Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke felszólító leveleket küldött érdekképviseleti szervezetekhez. “A nemzeti versenyhatóság álláspontja szerint az érdekképviseleti szervezetek által rendszeresen kiadott áremelési közlemények sérthetik a tisztességes piaci versenyt és fokozzák az inflációs nyomást. Mindemellett a GVH figyelemmel kíséri az egyes termékláncokban – például a tojás vagy tejtermékek esetében – tapasztalható piaci folyamatokat és indokolt esetben beavatkozik” - írja a hatóság.
Ahogy írják, több élelmiszerpiaci érdekképviseleti szervezet esetében is általános gyakorlattá vált, hogy olyan tartalmú közleményeket adnak ki, melyek szerint némely termékek árának emelése szükséges. Egyes közleményekben százalékosan, illetve nominálisan is megjelölték, hogy milyen mértékű termelői, illetve feldolgozói áremelés lenne indokolt bizonyos alapvető élelmiszerek esetében.
A GVH szerint, az alkalmazott gyakorlat feltételezhetően egységes árképzéshez vezethet, illetve fokozhatja az inflációs nyomást. Rigó Csaba Balázs a felszólító levelekben azt írta, hogy az alapvető élelmiszerek árainak emelkedése, illetve az érdekképviseletek által időszakonként kiadott, áremelésre javaslatot tevő, illetve azt szükségesnek minősítő közlemények között feltételezetten ok-okozati összefüggés áll fenn. Mindezek alapján „a közlemények kiadása olyan összehangolt áremelkedéshez vezethetett, amely a versenytörvény hatálya alá eshet, és különösen inflációs piaci környezetben okozhat olyan összehangolt árpolitikát, amely szembe megy az önálló piaci döntések kialakítására vonatkozó kritériummal” – írják a közleményben. „Az érdekképviseleti szervek által tett nyilvános nyilatkozatok és kiadott közlemények, amelyek a tagok jövőbeni áremelésére és annak javasolt mértékére vonatkoznak, illetve konkrét árképzési stratégiákat is tartalmaznak, feltételezhetően sértik a versenytörvény 11. § (1) és (2) rendelkezéseit” – fogalmazott a hatóság elnöke.
Mint arról korábban írunkszakmai szervezetek a tojásárak emelkedését előlegezték meg a csomagoló- és az üzemanyag árainak, az adóterhek növekedésének a munkabér emelkedésének köszönhetően.
Csorbai Attila a Baromfi Terméktanács elnöke reagált a Store Insidernek az újabb GVH-s bejelentésre. Szerinte egyrészt az árakat a kereslet-kínálat határozza meg és ha nincs elegendő termék valamiből, akkor annak az ára emelkedni fog. A termelők nem szeretnének veszteségesen működni, veszteségesen értékesíteni a terméket: ha az input költségek emelkednek, mint például a takarmányozási költségek - ami csak egy a sok közül és, amely 15 százalékot emelkedett – akkor ez be fog épülni az átadási árakba. Az érdeképviseleti vezető elmondása szerint nem gondolja, hogy az erről való kommunikáció inflációnövelő lenne, míg például a munkabér költségek, a garantált bérminimum költségének emelkedése annál inkább. A végső fogyasztói árakat nem a termelők képzik. „Nem attól drága a tojás, mert mi azt mondjuk” – fogalmazott Csorbai Attila.
Egy szakmai szervezetnek az dolga, hogy ha a kukorica ára emelkedik – nem azért, mert a szakmai szervezet azt mondja, hanem mert a statisztikai adatok igazolják – valamint a bérköltségek és további input költségek is emelkednek, akkor ezt társadalmasítsa, vagyis kommunikálja. Jelesül azt, hogy azokat be fogja építeni az átadási áraiba. Ezt elvitatni egy szakmai szervezettől nem lehet. Érdemes lenne az importtermékeket is górcső alá venni.Ha bármiben tudunk segíteni a GVH-nak állunk rendelkezésre – fogalmazott az elnök.
A GVH elnöke megfontolásra javasolta az egyes élelmiszerpiacokat érintő információcsere, illetve közleménykiadási gyakorlat felülvizsgálatát, és oly módon történő módosítását, amely versenybarátabb módon érvényesíti a termelői, illetve feldolgozói érdekeket, és nem vezet összehangolt áremelésekhez, tekintettel arra, hogy ezek a fogyasztói árak jelentős emelkedését is okozhatják.
A felszólító levél nem jelenti a jogsértés megállapítását. Az ilyen levelek célja az, hogy a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a jogkövető magatartás elősegítése érdekében aggályait jelezze a fent ismertetett piaci magatartással összefüggésben. A felszólítottnak lehetősége van arra, hogy önkéntes válaszadás keretében 60 napon belül jelezze a GVH részére a felszólító levélben foglaltakkal kapcsolatos álláspontját, különösen, hogy milyen lépéseket tett vagy kíván tenni a jogkövető magatartás helyreállítása érdekében.
“A mostani intézkedésekkel érintett termékek piacai mellett a tejtermékek piacán tapasztalható jelenségeket is figyeli és szükség esetén kész beavatkozni. Mindemellett a GVH által működtetett online Árfigyelő rendszer hamarosan újabb termékkategóriákkal bővülhet, ezzel is hozzájárulva az élelmiszerárak kordában tartásához” - írja a hatóság.
