Az AI munkahelyi használatának szabályozása sok esetben nem tartott lépést azzal, ahogyan a munkavállalók már használják a technológiát. Sok cégnél hiányoznak az egyértelmű szabályok, a szervezett tudásmegosztás és a gyakorlati képzések. A PwC kutatása arra is rámutat, hogy az AI produktivitási előnyei ösztönzik a használatot, ennek egy része azonban a vállalat által nem ellenőrzött, privát eszközökön történik.
A megoldás nem az AI használatának visszaszorítása, hanem olyan vállalati környezet kialakítása, amely jóváhagyott eszközökkel, egyértelmű szabályokkal és folyamatos, munkakörre szabott képzéssel támogatja a biztonságos használatot.
A digitálisan affinis internetezők körében végzett felmérés válaszadóinak 47 százaléka használ valamilyen mesterségesintelligencia-alkalmazást a mindennapokban, de jelentős generációs különbségekkel: a Z és az Y generációban ez az arány 56–57%, a baby boomereknél 35%.
Az AI-t használók 42 százaléka személyes célokra és munkavégzésre egyaránt alkalmazza a technológiát, a felsőfokú végzettségűek körében pedig ez az arány 52%. Az AI gyakorlati hasznát az érzékelt időmegtakarítás is jelzi: a munkájukhoz AI-t használók több mint 78 százaléka legalább 10 százalékos időnyereségről számolt be a releváns feladatokban; 38 százalékuk 30 százalékos vagy annál nagyobb, további 40 százalékuk 10–30% közötti megtakarítást tapasztalt. Az így felszabaduló idő az összetettebb, nagyobb hozzáadott értékű feladatokra fordítható.
A szervezett használat még ritka
Az AI-t használók 78 százaléka kérdésfeltevésre és gyors információkeresésre alkalmazza a technológiát, ezzel ez a leggyakoribb felhasználási terület. A fordítás 47 százalékkal a második helyen áll, ezt követi a képgenerálás 35 százalékkal, a szövegírás 34 százalékkal és az adatelemzés 31 százalékkal. A munkavégzésben ugyancsak az információkeresés áll az első helyen, amelyet a válaszadók 73 százaléka említett, és 35 százalékuk ezt az egyetlen AI-funkciót tartaná meg, ha a következő hat hónapban választania kellene.
Az mesterséges intelligenciát jelenleg elsősorban gyors, közvetlen támogatást igénylő feladatokra használják, míg az összetettebb, munkafolyamatokba mélyebben beépülő alkalmazások még kevésbé elterjedtek.
A munkájukhoz AI-t használók 70 százaléka mindig az aktuális feladathoz igazítja a technológia alkalmazását, bevált promptok, sablonok vagy standard munkafolyamatok nélkül. Mindössze 12% használ visszatérő feladatokhoz kialakított promptokat vagy sablonokat, tizedüknél az AI már részben beépült a sztenderd munkafolyamatokba, csapatszintű szervezett használatról pedig csupán 3% számolt be.
Az egyéni használatot az is jelzi, hogy a nem vállalati AI-eszközöket használók 32 százaléka megszokásból, 23 százaléka a gyorsabb vagy kényelmesebb használat miatt választ saját megoldást, és csak 22 százalékuk ismeri jól a szervezet vonatkozó irányelvét. Az AI tehát sok munkavállaló napi munkájának már szerves része, de szervezeti szinten még ritkán épül be a kialakított munkamódszerekbe. A vállalati megoldásokhoz ezért világos kommunikációra, releváns felhasználási példákra és gyakorlati támogatásra is szükség van.
„Számos vállalatnál az AI használata már mindennapos, miközben hiányzik a megfelelő szabályozási, oktatási és kontrollkörnyezet. A munkavállalók tehát gyakran saját belátásuk szerint döntenek arról, milyen adatokat, milyen célból és milyen eszközök segítségével osztanak meg”
– mutat rá dr. Szűcs László, a Réti, Várszagi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje.
Az AI-tudás önértékelése szintén jelentős bizonytalanságot mutat. Az 1–10-es skálán adott válaszok nagy szórása és a középső értékek gyakori választása arra utal, hogy sok felhasználó nem tudja biztosan megítélni saját AI-ismereteinek szintjét.
Egy előzetes tudásszintfelmérés ezért nemcsak a képzések pontosabb kialakítását segítheti, hanem reálisabb képet nyújthat a szervezetben meglévő készségekről és kritikus tudáshiányokról.
Ha a munkavállalók nem biztosak abban, hogy egy tartalom megosztható-e egy AI-eszközzel, 32 százalékuk anonimizál, 30 százalékuk fiktív példát használ, 25 százalékuk pedig mellőzi az AI-t; jóváhagyott vállalati eszközt csak 9% választ.
Az anonimizálás ugyan csökkentheti a személyes adatok kitettségét, de nem akadályozza meg, hogy üzleti tervek, pénzügyi adatok vagy más bizalmas információk a vállalat által nem ellenőrzött rendszerbe kerüljenek.
„A shadow AI használatával kapcsolatos legnagyobb kockázat nem feltétlenül egyetlen adatvédelmi incidens vagy egy hibás AI-válasz megjelenése a vállalati működésben, hanem az a fokozatos folyamat, amelynek során a munkáltató elveszíti az ellenőrzést a szervezetben keletkező információk, döntések és munkafolyamatok felett”
– hívja fel a figyelmet a szakember.
A hatékony AI-irányításnak ezért a szervezet teljes AI-portfóliójára kell kiterjednie, beleértve a munkavállalók által önállóan használt alkalmazásokat is, és össze kell hangolnia az adatkezelési, biztonsági és compliance szempontokat.
„Az Európai Unió MI-rendelete abból indul ki, hogy a szervezeteknek ismerniük kell az általuk alkalmazott AI-rendszereket, megfelelő irányítási és kockázatkezelési mechanizmusokat kell működtetniük, valamint szükség esetén dokumentálniuk kell az AI használatát. Ha a munkavállalók tömegesen használnak olyan eszközöket, amelyekről a munkáltatónak nincs tudomása, akkor ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítése jelentősen megnehezülhet. A szervezet könnyen olyan helyzetbe kerülhet, hogy papíron rendelkezik AI-szabályzattal, a gyakorlatban azonban nem képes ellenőrizni, milyen mesterségesintelligencia-rendszerekkel dolgoznak a munkatársai. Ez különösen problémás lehet olyan iparágakban, ahol szigorú adatkezelési vagy megfelelőségi követelmények érvényesülnek”
– érvel dr. Szűcs László.
Az AI-képzések még nem igazodnak a valós igényekhez
Az AI-t használók 86 százaléka az adatfelvételt megelőző évben nem vett részt kapcsolódó képzésben. Az AI-képzésen részt vevők 93 százalékla ugyanakkor hasznosnak találta a programot, 24 százalékuk pedig azonnal alkalmazta is a tanultakat.
A vállalati AI-eszközökhöz való hozzáférés korlátozott: mindössze 27 százaléknak biztosít ilyen eszközt a munkáltatója, 54% pedig úgy használhat AI-t, hogy ehhez nem kap szervezeti iránymutatást. 12 százaléknak saját vagy ingyenesen elérhető megoldások használatát ösztönzi a cége, és 7 százaléknál egyértelműen tiltott a technológia használata.
„A képzés akkor hoz valódi változást, ha a munkavállalók a megszerzett tudást a mindennapi feladataikban is alkalmazhatják. Ehhez nemcsak munkakörre szabott, gyakorlati programokra, hanem jóváhagyott eszközökre és világos használati keretekre is szükség van.”
– mutatott rá Cserjes-Kopándi Ildikó, a PwC szakértője.
A válaszadók azt is eltérően értékelik, hogy az AI miként alakítja át a munkájukat. A változással szemben szkeptikus, valamint a mérsékelt és az erőteljes átalakulást váró csoportok aránya közel azonos (11-13%), de a legnagyobb csoport (14%) mondta azt, hogy nem tudja megítélni, milyen hatása lesz az AI-nak a munkájára. Ez a bizonytalanság is azt erősíti, hogy a szervezeteknek az AI bevezetését nem egyszeri technológiai projektként, hanem folyamatos tanulást és irányítást igénylő szervezeti feladatként érdemes kezelniük.
Borítókép illusztráció: Adobe Stock / Kornkanok
