hirdetés
hirdetés
hirdetés
2021. július. 31., szombat - Oszkár.
hirdetés

Élelmiszerek karbonlábnyoma

A mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar, valamint az élelmiszerek szállítása egyaránt terhelik környezetünket. Hogy lehet mindezt mérni? Erről szól a WESSLING Tudásközpont szaklapjának egyik legfrissebb tanulmánya.

hirdetés

A termék előállítása során felhasznált erőforrások, energia, nyers- és alapanyagok, a csomagolóanyag-előállítás, a szállítás mind-mind jelentősen hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásához, ezzel pedig a klímaváltozáshoz.

Erdélyi Éva, Jakuschné Kocsis Tímea, Lovasné Avató Judit a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium által szerkesztett és kiadott tudományos szaklapban, az Élelmiszervizsgálati Közleményekben megjelent cikkében leírják, hogy a számításokkor ugyan megadják a fent felsorolt egyes tevékenységek során keletkező üvegházhatású gázok mennyiségét, ám a megfelelő adatok összegyűjtése és a nyersanyagtérkép összeállítása mégsem egyszerű feladat.

Számok, szempontok

A karbonlábnyom számítása során a kibocsátott üvegházhatású gázok 50-54%-át az emésztőrendszeri fermentációból származó metán adta. Kínai kutatások eredményei alapján az állati eredetű élelmiszerek előállítása nagyobb karbon-lábnyommal bír, mint a növényi eredetű élelmiszereké (a legmagasabb a marha- és bárányhús előállítása a legalacsonyabb karbon-lábnyomot pedig a retektermesztés mutatta).

Mindemellett egyre inkább bővül a bio (organikus) termékek piaca. Korábbi tanulmányok alapján a hagyományos és az organikus étrendhez kapcsolódó üvegházgáz-kibocsátás ugyan lényegében megegyezik, azonban a földhasználathoz kapcsolódó üvegházhatású gáz-kibocsátás kb. 40%-kal magasabb az organikus étrend esetében.

Egy olasz kutatócsoport – Buratti és munkatársai - a hagyományos termesztési technológiából származó búza felhasználásával készített kenyér karbon-lábnyomát 1,18 kg CO2e/kg, míg a bio (organikus) termesztésből származó búzából készült kenyér 1,55 kg CO2e/kg mértékben állapította meg.

Amikor azonban a gabonatermesztéshez igénybe vett földterület egységére vonatkoztatva számolták a karbon-lábnyomot, akkor a bio-termesztés teljesítménye eredményesebbnek mutatkozott: hektáronként 60%-kal volt alacsonyabb az üvegházgáz-kibocsátása, mint a hagyományos termesztési technológiának.

 A házon kívüli étkezés lábnyoma 

Vizsgálták az otthoni és az éttermi étkezés karbon-lábnyomát is: a házon kívüli étkezés lábnyoma 2,87 kg CO2e/fő/étkezés volt, míg az otthoni étkezés esetében a karbon-lábnyom értéke 1,57 kg CO2e/fő/étkezés.

Hat, svédországi élelmiszeráruházban végzett felmérés alapján a keletkezett hulladék mennyiségének 85%-át a zöldség- és gyümölcsosztály adta, amely az elvesztegetett karbon-lábnyom 46%-át jelentette. A húsosztály a keletkezett hulladék 3,5%-át termelte, ami a kárba veszett kibocsátás 29%-át adta.

Harminc svédországi közétkeztetési konyha megfigyelése során azt találták, hogy az élelmiszeripari hulladék tálalt adagra vetített mértéke 75g, ami a kiadott élelmiszer mennyiségének 23%-a volt.

Nők, férfiak, alacsony, illetve magas jövedelmű fogyasztók karbonlábnyoma

Vetőné Mózner Zsófia vizsgálatai szerint a hús- és tejtermékek öko- illetve karbon-lábnyoma a legmagasabb. Kimutatta, hogy hazánkban a férfiak – étkezési szokásaik vizsgálata alapján – 13%-kal magasabb ökológiai lábnyommal rendelkeznek, mint a nők.

A társadalomban az élelmiszerfogyasztás a bérek növekedésével együtt növekszik, azaz a magasabb jövedelmű egyének többet költenek élelmiszerekre, mint az alacsonyabb bérekkel rendelkezők.

Az Európai Unió 27 tagállama esetében makrogazdasági modellek segítségével számították ki a személyes fogyasztás karbon-lábnyomát, öt, jövedelmi kategória szerint csoportosított háztartás-csoportra vetítve.

A legfelső jövedelmi kategóriába sorolt háztartások a jövedelem 45%-át birtokolják, de a karbon-lábnyom 37%-áért felelősek, ezzel szemben a legalacsonyabb jövedelmű háztartások a jövedelem 6%-át birtokolva a karbon-lábnyom 8%-át adják.

A szerzők tanulmányukban többféle számítási módot mutatnak be

Általánosan megállapítják, hogy a számítást – az általános alapelveket és lépéseket követve – termék-specifikusan kell elvégezni. Célszerű először termékcsoportokra pontosítani, ezen belül pedig a kalkuláció az egyes termékre specializáltan is elvégezhető.

Fel kell mérni a folyamat során előtérbe kerülő társadalmi-gazdasági szempontokat is. Vizsgálhatók a mutatók időbeli változásai, a termesztési technológia és a gyártási folyamatok fejlesztése, a csomagolási mód megváltoztatása, valamint a hatékonyabb hulladékgazdálkodás következményei is.

Egy példán át azt is illusztrálták, hogy az étel elkészítésének módja is sokat számíthat: egy kilogramm barna rizsre átszámítva és a rizs szénlábnyom-összetevőinek arányait vizsgálva az tapasztalható ugyanis, hogy áztatás nélkül, elektromos tűzhelyen készítve az otthoni felhasználás esetén nagyobb arányban járul hozzá a rizs szénlábnyomának nagyságához, mint az áztatást követően gázégőn történő főzés.

 

Az élelmiszer-vizsgálatokról itt tájékozódhat

További érdekes cikkek az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatban.

(forrás: Store Insider)
hirdetés

Címkék

hirdetés

Nemzetközi FMCG hírek

Ne maradj le a nemzetközi FMCG hírekről és a legfrissebb szakmai újdonságokról. Minden külföldi FMCG - food és non food hír egy helyen, cégekről, üzletről és a környezetről nem csak szakembereknek.

 

hirdetés

Rovatoldalunkon bemutatjuk a legfrissebb ALDl-akciókat, termékinnovációkat, kedvezményes ajánlatokat - a kínálat folyamatosan frissül, ne maradj le egyről sem!

Árfigyelés, konkurenciafigyelés, akciófigyelés az interneten keresztül. A Storescanner az általuk figyelt áruházak termékeit hetente felméri és előfizetői számára elérhetővé tesszi a teljes választékot, a ki- és belistázott termékeket, aktuális árakat, árváltozásokat, az akciókat valamint az akciók darabaszámát. Egyedüliként rögzítik az akciók típusait is, valamint az akciós újságokban megjelenő gyártók és márkák számát és méreteit. Mostantól rendszeresen követhetők az aktualitások új rovatunkban!

ÉRDEKES HÍRED VAN?
KÜLDD EL NEKÜNK!

Az elmúlt években több mint ötszáz üzlet pályázott a díjra, közülük összesen mintegy 200-an kaptak elismerést, és használták "Az Év Boltja" díj logóját, ezzel is szemléltetve vásárlóik számára, hogy saját kategóriájában kiemelkedően magas szolgáltatást nyújtó üzletben vásárolnak.

Hívd fel magadra a figyelmet egy szakmai díjjal, és adj bizonyosságot a vásárlóknak arról, hogy Te gyártod, forgalmazod a kategóriájában legjobb, legízletesebb, leginnovatívabb mentes terméket az országban! Ez a lényege a Mentes-M versenynek!

hirdetés

A legjobb HR-kommunikációs megoldások versenye. Normál nevezési határidő: augusztus 19.

Alkalmazottpszichológia-tudás a hétköznapokra cégvezetőknek, értékesítési vezetőknek, értékesítőknek, kommunikációs szakértőknek, politikusoknak, és mindenkinek, akinek a munkája részét képezi, hogy meggyőzzön másokat, értékesítsen valamit: terméket, szolgáltatást, ötletet vagy önmagát.

Épülj, hogy építhess! – Alkalmazottpszichológia-tudás a hétköznapokra HR-eseknek, cégvezetőknek, coachoknak! 10 alkalmas képzés péntekenként: 10 oktatási nap + konzultációs lehetőség! 2021. októbertől!

Mutassátok meg, hogy CSR-ral valóban lehet jót tenni! Normál nevezési határidő: október 12.