Csökkent a FAO élelmiszerár-indexe a széttartó alapanyagárak mellett

Az új, szezon kezdeti előrejelzések erős globális gabonatermést jósolnak miközben az El Niño miatti kockázatok tovább növekszenek

Enyhén csökkent az élelmiszer-alapanyagárak globális referenciamutatója júniusban, mivel a gabonafélék, a cukor és a tejtermékek áresése ellensúlyozta a növényi olajok és a húsfélék drágulását – adta hírül az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

A FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi „élelmiszerkosár” havi árváltozását követi – 130,3 ponton zárt 2026 júniusában, ami 0,3%-kal alacsonyabb a májusi szintnél, ugyanakkor 2,2%-kal magasabb az egy évvel ezelőtti értéknél.

„Bár a nemzetközi élelmiszer-alapanyagárak összesített referenciamutatója enyhén csökkent júniusban, az egyes nyersanyagpiacok továbbra is eltérően reagálnak a változó tényezőkre. A növekvő globális bizonytalanság közepette az átlátható piacok, az időben rendelkezésre álló információk és a kiszámítható globális kereskedelem elengedhetetlen az élelmezésbiztonság előmozdításához és az agrár-élelmezési rendszerek ellenálló képességének erősítéséhez”

– mondta Boubaker Ben-Belhassen, a FAO Piacok és Kereskedelem Főosztályának igazgatója.

A gabonafélék árindexe 3,5%-kal csökkent májushoz képest az alacsonyabb nemzetközi kukorica- és búzaáraknak köszönhetően, ugyanakkor 2,7%-kal magasabb volt az egy évvel korábbi szintnél. Globálisan a búza jegyzése 4,4%-kal esett vissza, mivel a Fekete-tenger térségében a gyorsan zajló aratás és kedvező ellátási várakozások felülmúlták az ausztráliai és az egyesült államokbeli terméskilátásokkal kapcsolatos aggodalmakat. Tovább nyomta lefelé az árakat a megerősödött amerikai dollár, valamint a Hormuzi-szoros körüli feszültségek esetleges enyhülését beárazó energiapiac. A kukorica ára 6,2%-kal zuhant vissza a dél-amerikai exportőr országokban várható bőséges kínálat és a gyengébb etanolkereslet következtében. Ezzel szemben az FAO összes rizsfélére vonatkozó árindexe 3,2%-kal emelkedett júniusban, mivel az indica rizs iránt erősödött az ázsiai kereslet, míg az időjárási aggodalmak és az megnövekedett termelési, szállítási és forgalmazási költségek erősítették a nem illatos rizs jegyzéseit.

A növényi olajok ára ezzel szemben 3,8%-kal emelkedett májushoz képest. A magasabb pálma- és repceolaj-jegyzések – amelyeket az erősebb bioüzemanyag-kereslet és a nagyjából stabil napraforgóolaj-árak támasztottak alá – könnyedén ellensúlyozták az alacsonyabb szójaolaj árakat.

A húsfélék árindexe 0,5%-kal erősödött, mellyel új rekordot döntött. A baromfihús nemzetközi ára emelkedett, részben a korábbi túlkínálatra adott termeléskiigazítások nyomán átmenetileg szűkösebb belföldi kínálat miatt, míg a sertés- és marhahúsárak csökkentek.

A FAO tejtermékekre vonatkozó árindexe 1,5%-kal csökkent az előző hónaphoz képest, tükrözve a sovány tejpor, a teljes tejpor és a vaj alacsonyabb árát, valamint a nemzetközi sajtárak tizenegyedik egymást követő havi csökkenését, mivel az exportkínálat továbbra is meghaladta a globális importkeresletet.

A cukor nemzetközi jegyzése 5,7%-kal esett májushoz képest, amit a brazíliai alacsonyabb etanolár és a brazil real árfolyamának gyengülése vezérelt. Az El Niño indiai és thaiföldi cukortermelésre gyakorolt esetleges hatásával kapcsolatos folyamatos aggodalmak mérsékelték a nemzetközi cukorárak összesített csökkenését.

Kedvezőek terméskilátások, némi bizonytalansággal az El Niño miatt

Az új Gabonakészletek és -igények gyorsjelentés szerint, amelyet szintén pénteken tett közzé a FAO, a globális gabonatermelés az eddig mért második legmagasabb szintjét érheti el, és csak 1,9%-kal marad el a tavalyi rekordtól.

A globális gabonatermelés összesített előrejelzése 2 983 millió tonna. A szemestermények termelési előrejelzése közel áll az előző évi szinthez, amit Argentína, Brazília, Kína és Zambia legfrissebb – várakozásokat felülmúló betakarításokra utaló – hivatalos becslései is alátámasztanak. A globális búzatermelés várhatóan 4,3%-kal fog csökkenni, 806,5 millió tonnára, mivel az Ausztráliában az El Niño az ötéves átlag alá szoríthatja a kibocsátást. A világ rizstermelése várhatóan 1,8%-kal esik vissza a 2025/26-os rekordszintjéről.

A FAO által üzemeltetett Mezőgazdasági Piaci Információs Rendszer (AMIS) szintén most tette közzé havi piaci figyelőjét. A riport az agrárpiacokat „általánosan stabilnak” jellemzi, valamint hozzáteszi, hogy bár az El Niñóval összefüggő kockázatok különös figyelmet érdemelnek, az általánosan kedvező terméskilátások, a bőséges készletek és az aratás előrehaladása továbbra is erősítik a piaci viszonyokat. A jelentés a Hormuzi-szoros válságának agrárpiacokra gyakorolt lehetséges hatásait is tárgyalja.

41 ország szorul külső élelmiszersegélyre konfliktusok és időjárási sokkok miatt

A FAO becslései szerint 41 ország és terület – amelyek közül 31 Afrikában található – szorul külső élelmiszersegélyre a FAO Globális Élelmezési és Korai Előrejelző Rendszerének (GIEWS) szintén ma közzétett külön jelentése szerint.

A konfliktusok és a biztonságos körülmények hiánya okozzák a legsúlyosabb akut élelmezési bizonytalanságot. Emellett az El Niñóval összefüggő időjárási körülmények és a magas termelési költségek korlátozzák a mezőgazdasági termelési lehetőségeket Kelet- és Nyugat-Afrikában.

Fotók: Adobe Stock, Fotó: FAO/Miguel Schincariol