Az energiaárak 2021 közepe óta emelkednek, kezdetben a COVID-19 utáni gazdasági fellendülés kontextusában. Az energiaárak azonban meredeken emelkedtek a gázellátási problémák miatt, miután Oroszország 2022 februárjában háborút indított Ukrajna ellen. A magas gázárak azonnali hatást gyakoroltak a villamosenergia-árakra, mivel azok lehívási sorrenden alapuló rendszerben kapcsolódnak egymáshoz, ahol a legdrágább (általában fosszilistüzelőanyag-alapú) energiaforrás határozza meg a teljes villamosenergia-árat.

Különbözeti villamosenergia-szerződések

A Tanáccsal már egyeztetett szabályokat – melyek egy rendeletből és egy irányelvből állnak – 433 szavazattal, 140 ellenében és 15 tartózkodás mellett, illetve 473 szavazattal, 80 ellenszavazattal és 27 tartózkodás mellett szavazta meg az Európai Parlament csütörtökön. A szöveg a villamosenergia-árválság bejelentésére szolgáló mechanizmust határoz meg. Nagyon magas árak esetén és bizonyos feltételek mellett az EU regionális vagy uniós szintű villamosenergia-árválságot hirdethet ki, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy átmeneti intézkedéseket hozzanak a kkv-k és az energiaigényes ipari fogyasztók villamosenergia-árainak meghatározása érdekében.

Az új szabályok megvédik a fogyasztókat az áringadozásoktól. A képviselők elérték, hogy a fogyasztóknak joguk lesz hozzáférni a rögzített áras vagy a dinamikus áras szerződésekhez, és tájékoztatást kapnak majd az általuk kötött opciókról. A szállítók nem változtathatják meg egyoldalúan a szerződési feltételeket. A képviselők azt is biztosították, hogy az uniós országok megtilthatják a szolgáltatóknak, hogy a kiszolgáltatott fogyasztók áramellátását megszakítsák, többek között a szolgáltatók és a fogyasztók közötti viták során.

A jogszabály rendelkezik az úgynevezett „különbözeti szerződésekről” (Contracts for Difference, CFD), illetve az ezekkel azonos hatású, az energetikai beruházások ösztönzésére szolgáló rendszerekről. A CFD-k esetében a hatóság kompenzálja az energiatermelőt, ha a piaci árak túlságosan meredeken esnek, de kifizetéseket gyűjt be tőlük, ha az árak túlságosan magasak. A CFD-k alkalmazása minden új villamosenergia-termelésre irányuló beruházás esetében megengedett lesz, függetlenül attól, hogy megújuló vagy nukleáris energiából származik-e.

„Ez a reform a polgárokat helyezi a villamosenergia-piac kialakításának előterébe. A szöveg intézkedéseket tartalmaz a polgárok, különösen a legkiszolgáltatottabbak védelmére és a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítására. A Parlament előrelépést tett az energia demokratizálása terén, és olyan piacszerkezetet hozott létre, amely választ ad az energiaválság által feltárt hiányosságokra. Minden fogyasztó, beleértve a mikro-, kis- és középvállalkozásokat is, hosszú távú, megfizethető és stabil árakhoz juthat majd hozzá,” – mondta Nicolás González Casares (S&D, Spanyolország) jeléntéstevő.

Cél egy fenntarthatóbb és rugalmasabb gázpiac

A gáz- és hidrogénpiacokról szóló új irányelv és rendelet célja az EU energiaágazatának szén-dioxid-mentessé tétele, a megújuló gázok és a hidrogén termelésének és integrációjának fokozása. Az intézkedések a geopolitikai feszültségek, különösen az Ukrajna elleni orosz háború által megzavart energiaellátás biztosítását és az éghajlatváltozás kezelését célozza.

Az irányelvről a Tanáccsal folytatott tárgyalások során a képviselők az átláthatóságra, a fogyasztói jogokra és az energiaszegénység által fenyegetett emberek támogatására összpontosítottak. Az új rendelet megerősíti a tisztességes árképzés és a stabil energiaellátás mechanizmusait, és lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy korlátozzák az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gázimportot.

A jogszabály közös gázbeszerzési rendszert vezet be a tagállamok közötti verseny elkerülése érdekében, és öt évre kísérleti projektet indít az EU hidrogénpiacának megerősítésére. A rendelet a hidrogén-infrastruktúrába történő beruházások növelésére is összpontosít, különösen a szénipari régiókban, elősegítve az olyan fenntartható energiaforrásokra való átállást, mint a biometán és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén.

„Az európai acél- és vegyipar, amely nehezen szén-dioxid-mentesíthető, az európai hidrogénpiac fejlesztésének középpontjába kerül,” – mondta Jens Geier (S&D, Németország), az irányelvért felelős jelentéstevő. „Ez lehetővé teszi a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetését az iparból, biztosítja az európai versenyképességet és a munkahelyek megőrzését egy fenntartható gazdaságban. A hidrogénhálózat-üzemeltetőkre vonatkozó szétválasztási szabályok a gáz- és villamosenergia-piacon meglévő legjobb gyakorlatnak fognak megfelelni.”

Jerzy Buzek (EPP, Lengyelország), a rendelet jelentéstevője elmondta: „Az új rendelet a jelenlegi energiapiacot elsősorban két forráson – a zöld villamosenergián és a zöld gázokon – alapuló piaccá alakítja át. Ez hatalmas lépés az EU ambiciózus éghajlati céljainak elérése és az EU globális piacokon való versenyképességének fokozása felé. Bevezettük az uniós országok számára azt a jogi lehetőséget, hogy biztonsági fenyegetés esetén leállíthatják az Oroszországból származó gázimportot, ami eszközt ad a kezükbe, hogy fokozatosan megszüntessék a veszélyes monopolhelyzettől való függőségüket,” – tette hozzá.