Egy spanyol férfi már a nyolcvanas évek óta azon dolgozik, hogy újra felfedezze a rég elfeledett szőlőfajtákat Spanyolország Katalónia nevű tartományában – írja a brit The Guardian. Miguel Á. Torres – akinek már az ükszülei is borászok voltak – azonban csak a kilencvenes években jött rá arra, hogy a múltba tett kitérője kulcsszerepet játszhat a szőlészet-borászat előtt álló kihívások kezelésében.

„Rájöttünk, hogy néhány újra felfedezett fajtánál hosszabb ideig tart az érés, ami azt jelenti, hogy egy felmelegedő világban talán segíthetnek rajtunk”

– fogalmazott a Familia Torres borászat vezetője. A szélsőséges időjárás, az aszály és a folyamatosan emelkedő hőmérséklet mind hat a szőlőkre, amelyek amúgy is rendkívül érzékenyek a változásokra. Spanyolországban az emelkedő hőmérséklet miatt a szőlő gyorsabban érik, így a borászok sietnek a szüreteléssel, remélve, hogy megóvhatják a gyümölcsök cukortartalma és savtartalma között gondosan kialakított egyensúlyt.

„Az éghajlatváltozás a legnagyobb fenyegetés, amellyel az ágazatnak valaha is szembe kellett néznie. A 19. századi filoxérajárványnál – amely egész Európában kiirtotta a szőlőültetvényeket – is sokkal rosszabb”

– közölte lesújtó véleményét a borász. Ahogy a borászok Spanyolországban és világszerte próbáltak megbirkózni a problémával, egyre inkább a múltba tekintettek, és feltámasztották a késői érésű és hőtűrő fajtákat, amelyeket évtizedekkel korábban talán elkerültek.

José Miguel Martínez Zapater, a La Rioja-i Szőlészeti és Borászati Tudományok Intézetének igazgatója elmondta, ők is a múltba tekintenek, hogy a borszőlők sokszínűségét erősítsék. Ez egy többéves folyamat, amely magában foglalja a fajták azonosítását, jellemzőik tesztelését és a használatuk hivatalos engedélyeztetését. Martínez Zapater szerint erőfeszítéseik hozzájárultak ahhoz, hogy Spanyolországban az elmúlt két évtizedben 50%-kal nőtt a kereskedelmi forgalomban bejegyzett fajták száma.

Spanyolországban – ahol évente 5 milliárd euró értékű bortermelő ágazat működik, amelynek termelése 2021-ben meghaladta az összes többi uniós országét – sok minden forog kockán a The Guardian cikke szerint. Tavaly az országban a feljegyzések kezdete óta a legmelegebb év volt; 2015 óta az ország a feljegyzések szerint a legmelegebb évek közül négyet is átvészelt.

A Castilla y León Mezőgazdasági Technológiai Intézetben, spanyolul ITACyL néven ismert, két évtizedes kutatómunka eredményeként több mint egy tucat szőlőfajtát sikerült helyreállítani. José Antonio Rubio Cano, aki az intézet szőlészeti és fás szárú növényekkel foglalkozó részlegét vezeti, hangsúlyozta, hogy ezeknek a régóta figyelmen kívül hagyott fajtáknak a felkarolása csak része azoknak a szélesebb körű erőfeszítéseknek, amelyekre az ágazatnak a változó éghajlathoz való alkalmazkodás során szüksége van.

„Nincs egyetlen megoldás. Egy sor dolognak kell változnia: nagyobb figyelmet kell fordítanunk a tőkékre, jobban kell figyelnünk arra, hogyan érnek a gyümölcsök, és mélyebb megértést kell kialakítanunk a szőlőültetvényekről és a különböző fajtákról”

– mondta Rubio Cano.

A nyitókép illusztráció, forrás: Adobe Stock