hirdetés
hirdetés
hirdetés
2021. június. 13., vasárnap - Antal, Anett.
hirdetés

Divat lett a magyar termék

Egy „kis plusz” mindenre képes lehet

Kis túlzással kijelenthetjük, hogy a fogyasztók néhány évvel ezelőtt szinte bármilyen élelmiszer jellegű terméket hajlandóak voltak megvásárolni, feltéve, ha az nem magyar származású volt. Ez a jelenség azonban úgy tűnik, kezd lecsengeni.

hirdetés

Fogyasztói magatartásunkat újra és újra számos divathullám, trend tépázza meg. A folyamatosan változó, sok esetben irracionálisnak nevezhető fogyasztói igényeknek nehéz megfelelni gyártói, forgalmazói oldalról. Megkockáztatjuk, hogy sokszor talán lehetetlen is. Kis túlzással kijelenthetjük, hogy a fogyasztók néhány évvel ezelőtt szinte bármilyen élelmiszer jellegű terméket hajlandóak voltak megvásárolni, feltéve, ha az nem magyar származású volt. Kerestük az élelmiszerek piacán az egzotikumokat, az olasz pizza, a kínai étterem, a svájci csoki az egekig magasztalt termékek voltak. Természetesen a termékek köre hosszasan bővíthető lenne, egy magyarvalami azonban fontos kritérium volt a választásnál, hogy az ne magyar legyen. Nem is maga termék, a termék minősége volt a siker titka, hanem a származása adta el a terméket. Nem márkaneveket keresett a fogyasztó, hanem sokkal inkább származási helyeket. A külföldi termékek bűvöletében éltünk, mely trend nem mellékesen a hazai élelmiszeripart is érzékenyen érintette. Ez a jelenség azonban úgy tűnik, kezd lecsengeni, hiszen a döntések nem a minőségen, sokkal inkább a vágyott érzés elérésén alapultak.

Az utóbbi években a magyar termékek soha nem látott népszerűségnek örvendenek a fogyasztók körében. A fogyasztói etnocentrizmus, a „magyarságunk” az, ami megmaradt nekünk a gazdasági válság ellenére is. Természetesen erre a jelenségre a piac is intenzíven reagál: a magyar és hazai kifejezések varázsszóként működnek, a fogyasztók számára pedig egyúttal garanciaként is szolgálnak.

Mit akar a magyar fogyasztó most?

A magyar fogyasztó manapság egyre inkább magyar terméket szeretne vásárolni. Úgy gondolnánk, hogy végre egy könnyen teljesíthető elvárással kell szembenéznünk, hisz Magyarországon magyar terméket találni igazán könnyű. Ugyanakkor ezt a tényt a fogyasztóban is tudatosítanunk kellene, melyre leginkább és legegyszerűbben a védjegyek alkalmasak. A magyar termék kifejezés olyan hívószóvá vált, ami garancia a fogyasztók számára a minőségre, nem mellesleg a nemzeti öntudatot is erősíti. A fogyasztók preferálják a magyar termékeket, legalábbis saját bevallásuk többnyire ezt támasztja alá. Ugyanakkor az már nem egyértelmű, hogy adott esetben hajlandóak-e érte többet fizetni. Mindez jó néhány problémát vet fel. Mikor számít egy termék magyar terméknek? Elég, ha Magyarországon gyártották, csomagolták; milyen mértékben kell az alapanyagoknak magyarnak lennie? Számos nehezen megválaszolható kérdés, mely a kezdetek kezdetén homályba vesztek. Több kereskedelmi vállalat kapott a termék „magyar” megjelölése miatt komoly bírságot a Gazdasági Versenyhivataltól megtévesztő marketingkommunikációja miatt.

A kérdés megválaszolása érdekében 2013 márciusában-áprilisában papír alapú, írásbeli megkérdezés módszerét alkalmazva 1075 fő fogyasztót kérdeztünk meg a magyar termékekkel, magyarságot tanúsító védjegyekkel kapcsolatos attitűdjeik kapcsán. A vizsgálat területileg a teljes országot lefedte; fővárosban, városban és községben lakókat is egyaránt magában foglalta. A megkérdezettek 54%-a nő, 46% férfi volt, ami a magyarországi eloszlásnak alapvetően megfelel, életkor tekintetében a 20 évesnél idősebb korosztályok tagjai mind megtalálhatóak voltak.

A megkérdezettek 52%-a többnyire tudatos vásárlónak tartja saját fogyasztói magatartását. A tudatosság kiterjed a termék származási helyének figyelésére a vásárlások során. A fogyasztók 31%-a figyeli a termék származási helyét a csomagoláson, míg a termék összetétele 30% számára fontos. Kissé meglepő, hogy az élelmiszereken lévő védjegyek jelenlétét csupán a fogyasztók 12%-a említette meghatározó ismérvként. Ebből adódóan felmerül a kérdés, hogy az mennyiben befolyásolja a döntésüket. Valószínűsítjük, hogy ez egy olyan faktor, ami nem tudatosan, hanem sok esetben tudat alatt gyakorol befolyást a fogyasztó döntéseire. A magyar fogyasztók 57%-a szerint a magyar élelmiszerek minősége jónak vagy egyenesen kiválónak tekinthető. A gyenge minőséget csupán a fogyasztók 13%-a említette. Kijelenthetjük, hogy a magyar termékekkel szembeni attitűdök rendkívül kedvezők, melyek igazolni engedik a vállalati stratégiát – „Adjunk el magyar termékeket!”. A fogyasztó azonban mást is gondol a magyar termékekről, mégpedig azt, hogy drágák. A megkérdezettek 71%-a szerint a magyar termékek árfekvése túlzottan magas, átlagos jelzővel is csupán a megkérdezettek 15%-a említette az árszintet. Kutatásunk során megvizsgáltuk a magasabb árhoz való viszonyulást is: A fogyasztók 60%-a nem hajlandó a termékért magasabb árat fizetni az import termékekhez képest, ha nincs a terméken származást tanúsító védjegy. A 10%-os árkülönbséget a fogyasztók 21%-a még elfogadná, ha magyar terméket vehet. A magyar származás ártól függetlenül csupán a fogyasztók 6%-ának vonzó. A fogyasztók 83%-a egyet értett azzal az állítással, hogy számára garancia a jó minőségre az, ha a termék valamely magyarsággal azonosítható védjeggyel védett (pl.: Kiváló Magyar Élelmiszer, Magyar Termék, Hazai Termék, Magyar Méz stb.). A fogyasztók 74%-a előnyben részesíti azokat a termékeket, melyeken található a magyar származásra utaló jelölés. A kutatás témaköréhez igazodó védjegyek közül a legmagasabb a Kiváló Magyar Élelmiszer, a Magyar Termék, a Hazai Termék megjelölés ismertsége (55-57%). Ezen jelölések esetében a fogyasztóknak mintegy ötöde két hasonló termék esetében az ezzel a védjeggyel ellátott terméket választaná. Kiemelt ismertséggel bír a Magyar Baromfi megjelölés is (51%). A Hazai Feldolgozású Termék, a Minőségi Magyar Sertéshús, a Magyar Méz-Zárszalag, a Magyar Termelői Mézesüveg ismertsége jelentős (36-44% közötti). Ezen tanúsítványok esetében a befolyásoló erő alacsonyabb mértékű. A Pannon Búza Minőség, a Hungarikum Baromfitermékek, a Prémium Hungaricum megjelölések a fogyasztók számára nem bírnak megkülönböztető erővel. A nyers hús, feldolgozott húsáru, tejtermékek, zöldség- és gyümölcsfélék, méz és ásványvíz esetében a magyar fogyasztók még akkor is előnyben részesítik a hazai termékeket, ha azok drágábbak a külföldieknél. A magyar védjegy megjelölés a legkevésbé vonzó a fogyasztók szerint a snackek (chips, ropi, rágcsálnivalók), konzervek, gyorsfagyasztott élelmiszerek, alkoholos italok, édességek, üdítők esetében. A védjegyek, egyéb megjelölések fontosságát jól illusztrálja az, hogy a fogyasztók 61%-a szerint jobb minőségűek a Magyar Méz-Zárszalaggal ellátott mézek, mint a Zárszalag nélküliek. Nem mellékesen a fogyasztók 69%-a kis mértékben hajlandó többet is fizetni a termékért, ha biztosan tudja, hogy a termék minőségét folyamatosan ellenőrzik.

Írásunk bevezetőjében feltettük egy nagyon fontos kérdést, miszerint hajlandó-e a magyar fogyasztó kinyitni a pénztárcáját azért, hogy magyar terméket vásároljon? A válasz korántsem egységes. A válasz lehet igen, abban az esetben, ha a fogyasztó megfelelő terméken a megfelelő jelöléssel találkozik, és ehhez megfelelő hozzáadott értéket is kap. A jelölés csodát nem tesz, csupán egy „kis pluszt” ad. Mire elég ez a „kis plusz” napjainkban? A választ mindenki tudja egy nagyon komolyan versengő élelmiszerpiacon: Mindenre!

Dr. Szűcs Róbert Sándor - Dr. Pólya Éva, Szolnoki Főiskola, Kereskedelem és Marketing Tanszék
a szerző cikkei

(forrás: Élelmiszer Online)
hirdetés
hirdetés

Nemzetközi FMCG hírek

Ne maradj le a nemzetközi FMCG hírekről és a legfrissebb szakmai újdonságokról. Minden külföldi FMCG - food és non food hír egy helyen, cégekről, üzletről és a környezetről nem csak szakembereknek.

 

hirdetés

Rovatoldalunkon bemutatjuk a legfrissebb ALDl-akciókat, termékinnovációkat, kedvezményes ajánlatokat - a kínálat folyamatosan frissül, ne maradj le egyről sem!

Árfigyelés, konkurenciafigyelés, akciófigyelés az interneten keresztül. A Storescanner az általuk figyelt áruházak termékeit hetente felméri és előfizetői számára elérhetővé tesszi a teljes választékot, a ki- és belistázott termékeket, aktuális árakat, árváltozásokat, az akciókat valamint az akciók darabaszámát. Egyedüliként rögzítik az akciók típusait is, valamint az akciós újságokban megjelenő gyártók és márkák számát és méreteit. Mostantól rendszeresen követhetők az aktualitások új rovatunkban!

ÉRDEKES HÍRED VAN?
KÜLDD EL NEKÜNK!

Az elmúlt években több mint ötszáz üzlet pályázott a díjra, közülük összesen mintegy 200-an kaptak elismerést, és használták "Az Év Boltja" díj logóját, ezzel is szemléltetve vásárlóik számára, hogy saját kategóriájában kiemelkedően magas szolgáltatást nyújtó üzletben vásárolnak.

Hívd fel magadra a figyelmet egy szakmai díjjal, és adj bizonyosságot a vásárlóknak arról, hogy Te gyártod, forgalmazod a kategóriájában legjobb, legízletesebb, leginnovatívabb mentes terméket az országban! Ez a lényege a Mentes-M versenynek!

hirdetés

Szerkesztőségi, független vagy márkázott podcastok, videók, dokusorozatok versenye.

Kiadónk társoldalai