Nagy István ismertette, hogy a hektáronkénti átlagok minden növényfaj (nyári kalászosok és repce) esetében az ötéves átlagok felett vannak. A legnagyobb területen termesztett szántóföldi növény – az őszi búza − idei hozama 5,55 tonna/hektár, amely az elmúlt öt évhez képest csaknem 2 százalékkal magasabb. Az őszi árpa esetében az országos átlaghozam 5,7 tonna/hektár. A tritikálét 4,3; a tavaszi árpát 4,8; a rozst 3,4; a zabot 3; a magborsót 2,5; a repcét pedig 2,9 tonna/hektár mennyiségben takarították be. A szalma betakarítása és a nyári talajmunkák ütemesen zajlanak.
Hozzátette, az adatok alapján elmondható, hogy az ország ellátásához szükséges termésmennyiség megterem a 2025−2026-os szezonban, és exportra is jelentősebb – millió tonnás nagyságrendű – mennyiség kerülhet.
Emellett emelkedést mutat az őszi búza idei vetésterülete, a tavalyihoz képest 5,9 százalékkal. A rozs és a zab esetében jelentős területnövekedés látható ebben az évben.
Nagy István kiemelte, a biztonságos élelmiszer-ellátás nemcsak stratégiai, hanem nemzetbiztonsági kérdés is. A magyar mezőgazdaság több mint 20 millió ember ellátására képes, így jó érzés azt látni, hogy az ágazat szereplőire minden körülmények között lehet számítani.
Az őszi betakarítású növények esetében, az egységes kérelmekre vonatkozó adatok alapján, az összes idei várható terület több mint 1,5 millió hektár, ami az előző évekhez képest alacsonyabb, bár a napraforgó területe idén is növekszik. Ennek okai között leginkább az szerepel, hogy a napraforgó az idei és az ezt megelőző időszak extrém időjárási körülményei között jobban teljesít, mint például a kukorica. Ugyancsak növekedést mutat a szója, az elmúlt öt év adataihoz képest mintegy 12 százalékkal haladja meg, idén 79 ezer hektár összterülettel. Ezeknél a növényeknél, tekintve, hogy rosszul tűrik a hosszan tartó aszályt és hőhullámot, terméskiesés várható.
