hero
Atradius: a fokozatos talpra állást állította meg a háború
A háború hatásai, illetve az ellátási láncok szakadozásai és az eleve is magas energiaárak miatt a világ számos országában megszorítások várhatók.

A hitelbiztosító módosította a globális GDP-re vonatkozó előrejelzését. Az idei várt 4,1 százalék helyett 3,4 százalékos növekedést kalkulálnak az elemzők. Jövőre 3,2 százalék lehet a világgazdaság növekedése a remélt 3,6 százalék helyett. Az eurózóna GDP-jének bővülése 2,9 százalék lesz 2022-ben, jövőre pedig 2,7 százalék.

Csökkent volna az infláció, ha nem tör ki a háború

Az elemzés szerint az év elején a világgazdaság még nem tért magához a koronavírus-járványból, és még nem lehetett úgy tekinteni a Covidra, mint egy szezonális influenzajárványra. A bevezetett korlátozások és karantén-intézkedések hatására a fogyasztók a szolgáltatásoktól az áruk felé fordultak. A megnövekedett igényeket csak akadozva tudták kielégíteni az ellátási láncok, amelyek helyzetét tovább nehezítette, hogy egyes gyárak átmenetileg leálltak vagy csökkentett munkaidőben termeltek. Mindez növelte a szállítási költségeket. 

“Ha nem tör ki a háború, 2022-ben, az ellátási láncok működése visszatért volna a normális kerékvágásba, hiszen az emberek ismét igénybe tudják venni a szolgáltatásokat, ezért csökkent volna az igény az árukra. Fokozatosan csökkent volna az infláció is, és még ha a vártnál kisebb is lett volna a növekedés, a világgazdaság elkezdett volna talpra állni. Ezt a folyamatot állította meg a háború” - mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

Súlyos közvetett hatások

A háború még akkor is drámaian hat a világgazdaságra, ha Oroszország és Ukrajna együttesen a globális GDP mindössze 2 százalékát adja. Ez a Benelux-államok gazdaságának nagyságrendjével egyenlő. A világkereskedelemben is kicsi a szerepük, és nem integrálódtak a nagy ellátási láncokba sem. Oroszország részvétele a nyersanyagexportban azonban jelentős: búza (25 százalék), műtrágya (13 százalék), platina (13 százalék), illetve olaj- és gáz (10 százalék).

Forrás: Adobe Stock

Az elemzés szerint a nyersanyagárakat tovább növelte az Oroszország elleni szankciós politika, az egyes nagyvállalatok bojkottja és a gazdasági-kereskedelmi folyamatok megszakadása.  Ennek következtében az energiaárak harmadával nőttek februárhoz képest, a tavalyi árakhoz képest pedig megduplázódtak. Az egyéb szektorokban 15 százalékos az idei áremelkedés, 2021-hez képest pedig 40 százalékkal drágultak a termékek. Vanek Balázs azt mondja, a magas infláció okozza a legnagyobb gondot. “A háztartások fogyasztása lehetett volna a növekedés motorja a világban, de az infláció éppen ezt, a fogyasztási kedvet és képességet csökkenti.” 

Tovább nőnek az árak, az árstop átmenetileg indokolt

A tanulmány úgy fogalmaz, hogy 2022-ben nem számíthatunk az árak mérséklődésére, részben a világban uralkodó bizonytalanság miatt. Az Atradius elemzői szerint az árstop indokolt, de hosszú távon nem tartható fenn. “Természetesen szükség volt az árstop bevezetésére, mert sokkoló hatású lett volna, ha rázúdul a lakosságra a hirtelen áremelkedés. Ugyanakkor a lakosság az aktuális piaci áraknál jóval kevesebbet fizet a tankolásért, az otthoni fűtésért és világításért, így közvetlenül több pénze marad a fogyasztásra, ami inflációnövelő hatású. Mivel az árkülönbözetet végső soron a költségvetés fizeti, így idővel célszerű ennek a korrekciója” – mondta az országigazgató.

Forrás: Adobe Stock

A hitelbiztosítónál úgy becsülik, hogy nőni fog a gabona ára, mert Oroszország és Ukrajna együttesen a világ búzaexportjának 30 százalékát, illetve kukorica- és rozsexportjának 20 százalékát adja. A növényi olajok esetében 22 százalékos a két ország exportja. De fontos az orosz és ukrán argon- és neongáz export is, ezeket a gázokat a félvezetőgyártásban használják. A világ repülőgép-gyártásában fontos szerepet játszik az orosz és ukrán titánszivacs is. Az orosz palládium-és nikkel-kitermelés fő vásárlója a globális autóipar.  

A gabona áremelkedése az idén eddig 23 százalék, az alumíniumé 5 százalék, a vasércé 7 százalék, a réz ára pedig 3 százalékkal nőtt 2022 első felében.

A háború mellett a koronavírus is lehet árnövelő tényező

Az árak alakulását befolyásolhatja az ellátási láncok működése is, amit nem érint Oroszország és Ukrajna háborúja, de az Atradius elemzői szerint nincs ok a hurráoptimizmusra. A tanulmány figyelmeztető jelnek nevezi, hogy áprilisban újra be kellett vezetni a vesztegzárat Sanghajban. Igaz, a karantén csak részleges, de egy esetleges nagyobb kínai megbetegedés-hullám ismét romba döntheti az enyhe javulást mutató, globális ellátási láncokat.

A nyitókép illusztráció, forrás: Adobe Stock