országaiban a gazdasági növekedés visszaesésnek indult, s most már jóval alacsonyabb szinten áll, mint a fejlett gazdaságok részéről jelentkező kereslet” – világított rá Mario Jung, a Coface észak-európai régióval foglalkozó közgazdásza.
A német gazdaság növekvő külső kockázatokkal kénytelen szembenézni
Az idén a német kivitel alakulása a várakozások szerint ugyanazt a tendenciát mutatja majd, mint 2015-ben. A fejlett gazdaságokba irányuló export vélhetően stabil és erőteljes marad, ugyanakkor az FP-csoportba tartozó országokba irányuló német exportra vonatkozó kockázatok jóval nagyobbak lesznek. A német termékek iránt jelentkező külső keresletet negatívan befolyásolja a politikai és katonai konfliktusból, terrortámadásokból és a számos FP-országban jelentkező strukturális kihívásokból álló kockázat, ráadásul ehhez hozzáadódik még a kínai GDP-növekedés visszaesése is. Összességében a Coface szakértői szerint a német export iránti külső keresletre jelentkező nyomás még hangsúlyosabbá válhat.
Regionális megközelítésben a német exportőrök továbbra is a leginkább optimisták a fejlett gazdaságokkal folytatott üzleti kapcsolatok tekintetében. Véleményük szerint idén a leggyengébb kilátások Dél- és Közép-Amerikában, Kelet-Európában, Oroszországban, Törökországban és Kínában jelentkezhetnek. Szektorszintű megközelítésben a német gazdaság egyes kulcsfontosságú iparágai kiváltképp érzékenyek az FP-országokban jelentkező kockázatokra. A Coface értékelése szerint a legjelentősebb kockázatok a járműiparban, a gépgyártásban, valamint az elektronikai berendezések gyártóinál áll fenn. A feltörekvő piacokon további kockázatokra kell számítani a vegyiparban.
A kérdés azért is fontos, mert Németország exportjának közel 29 százaléka az FP-csoport országaiba irányul. Ennek több mint egyötöde Kínába jut, ami megfelel a határon átnyúló német áruforgalom 6 százalékának. Ez egyben azt is jelenti, hogy Németország a feltörekvő piacokon jelentkező kockázatok iránt nagyobb kitettséggel rendelkezik, mint az euróövezet legtöbb állama. Az FP-csoport átlagosan mintegy 26 százalékkal részesedik a eurózóna kiviteléből.
„Az exportorientált vállalatok számára az olaj világpiaci árának ismételt esése aggodalomra ad okot, hiszen a jelenség gyenge globális keresletre utal. Emellett számos feltörekvő piaci ország számára visszafogottak maradnak a gazdaság növekedésére vonatkozó kilátások. Szintén negatív hatást fejt ki a német export-iparágakra az a várható forgatókönyv, miszerint a kínai gazdaság »fokozatos földet érésen« megy keresztül” – jelentette ki Dr. Mario Jung.
Módosult a német gazdaság növekedési modellje az elmúlt években
Miközben a belföldi kereslet - különösen a háztartások fogyasztása - a kétezres években végig erőtlenül és bizonytalanul növekedett, ma már a gazdasági bővülés legfontosabb hajtóerejének számít. Ezzel szemben a német gazdaság növekedésében korábban oly fontos szerepet betöltő nettó export 2015-ben viszonylag semleges tényezőnek számított a gazdasági teljesítménybe. A német nettó export - a kivitel enyhébb mértékű növekedése és az import folytatódó erősödése miatt - várhatóan visszafogja a GDP-bővülést idén. Ennek ellenére a Coface szakértői arra számítanak, hogy a német GDP 2016-ban 1,7 százalékkal bővül, elsősorban a masszív belső keresletnek köszönhetően.
