Az Európai Bizottság úgy döntött, ideje befektetni azokba a kutatásokba, amelyeknek az a célja, hogy étvágygerjesztővé tegyék a különböző rovarkészítményeket. A rovarok ugyanis könnyen tenyészthető, olcsó táplálékforrást jelentenének.

A Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa szerint azonban a magyarok nem lennének vevők a bogárcsemegére. „Igaz, hogy az ízeltlábúak fogyasztása olyan egészséges, mint a sima marhahúsé, és sok bennük az állati fehérje, mégis felesleges Európában azzal próbálkozni, hogy megegyük őket. A magyar kultúra maradi ehhez, és különben is importálnunk kellene. Erre csak ott van szükség, ahol nagy az éhínség” – mondta Merkl Ottó, aki hozzátette, hogy szinte bármelyik rovart meg lehet enni.

Juhász Árpád geológus sem lát rá esélyt, hogy elfogadnák az európaiak az új irányzatot: „Tömegesen biztosan nem ennénk meg. Addig legalábbis nem, amíg van rendes hús és más étel. A kutatásaim során megismert, pápua új-guineai aszmat törzsben viszont mindennapos, hogy rovarokat, bogarakat esznek. Én azonban nem éreztem arra vágyat, hogy kipróbáljam.”

Sajtóhírek szerint a kutatók – pontosan azért, mert az európai ízlés visszataszítónak tartja a rovarevést – olyan megoldásokon dolgoznak, amelyekkel felismerhetetlenné lehet tenni a fehérjében gazdag bogárszármazékot. Egyszerűbben fogalmazva: könnyen megeshet, hogy néhány év múlva a gyorséttermi húspogácsa egyik alkotóeleme a gondosan álcázott cincérpép lesz.

Az, hogy vajon elterjed-e Európa-szerte, hogy megegyük azokat a lényeket, amiket ma még a papucsunkkal agyoncsapunk, a jövő zenéje.