Az EU-tagállamok agrárminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón Bóna Szabolcs közölte: jelenleg technikailag elképzelhető olyan megoldás is, amely mellett nominálisan nem csökkennek a KAP-források. Hozzátette, hogy az infláció figyelembevételével ez reálértéken így is forrásvesztést jelenthet.
A tárcavezető kiemelte: fontos kérdés, hogy a KAP finanszírozásában továbbra is megmaradjanak a külön deklarált források. Bóna Szabolcs szerint ezt a megközelítést várhatóan több tagállam is támogatni fogja, mivel az átmeneti időszakban is biztosítani kell a jelenlegi, illetve a már futó programok finanszírozását.
Válságkezelésre szorul a sertéságazat
A miniszter elmondta az agrárminiszterek tanácskozásának egyik kiemelt témája az állattenyésztési stratégia volt. Magyarország támogatta azt a bizottsági kezdeményezést, hogy vizsgálják felül a vakcinázásra vonatkozó szabályokat, és mozdítsák elő, hogy a harmadik országok szélesebb körben elfogadják a regionalizáció elvét, ami a különböző állatbetegségek kezelésében és a kereskedelem fenntartásában is kiemelt jelentőségű.
Bóna Szabolcs hangsúlyozta: Magyarország stratégiai ágazatként tekint az állattartásra és az állattenyésztésre, ezért támogatja a tudományos alapokon nyugvó, a versenyképességet is figyelembe vevő állatjóléti intézkedéseket. Hozzátette ugyanakkor, hogy az új állatjóléti követelmények csak megfelelő átmeneti időszak és pénzügyi támogatás mellett vezethetők be. Jelezte, hogy ezt az álláspontot több tagállam is osztotta.
Kitért arra, hogy a sertéságazat helyzete miatt azonnali uniós szintű válságkezelésre lenne szükség, mert a kialakult helyzetet a tagállamok önállóan nehezen tudják kezelni. Mint mondta, ezt a problémát több ország képviselője is felvetette.
A tanácskozás másik kiemelt témájaként az európai fehérjestratégiát említette. Ennek célja, hogy az Európai Unió csökkentse az import növényi fehérjétől való függőségét, és növelje a magas hozzáadott értékű állati fehérje előállítását.
A miniszter szerint a két cél szervesen összefügg, és ez egy lehetőséget jelenthet a különböző növénytermesztési kategóriák többlettermelésére vonatkoztatva is, amennyiben az Európai Unió valóban elindul a fehérje-önellátás irányába.
Az agrárminiszter felhívta továbbá a figyelmet, hogy uniós szintű együttműködésre van szükség a kőrisrontó karcsúdíszbogár terjedésének megakadályozása érdekében. A kőrisfát veszélyeztető kártevőt már Magyarországon már azonosították, az ellen való védekezés megindult – tájékoztatott.
Beszámolt arról is, hogy a tanácskozáson áttekintették az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodásainak helyzetét. Elmondása szerint Magyarország ismét azt az álláspontot képviselte, hogy az új szabadkereskedelmi megállapodások megkötése előtt azok együttes, kumulatív piaci hatásait is vizsgálni kell.
Kiemelte, hogy az Európai Unióba érkező termékek esetében biztosítani kell az úgynevezett egyenlő elbánás elvének érvényesülését. Ennek érdekében az importtermékek ellenőrzésére és az uniós termelőkkel azonos követelmények betartatására van szükség, hogy elkerülhetők legyenek a piacot torzító hatások.
A vidéki élet lehetőségei
Arra is kitért, hogy az ír elnökség kezdeményezésére külön napirendi pontban tárgyalták a nők helyzetét a mezőgazdaságban. Több tagállam is kiemelte, hogy folyamatosan emelkedik a női mezőgazdasági vállalkozók és munkavállalók száma. Hozzátette, hogy ez a tendencia Magyarországon is megfigyelhető, ahol szintén jelentős számban vesznek részt nők a mezőgazdasági tevékenységben.
Bóna elmondta, hogy a tagállamok egyetértettek abban, hogy a nők arányának további növeléséhez elsősorban olyan ösztönzőkre van szükség, amelyek a vidéki infrastruktúra fejlesztését és a vidéki élet lehetőségeinek bővítését szolgálják. Ezek az intézkedések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a mezőgazdasági életpálya a nők számára vonzóbbá váljon.
Véleménye szerint Magyarországon ezen a területen a részmunkaidős foglalkoztatás feltételeinek javítása, a bölcsődei, óvodai és iskolai ellátás fejlesztése, valamint a közlekedési infrastruktúra korszerűsítése jelenthet előrelépést. Emellett fontosnak nevezte az otthoni munkavégzést lehetővé tevő megoldások elérhetőségét, amelyek szintén hozzájárulhatnak ahhoz, hogy több nő kapcsolódjon be a mezőgazdasági tevékenységbe.
Bóna Szabolcs a tejágazat helyzetére kitérve elmondta, hogy a tejpiaci válság ügye több egymást követő uniós agrártanácsi ülésen is napirendre került, mivel számos tagállam szerint a problémát közösségi szinten kell kezelni. Közlése szerint jelenleg nem áll rendelkezésre külön uniós forrás a válság kezelésére, és egyelőre olyan intervenciós intézkedések bevezetése sem körvonalazódik, amelyek központi segítséget nyújthatnának az ágazatnak.
A miniszter úgy vélekedett, hogy a válságot egyértelműen a vámháborúk idézték elő, ezért egy nemzetközi eredetű problémát kellene a tagállamoknak nemzeti eszközökkel kezelniük, amire önmagukban várhatóan nem lesznek képesek.
Borítókép illusztráció: Adobe Stock
