A vásárlók következő generációja már most jobban bízik a mesterséges intelligenciában, mint a barátai vagy szülei tanácsaiban – derül ki a Mastercard új, A Short History of the Future of Shopping and Payments (A vásárlások és a fizetések jövőjének rövid összefoglalója) című jelentéséből.
A neves jövőkutatókkal együttműködésben készült jelentés szerint 2030-ra az online vásárlók több mint egytizede rendszeresen AI-ügynököket használhat majd arra, hogy azok a nevükben vásároljanak termékeket.
A Mastercard kutatásaira, valamint az Egyesült Államokban, Európában és Ázsiában dolgozó négy vezető jövőkutató meglátásaira épülő jelentés célja, hogy feltárja a szülők és tinédzser gyermekeik AI-asszisztensekkel kapcsolatos attitűdjeit, valamint azok használatát a vásárlás és a fizetések során, és azt, hogy mindez hogyan alakulhat majd az évtized végére. A felmérésben a Mastercard kutatási partnere az Opinium volt, az adatfelvétel idén júniusban és júliusban zajlott. A felmérésben 13 ezer szülő-tinédzser (13–18 éves) páros, összesen 26 ezer válaszadó vett részt, 13 országban: Bulgáriában, Csehországban, Franciaországban, Németországban, Izraelben, Olaszországban, Hollandiában, Norvégiában, Lengyelországban, Romániában, Svédországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban.
A változásokra érdemes mindenkinek felkészülnie
A jelentés megállapításai szerint a jövőben mindennapjaink részévé válhatnak az olyan AI-alapú ügynökök, amelyek képesek lealkudni az árat; az olyan okosórák és okosgyűrűk, amelyek megmutatják, hogyan teljesítenek a megvásárolt termékek az értékesítés után.
„Az AI egyre többször segít az embereknek eldönteni, mit vásároljanak, a jövőben pedig már magát a vásárlást is elvégzi helyettük. Az olyan megoldások, mint az Agent Pay, olyan jövőt tesznek lehetővé, amelyben a technológiára bízzuk, hogy a nevünkben bonyolítsa le a tranzakciókat. A jelentés arra hívja fel a fogyasztók és a vállalkozások figyelmét, hogy már ma tegyenek kisebb, gyakorlati lépéseket annak érdekében, hogy közösen felkészüljenek erre a jövőre” – hangsúlyozta véleményét Márkus Gergely, a Mastercard country managere a Mastercard közleményében.
A világ négy vezető, az AI és a kereskedelem jövőjével foglalkozó szakértőjével – Magnus Lindkvisttel, Patrick Dixonnal, Katja Forbesszal és Theodora Lauval – közösen megfogalmazott előrejelzések feltárják azokat a változásokat, amelyekre Márkus Gergely is utalt. A kutatók úgy vélik, várhatóan a mindennapi vásárlások – mint például az élelmiszerek, a gyógyszerek vagy az előfizetések – lesznek az első olyan területek, amelyek vásárlását a fogyasztók egyre inkább AI-ügynökökre bíznak majd a jövőben.
„2030-ra a vásárlás már nem ugyanazt fogja jelenteni – summázza Magnus Lindkvist, a jelentés vezető jövőkutatója. – Az AI-ügynökök intézik majd a rutinszerű beszerzéseket, miközben a shopping olyasmivé válik, amit felfedezés, inspiráció és élményszerzés céljából végzünk.”
A fiatal fogyasztók már most használják az AI-t
A jelentés előrejelzéseit a Mastercard legfrissebb kutatása is alátámasztja, amely szerint már most változás zajlik a fogyasztói hozzáállásban és viselkedésben. A 13 országban végzett felmérés szerint a mai tizenévesek körülbelül kétszer olyan gyakran használják az AI-t vásárlási döntéseik támogatására, mint szüleik, és gyorsabban veszik használatba az AI-alapú vásárlási eszközöket is.
A fiatalok több mint 60 százaléka (62%) úgy véli, hogy az AI jelentősen megváltoztatja majd azt, ahogyan generációjuk a jövőben vásárol.
Az eredmények arra utalnak, hogy az AI-alapú kereskedelem feltörekvő technológiából egyre inkább mindennapi gyakorlattá válik, ahogy a fiatalabb generációk egyre nagyobb bizalommal ruházzák át a felfedezés, az ajánlások és a döntéshozatal egy részét az AI-ra.
A kutatás főbb megállapításai
• Minden negyedik (27%) tinédzser valószínűnek tartja, hogy használna egy teljes egészében AI által működtetett vásárlási asszisztenst – amely termékeket ajánl, választ az egyes lehetőségek között, és a felhasználó által meghatározott szabályok alapján le is bonyolítja a vásárlást. A szülők körében ez az arány 16 százalék.
• A tinédzserek kétszer nagyobb valószínűséggel használnak hetente AI-t a legjobb ár vagy kedvezmény megtalálására, mint szüleik (18%, illetve 10%).
• A bizalom is változik: a tinédzserek egyharmada (31%) inkább megbízna az AI termékajánlásában, mint egy barátjáéban, és minden negyedik (23%) válaszadó már az AI tanácsát választaná a saját szülei véleményével szemben.
• A szülők 67 százaléka szerint az AI-alapú vásárlás meghatározó lesz gyermekük generációjában, miközben mindössze 5 százalékuk gondolja úgy, hogy saját generációjában is meghatározó szerephez jut majd.
• A változás nem csupán a nemzedékek között zajlik: a 18–34 év közötti fiatalabb szülők hetente gyakrabban használják az AI-t termékkutatásra, mint az 55 év felettiek (14%, illetve 10%).
A kereskedőknek az AI-ügynököket és az embereket is ki kell szolgálniuk
A jelentésben szereplő előrejelzések szerint a kereskedők számára egy újfajta vásárló jelenik meg: egy olyan AI-ügynök, amely másodpercek alatt hatalmas mennyiségű adatot képes feldolgozni, ellenőrzi a vállalatok állításait, átnézi a vásárlói értékeléseket és visszajelzéseket, majd ezek alapján döntést hoz, és lebonyolítja a vásárlást. Ennek következtében a kereskedőknek az AI-ügynökök igényeihez is hozzá kell igazítaniuk a hűségprogramjaikat, az ügyfélkapcsolati metódusaikat és a digitális felületeiket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a termékinformációkat, állításokat és szabályokat a gépek által is olvashatóvá kell alakítani. A fenntarthatósági állításoknak például olyan tanúsítvánnyal kell rendelkezniük, amelyet egy AI-ügynök megtalálhat, elolvashat és ellenőrizhet.
Versenyelőny: a bizalom mindenekfelett
A jelentés szerint a bizalom kulcsszerepet játszik az ügynöki kereskedelemre való átállásban. Magnus Lindkvist úgy véli: „A kereskedelem minden nagy átalakulása a bizalom változásáról szólt. A piactértől a bevásárlóközpontokon át a katalógusig és az egyetlen kattintással történő vásárlásig a kereskedelem minden történelmi fejlődési szakasza arra kérte az embereket, hogy valami újba helyezzék a bizalmukat.”
Az AI-ügynökök által vezérelt kereskedelem ebben a folyamatban az eddigi legmélyrehatóbb változás lehet: az emberek ugyanis már nem csupán abban bíznak, hogy a technológia segít nekik tájékozódni és dönteni, hanem a technológiára bízzák magát a döntést is.
Theodora Lau szerint a kereskedőknek és pénzügyi intézményeknek egyértelmű szabályozási és működési keretekkel kell elnyerniük ezt a bizalmat, különösen az identitás, a hozzájárulás, a felhatalmazás és a felelősség területén. Előrejelzése szerint 2030-ig legalább három G20-ország szabályozó hatósága adhat ki hivatalos iránymutatást az AI-ügynökök nyilvántartásba vételéről és ellenőrzéséről. A fizetési szándék pedig ugyanolyan értékessé válhat, mint maga a fizetés, mivel a fogyasztók által az AI-ügynöknek adott, a nevükben történő vásárlásra vonatkozó felhatalmazás már a vásárlás megtörténte előtt is üzletileg értelmezhetővé válhat.
Az AI-ügynöki kereskedelem már Magyarországon is
Bár a jelentés 2030-ra tekint előre, az AI-ügynöki kereskedelem korai példái már ma is megjelennek. Az év elején a Mastercard és partnerei végrehajtották Európa első éles, teljes körű ügynöki fizetési tranzakcióját, bemutatva, hogyan képesek az AI-ügynökök biztonságosan támogatni a vásárlási és fizetési folyamatokat, miközben érvényben maradnak a megfelelő biztonsági, átláthatósági és fogyasztói kontrollgaranciák. A Mastercard az OTP Bank közreműködésével nemrég Magyarországon is megvalósította első éles, hitelesített AI-ügynök által végrehajtott tranzakcióját.
A kezdeményezéshez csatlakozott a Gránit Bank, az MBH Bank és a K&H Bank is. Mindez azt bizonyítja, hogy az AI-alapú kereskedelem már nem csupán jövőbeli lehetőség, hanem fokozatosan elméleti koncepcióból kézzelfogható valósággá válik.
Fotó: Adobe Stock
KATTINTSON! A cikk a Store Insider 2026. szeptemberi számának digitális változatában is olvasható.
