Húsbavágó kérdés az élelmiszer, pláne a húsvásárlás. Drága a mindennapi betevő, ráadásul egyes boltokban külön pénzt kérnek a tőkehús darálásért, szeletelésért. Egyes vásárlók attól tartanak, hogy a gyér forgalom miatt újabb üzletek alkalmazhatják a megoldást, írja a sonline.hu.

Friss hústól, kolbásztól, felvágottól roskadozó üzletek csábították pénteken is vásárlásra a betérőket a kaposvári nagypiacon. Van, aki tudatosan helyben szerzi be a húst, itt ugyanis nem számolnak fel külön pénzt a plusz szolgáltatásért.

– Egy vevő nemrég panaszolta, hogy az egyik áruházban a hússzeletelésért külön kellett fizetnie – mondta Vető Ferenc, a kaposvári Ma-Fe Kft. eladója. – Első hallásra nem is értettem a bosszúság okát, hiszen szerintem alap, hogy a kereskedő mindent megtesz a vevőért. Vagyis bármilyen többlet munkáról is van szó, azt ingyen elvégzi a boltos. Ott a daráló, van megfelelő felszerelés, így könnyen, gyorsan elvégezhető a feladat. Lényeges tudni: a vásárlókból élünk, minőségi árut, kiszolgálást várnak el tőlünk jogosan. A kereskedő jól felfogott érdeke, hogy a lehető legkedvezőbb módon értékesítse az adott terméket.

Toronyi László, a New Meat húsbolt munkatársa szerint hiába kígyózna hosszú sor a pult előtt, abban az esetben is ingyen darálná le a lapockát és a combot.

– Ugyanez a hozzáállás, ha karajt, nyakat vagy combot kell szeletelni – tette hozzá. – A mai világban az ember mindent megtesz, hogy megtartsa a vevőt. Ma már olyan apróság is számít, ha ingyen adjuk a zacskót a húshoz. Úgy tapasztaltam, hogy a vevők ilyen apró gesztust is értékelnek.

A kereskedő dönthet a plusz szolgáltatás ingyenességéről

A tőkehúsok szeletelése és darálása után – mint plusz szolgáltatásért – évek óta egységesen, kilogrammonként 50 forintot számol fel a Spar minden szupermarket és Interspar üzletében, tájékoztatott Fehér István, a vállalat kommunikációs vezetője. Megtudtuk: a darálásért és szeletelésért az árfelszámítás feltüntetése minden esetben a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló előírások figyelembe vételével történik. Minden hús esetében a pultban külön fel kell tüntetni a termék eladási árát mind egészben, mind a szeletelve (vagy darálva) történő értékesítés során. A termékeknek eltérő vonalkódjuk van, így a megnevezésben is és a nyugtán is szerepel, hogy az adott cikk szeletelve, vagy darálva került értékesítésre. Az akciós szórólapokban is kommunikálják, ha egy terméknek szeletelve más ára van.

Ponekker László, a kaposvári Privát-Hús Kft. tulajdonos-ügyvezető igazgatója elmondta: valamennyi boltjukban ingyen vállalják a többlet szolgáltatást. Több szakember arra hívta fel a figyelmet: a hentes, az üzlet nagyvonalúságától függ, hogy a tőkehúst ingyen vagy pénzért szeletelik fel. Szántó József, a nagybajomi húsbolt vezetője szerint néha meglepő dolgokat hallani a vásárlók kiszolgáltatottságáról.

– Egy idős néninek a nagyobb sertéskörmöt nem vágták szét az egyik somogyi áruházban, mivel az eladó főnöke ezt kategórikusan megtiltotta – jegyezte meg. – Egy másik alkalommal pedig darálásért kértek még némi pénzt, ami a rendszeresen falusi boltokban vásárló asszonynak rendkívül furcsa volt. Minden fillérnek helye van.

Novák Ferenc, a fogyasztóvédelmi egyesület elnöke – a tőkehús szeletelésre, darálásra utalva – rámutatott: jogos a díj, mivel plusz szolgáltatásról van szó. Lényegesnek nevezte, hogy a boltban a vevőket előre tájékoztassák, így a pontos információ birtokában dönthetnek a vásárlásról.