Változik a kiskereskedelmi különadó szabályozása is.
Kármán kiemelte, hogy eltörlik a kekvák adókedvezményeit. Megszűnik a műemléki projektek adóalap-kedvezménye. Mint írta, a felújítási költségek kétszerese, 2019 végétől pedig már maga az ingatlanvásárlás is levonhatóvá vált az adóalapból - örökségvédelmi igazolás, önerő és bármiféle szakmai kötöttség nélkül, amellyel „Tiborcz István, akinek BDPST Zrt. cégcsoportja öt év alatt 30 milliárd forint adóalap-kedvezményt érvényesített, és ezzel 2,6 milliárd forint társasági adó befizetését kerülte el”.
A pénzügyminiszter kitért rá, hogy a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó szabályozás is változik. Kármán rámutatott, hogy a BVK eredetileg magyar családi vállalkozások generációváltását volt hivatott segíteni. A cél az volt, hogy a vagyon egyben maradjon, és rendezetten szálljon át – nem pedig az, hogy adómentesen lehessen milliárdokat kimenteni – írta.
A változás után kötelező adóellenőrzés lesz, és adatszolgáltatási kötelezettséget is előírnak. Továbbá, a rájuk vonatkozó szabályozás adósemleges lesz. A szabályozás úgy működik majd, mintha a vagyonátadás közvetlenül ajándékozással vagy örökléssel történt volna.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az új adójogszabályok mostantól nem a politikai kivételezetteket fogják szolgálni.
„Fontosnak tartjuk, hogy a továbbiakban a NAV minden területe kizárólag szakmai meggyőződésből, politikai befolyás nélkül működjön”
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a most benyújtott törvényjavaslat ezt is rendezi: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke nem lesz többé a Pénzügyminisztérium államtitkára.
Egyszerűsítenek
Kármán András arról is írt, hogy egyszerűsíteni kell az adórendszert, mert az elmúlt években a magyar embereknek és itthon működő vállalkozásoknak több mint 50 féle adónemben kellett befizetniük a költségvetésbe. Ezeknek az adóknak a bevétele nem állt összhangban azok adminisztratív költségeivel, továbbá csak felesleges bürokratikus feladatokkal terhelte az államot, az önkormányzatokat és az állampolgárokat.
Kitért rá, hogy eltörlik egyebek mellett az ebrendészeti hozzájárulást, a bevándorlási különadót és a települési adókat.
Kivezetik a szén-dioxid kvótaadót és a szén-dioxid tranzakciós díjat is. Mint fogalmazott, ez most ellentétes az uniós joggal és nem segíti elő a Magyarországon termelő vállalatok versenyképességét sem.
„Az előző kormány elhibázott politikája miatt jogerős bírósági ítélettel kötelezték hazánkat arra, hogy a jogtalanul beszedett adót, több százmilliárd forintot, visszafizessük”
– írta Kármán András, hozzátéve, hogy ez a hiba megterheli a költségvetést, és a harmonizáció elmaradása esetén további szankciókkal, illetve fizetési kötelezettségekkel fenyegetne.
Hangsúlyozta, hogy
„a kvótaadó eltörlése nem jelenti azt, hogy azoknak a szereplőknek, amelyek kibocsátásukkal terhelik a környezetet, ne kellene kompenzálniuk a tevékenységük következményeit. A törvényjavaslat elfogadásával ezért megduplázzák a 2003 óta változatlan mértékű levegőterhelési díjat.”
Az egyenlő versenyfeltételek megteremtése és a vonatkozó uniós szabályoknak való megfelelés érdekében módosul a kiskereskedelmi különadó szabályozása. Ezzel lehetővé válik az érintett társaságok átalakulása más működési formába. Az adó mértékét a változás nem érinti. Az EU-s vámokra vonatkozó jogszabálytervezet pedig a gördülékeny vámkezelés érdekében tartalmaz adminisztratív egyszerűsítéseket – írta a pénzügyminiszter.
Borítókép: Brüsszel, 2026. július 10. Kármán András pénzügyminiszter nyilatkozik, amint az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa, az Ecofin brüsszeli ülésére érkezik 2026. július 10-én. MTI/EPA/Olivier Matthys
