Érdemes felidézni, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Szupermenta tesztje keretében 2016 elején 33 vajat vizsgált meg minőségi és élvezeti szempontból is. Szerencsére ilyen esetekben a hatóság a termékek árát is feltünteti részletes jelentésében (ezt itt találhatja meg). Azénpénzem.hu megnézte, hogy mostanra – amikor egyre több hír szól arról, hogy már egészségesebbnek számíthat a vaj, mint a margarin, Európában pedig vajhiány­ van – miként alakultak az árak. A mellékelt táblázatban látható néhány konkrét szám is.

Vaj bolti ára (100g/forint)
Megnevezés	2016. eleje	2017. aug. eleje
Tesco Value vaj	175	219
Auchan vaj	119	199
Magyar vaj	269	349
Kunsági vaj	299	339
Mizo laktózmentes	160	225
Meggle márkázott	319	365
Lurpak Danish	379	400
Forrás: Nébih, Azénpénzem.hu gyűjtés

A boltokban egyébként az Azénpénzem.hu számításai szerint jelenleg átlagosan több mint 50 százalékkal kerül többe a vaj (a kalkulációt azoknak a termékeknek ára alapján végezték, amelyek most is megtalálhatóak az üzletekben, lehetőleg ott, ahonnan a Nébih vette a mintáját). Úgy tűnik, hogy – legalábbis egyelőre – nálunk még visszafogottabb az áremelkedés.

Ez alaposan elszúrta az unió

A nagykereskedelemben a tejszín és vaj ára tízéves rekordon áll, és egy év alatt megduplázódott, Európában tejhiány van. Harcz Zoltán, a Magyar Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak elmondta, hogy 2015-ben az Európai Unió liberalizálta a tejpiacot, felszámolta a tejkvótarendszert, ami az árak eséséhez vezetett. Az alacsony árak miatt viszont sok termelő felhagyott a tevékenységével. Brüsszel ezután újra lépett, de tenyészüszőkből azóta is Európa-szerte hiány van. Különösen hosszú idő alatt állhat helyre a korábbi rend a magasabb zsírtartalmú tej előállítására szakosodott üzemeknél.

Utóbbi pedig még a vajat nem fogyasztó (mi évente fejenként 1,6 kiló vajat eszünk meg, miközben az uniós átlag 3,8 kiló) a magyaroknak is rossz hír lehet. Különösen azért, mert a zsíros tejtermékekhez Magyarországon import tejszínre van szükség. Nálunk ugyanis – fejtette ki Harcz – a tejszín nem elég jó minőségű, és egyébként is elsősorban a sokkal népszerűbb tejföl készítésére használják.

Gyenge a magyar tej beltartalma

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, Mélykuti Tibor a Hvg-nek nemrégiben arról beszélt, hogy tejfölből lehet majd hiány a magyar boltokban (hasonló Harcz szavaiból is kiderült). Az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója ezt részben azzal magyarázta, hogy a magyar termelők külföldön jobb árat kaphatnak a tejért, így kevesebb nyersanyag állhat rendelkezésre.

Azénpénzem.hu szerint a tej ízét meghatározza, hogy milyen fajtájú tehéntől származik, és az is, hogy a tehén mit eszik. A holstein-frízek vékonyabb, de több, míg például a jersey fajtájú tehenek inkább kevesebb, de teltebb, zsírosabb tejet adnak. A szakirodalomban rábukkanhatunk arra is, hogy a réti füvet legelő tehenek teje egészségesebb, mint a takarmányon tartottaké (és akkor még ugye nem mindegy, milyen összetételű az a takarmány).

Kérdés persze, milyen az a nyersanyag. A magyar gyártók nem véletlenül szeretnék arra ösztönözni a hazai tehenészeteket, hogy megfelelő takarmányozási rendszerrel növeljék az előállított tej beltartalmi értékeit. A Magyar Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint elsősorban a zsír- és fehérjetartalmat kell javítani. Míg Hollandiában 4,2 százalék a tejek átlagos zsírtartalma, Finnországban 4,3 százalék, Magyarországon csupán a 3,6 százalékot érik el a termelők. A németek a nyerstej alapanyagértékét 4,0 százalék zsír és 3,4 százalék fehérje beltartalommal számolják. Egy korábbi tanulmány szerint a hazai előállítású nyerstej beltartalmi mutatói – különösen a zsírtartalom tekintetében – a környező országokéval összehasonlítva is gyenge.