hero
Store Insider

Rovat:

Fogyasztó
Becsült olvasási idő: 2 perc
Balatonfüred, Keszthely és Budakeszi környékén a legjobb élni 2026-ban

Balatonfüred, Keszthely és Budakeszi környékén a legjobb élni 2026-ban, de az első tízben olyan nagyvárosok is szerepelnek, mint Veszprém, Pécs és Debrecen – derült ki az MBH Jelzálogbank elemzéséből, amely megújult módszertannal, nyolc szempont alapján vizsgálta Magyarország 175 járását, köztük Budapestet is. Az elemzők az oktatási, egészségügyi, kulturális, munkaerőpiaci és vásárlási lehetőségek mellett a lakáspiaci helyzetet, a bűnözés arányát, és új elemként a zöld környezetet is számításba vették.

A 2026-ban új módszertan alapján összeállított élhetőségi rangsort a Balatonfüredi járás vezeti, amelyet a Keszthelyi és a Budakeszi járás követ. A Balatonfüredi járás elsősorban zöld környezetének és kedvező szolgáltatási kínálatának köszönheti első helyét, Keszthely a vásárlási lehetőségek és az egészségügyi ellátottság terén elért jó eredményeivel került a második helyre, a harmadik helyet pedig a munkaerőpiaci lehetőségekben élen járó Budakeszi járás szerezte meg.

Az első tízbe a balatoni és a főváros környéki térségek mellett több vidéki nagyváros – Veszprém, Pécs, Eger, Debrecen és Sopron – környéke is bekerült, a harmadik helyen szereplő Budakeszi járás és a tizedik helyezett Szobi járás között pedig mindössze három pont a különbség. Az élmezőnyt a Szentendrei járás teszi teljessé, amely az ötödik helyet szerezte meg az MBH Index élhetőségi rangsorában. Budapest a 14. lett az összesítésben.

Az MBH Index idei élhetőségi rangsora alapján látványos különbségek mutatkoznak az ország térségei között: míg a Dunántúlon, különösen a Balaton térségében, valamint a főváros környékén több magas pontszámot elérő járás található, addig az ország északkeleti részén fekvő területek jellemzően alacsonyabb pontszámot értek el. Az első 30 helyezett közül 19 a Dunántúlon, míg az utolsó 30 helyből 27 a Dunától keletre fekszik.

A részmutatók alapján az egyes térségek eltérő adottságai is jól kirajzolódnak. A kulturális lehetőségeket vizsgálva Vas, Zala, Baranya és Veszprém megye járásai értek el magasabb pontszámot, míg az oktatási mutatóban a nyugat-dunántúli megyék, valamint Tolna, Veszprém és Csongrád-Csanád szerepelt jól.

Az egészségügyi ellátottságban Csongrád-Csanád, Baranya, Bács-Kiskun és Tolna megye végzett a lista elején, a vásárlási lehetőségek pedig elsősorban a Balaton környékén, a turisztikai térségekben és a fővárosi agglomerációban voltak kedvezők.

A bűnözési arány a dunántúli és a dél-alföldi térségekben, valamint Hajdú-Biharban volt a legalacsonyabb.

A gazdasági és lakhatási szempontok jelentős területi különbségeket mutatnak. A munkaerőpiaci lehetőségek Budapest és Pest megye, valamint az észak- és a közép-dunántúli térségek járásaiban a legkedvezőbbek, míg a lakáspiaci pontszámok az ország északkeleti részén – Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – a legmagasabbak, elsősorban az alacsonyabb lakásáraknak köszönhetően.

A természeti adottságokat értékelő zöld környezet mutatóban a Balaton, a Dunakanyar térsége, valamint a főváros budai oldali agglomerációja került a lista élére, ugyanakkor az északi, hegyvidéki területek is az élmezőnyhöz tartoznak.

„Egy térség vonzerejét számos tényező képes alakítani, a lakhatási lehetőségektől és a munkaerőpiaci adottságoktól kezdve az elérhető szolgáltatásokon át egészen a természeti környezetig. Az MBH Index élhetőségi kutatásával igyekszünk azt megmutatni, hogyan állnak össze ezek a szempontok az ország különböző térségeiben, és milyen hatást gyakorolhatnak többek között a lakóhelyválasztásra, illetve a lakáspiaci keresletre.”

– mondta Dr. Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója.

Az idei élhetőségi kutatás több fontos módszertani változást is tartalmaz: a korábbi megfizethetőségi mutatót egy összetettebb lakáspiaci mutató váltotta fel, amely szélesebb képet ad a lakhatási lehetőségekről. Új elemként jelent meg a zöld környezet vizsgálata, amely a lakóhely közvetlen közelében található városi zöld- és rekreációs területeket, valamint a tágabb természeti környezetet is értékeli. Az oktatási, az egészségügyi, a kulturális és a vásárlási lehetőségek egyes elemeinek számítási módja is változott: több esetben már nem a terület nagyságához, hanem a lakosságszámhoz viszonyítva vizsgálja az elérhető szolgáltatásokat.

Borítókép illusztráció: Adobe Stock / Comofoto