Az európai élelmiszerek 47 százaléka növényvédőszer-maradványokkal szennyezett – állapította meg az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) április közepén közzétett jelentése. A minták 2,8 százaléka nem is felelt meg a kontinensen előírt normáknak, ami arányát tekintve nem sok, összesen viszont 2366 darab terméket jelent. A „tisztának” (vagyis vegyszermentesnek bizonyult) élelmiszerek a vizsgált mennyiség 53 százalékát tették ki.
Ugyanakkor a termékek mindössze 3 százalékánál tapasztalták az egészségügyi határérték túllépését. A leginkább szennyezett termék a brokkoli volt, mert itt találtak legtöbbször határértéket meghaladó vegyszermaradványt. Minden második banán tartalmazott többféle kemikáliát határérték alatti mennyiségben, és volt olyan török szőlőminta, amelyben 19-féle szer maradványát fedezték fel.
Mivel a termékek 97 százaléka elfogadható mértékben volt szennyezett, illetve egyáltalán nem tartalmazott (kimutatható mértékben) növényvédő szereket, a hatóság szerint a fogyasztókra vonatkozó egészségügyi kockázat továbbra is alacsonynak mondható Európában. Aggasztó viszont, hogy az élelmiszerek 28 százalékában egyidejűleg többféle vegyszer nyomait is felfedezték. Ráadásul bizonyos termékek jócskán eltértek a fenti átlagtól, a szőlő esetében például 77 százalékos volt a szennyezettségi arány, és 58 százalékos a többszörös szennyezettségé.
Olyan is előfordult, hogy egyetlen – Törökországból származó – szőlőmintában 19-féle szer volt kimutatható kisebb-nagyobb arányban.
A legtöbb szennyezettségi határértéket meghaladó árura Máltán, Cipruson, Portugáliában, Görögországban, Lengyelországban és Franciaországban bukkantak, miközben például Romániában és Ausztriában a termékek háromnegyede vegyszermentesnek bizonyult. A „legveszélyesebb” beszerzési helyek (ahonnan a behozott élelmiszerek több mint 10 százalékánál meghaladta a szennyezettség a határértéket) Laosz, Suriname, Kambodzsa, Kína, Vietnam, Jordánia, Etiópia, Thaiföld, Pakisztán, India és Sri Lanka. Magyarországról 1172 termék (62 százalék) bizonyult mentesnek, 48 darab viszont (2,5 százalék) határérték felettinek az összesen 1881 mintából.
A glifozát hatóanyagot 22 országban, 5329 növényi termékben keresték. A lencsék 71 százaléka tartalmazta érzékelhető mennyiségben, valamint a mustár- és napraforgó-magvak harmada. A búza 10 százalékában, míg a zab 9 százalékában volt kimutatható mennyiségű glifozát. De mindössze 5 terméknél lépte túl az egészségügyi határértéket: két kanadai lencseminta, valamint egy-egy spanyol barack-, illetve brazil lime- és mangóminta esetében.
A vizsgálatot az EU-tagállamokban, valamint Norvégiában és Izlandon végezte el az EFSA, több mint 84 ezer mintán. Összességében 220-féle vegyszert találtak a termékekben. Az áruk 69 százaléka Európából származott, 5 százalék, vagyis 4146 minta esetében viszont meghatározhatatlan volt, honnan érkeztek. A legtöbb mintát a németek elemezték (18 586 termék), de Magyarország is kivette a részét a munkából (2644), bár ennek csaknem kétharmada hazai terméket jelentett.
A teljes jelentés itt olvasható: http://www.efsa.europa.eu/en/press/news/170411
