, hogy a tervezet e tekintetben megfelel a várakozásainknak.

A Pick valamilyen formában részt vett a rendelet előkészületi munkájában? Ha igen, miként, és mely kérdésekben volt eltérő a véleményük?

A Pick a Húsiparosok Szövetségének és az Éfosznak is tagja. Ezen szervezetek belső egyeztetésén vettünk részt és azokon keresztül juttattuk el véleményünket a jogalkotó felé.

Más élelmiszeripari szereplőkkel együtt mi is azt az álláspontot képviseltük, hogy az 5%-os határ megszabása a nem magyar eredetű alapanyagok esetében túlzottan szigorúnak tűnik és számos olyan magyar élelmiszer esetében kizárja a „100%-ban magyar termék” név használatát, amelynek a fő alapanyagai egyébként teljes mértékben itthonról származnak.

Egyetértettünk azzal a felvetéssel is, hogy a jogszabály megjelentetésével talán érdemes picklenne megvárni az Unióban jelenleg zajló, az élelmiszereken feltüntetett információkról szóló rendelet-tervezetre vonatkozó tárgyalások lezárását. Célszerű lenne annak végeredményét figyelembe venni, illetve érdemes lenne a két jogszabályt azonos időben megjelentetni, így ugyanis elkerülhető lenne az, hogy rövid időn belül többször kelljen a gyártóknak módosítani a csomagoláson illetve annak feliratozásán.

A tervezet az önkéntesen alkalmazott marketing kifejezések használatának szabályozására is kitér, ám az véleményünk szerint rendkívül vázlatos és ebben a formában rengeteg jövőbeli vitára teremt lehetőséget gyártó és hatóság között. Egyáltalán nem egyértelmű ugyanis, hogy mely magyar kifejezések tekinthetők „kézműves jellegre”, „nem iparszerű” előállításra utalónak. Azt gondolom, hogy a jogalkotónak itt részletesebben ki kell fejtenie, hogy mely kifejezések használatát és miként kívánja szabályozni.

Miket tartanak a rendelet legnagyobb hozadékának, erényének?
A jogszabály pozitív hozadékának azt tartom, hogy segít rendet rakni a termék magyar eredetére vonatkozóan alkalmazásra kerülő sok-sok jelzés és védjegy között. Így hozzájárulhat a fogyasztó pontosabb tájékoztatásához.

Milyen piaci változásokat várnak a rendelet életbelépése után?

Reményeink szerint a rendelet segít a tudatos fogyasztói magatartás erősödésében. Azzal, télihogy a jogszabály egyértelműsíti, hogy mi tekinthető magyar, illetve 100%-ban magyar terméknek és ezt a hatóság is ellenőrzi, erősödhet a fogyasztó bizalma az ilyen jelöléssel bíró élelmiszerekkel szemben. Ez némileg növelheti a magyar termékek, így a Pick hústermékei iránti keresletet.

Hogyan hat/hathat a rendelet a Pick gyártói kereskedelmi, illetve marketingtevékenységére, forgalmi eredményeire?
Úgy vélem, hogy tradicionális magyar márkaterméket gyártó cégként a rendelet erősíteni fogja a Pick-termékek pozícióit is. Az élelmiszerbiztonság vonatkozásában a jelölés bevezetésével még világosabbá válhat a fogyasztó számára az, hogy a termék többszörösen ellenőrzött hazai alapanyagból került előállításra, ami neki garantált biztonságot jelent.


Milyen megkülönböztető jelzéseket viselnek majd a Pick termékek a rendelet hatályba lépése után?
A marketinges kollégák már elkezdték a munkát annak érdekében, hogy a brand arculatához illeszkedő legyen a termékeinken a jelölések feltüntetése, de természetesen ennek a részleteit a végleges rendelet előírásai még nagymértékben befolyásolhatják.

Császár László, főszerkesztő, Élelmiszer Online
a szerző cikkei

hirdetés
hirdetés

Nemzetközi FMCG hírek

Ne maradj le a nemzetközi FMCG hírekről és a legfrissebb szakmai újdonságokról. Minden külföldi FMCG - food és non food hír egy helyen, cégekről, üzletről és a környezetről nem csak szakembereknek.

 

hirdetés

Rovatoldalunkon bemutatjuk a legfrissebb ALDl-akciókat, termékinnovációkat, kedvezményes ajánlatokat - a kínálat folyamatosan frissül, ne maradj le egyről sem!

Árfigyelés, konkurenciafigyelés, akciófigyelés az interneten keresztül. A Storescanner az általuk figyelt áruházak termékeit hetente felméri és előfizetői számára elérhetővé tesszi a teljes választékot, a ki- és belistázott termékeket, aktuális árakat, árváltozásokat, az akciókat valamint az akciók darabaszámát. Egyedüliként rögzítik az akciók típusait is, valamint az akciós újságokban megjelenő gyártók és márkák számát és méreteit. Mostantól rendszeresen követhetők az aktualitások új rovatunkban!

ÉRDEKES HÍRED VAN?
KÜLDD EL NEKÜNK!

Az elmúlt években több mint ötszáz üzlet pályázott a díjra, közülük összesen mintegy 200-an kaptak elismerést, és használták "Az Év Boltja" díj logóját, ezzel is szemléltetve vásárlóik számára, hogy saját kategóriájában kiemelkedően magas szolgáltatást nyújtó üzletben vásárolnak.

Hívd fel magadra a figyelmet egy szakmai díjjal, és adj bizonyosságot a vásárlóknak arról, hogy Te gyártod, forgalmazod a kategóriájában legjobb, legízletesebb, leginnovatívabb mentes terméket az országban! Ez a lényege a Mentes-M versenynek!

hirdetés

Az Store Insider magazin kiadója hetedik alkalommal hirdette meg „Az Év Boltja” versenyt.

Informálódj és kérdezz a hatályos jogszabályokról! Szakértőkkel segítünk eligazodni a jogszabályok útvesztőjében. 2021.06.29. 10:00

Szerkesztőségi, független vagy márkázott podcastok, videók, dokusorozatok versenye.

A legjobb HR-kommunikációs megoldások versenye. Normál nevezési határidő: augusztus 19.