Magyarországon 2023. július 1-jétől életbe lépett a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (extended producers responsibility, „EPR”).

Az EPR új kötelezettségeket ró a körforgásos termékeket gyártó és értékesítő vállalkozásokra, valamint jelentős emelést hoz az alkalmazandó díjtételek terén. Az alábbiakban a BDO Magyarország Adótanácsadás üzletág szakértői részletesen összefoglalják az EPR rendszer legfontosabb új törvényi pontjait, díjtételeit és legfrissebb változásait, amelyek mindenkinek fontos és teljeskörű információkat nyújthatnak. 

Melyek az új díjtételek és kötelezettségek?

Az EPR rendszer bevezetésével járnak új díjtételek és kötelezettségek. A díjak jelentősen magasabbak a korábbi környezetvédelmi termékdíj tételeknél. Ez a változás nemcsak az újonnan bevezetett termékeket, például textiltermékeket, fabútorokat és sütőolajat érinti, hanem jelentős többletköltségeket jelent a korábban termékdíjat fizető vállalkozásoknak is.

EPR díjtételek: Papír és karton csomagolás esetében 173 Ft/kg, míg a papír csomagolószer termékdíja csak 19 Ft/kg volt. Az irodai papír és az elektronikai berendezések esetén is jelentős eltérés van az EPR díjak és a termékdíjak között. Az EPR díj egyes kategóriákban akár 362 Ft/kg is lehet, míg a termékdíj egységesen 57 Ft/kg. Üveg: 77 ft/kg; Műanyag: 219 ft /kg; Fém: 186 ft/kg. 

Az elem/akkumulátor termékkörben 160-239 Ft/kg, a gumiabroncsnál 137 Ft/kg, az egyszer használatos termékeknél 113 Ft/kg, míg a textiltermékeknél 145 Ft/kg EPR díjat kell fizetni.

Az EPR díjak megjelenése miatt felmerül a kérdés, hogy mi lesz a termékdíj sorsa. Az új szabályozás szerint azonos termék kategóriájú termékek esetén a termékdíj összegéből le kell vonni a fizetendő EPR díjat, így elkerülhető a dupla fizetési kötelezettség. Fontos azonban megjegyezni, hogy továbbra is fennállnak a termékdíjjal kapcsolatos adminisztratív kötelezettségek.
 

• Az új rendelet érinti a csomagolási anyagokkal kapcsolatos szabályokat is. Az EPR rendelet már nem vonatkozik a lakossági és az egészségügyi szolgáltatóknál keletkező gyógyszerhulladékra, amely közvetlenül érintkezik a gyógyszerrel.
• Az új változtatások alapján a kiterjesztett gyártói felelősség a csomagolószer gyártóját terheli a megtöltésre tervezett és szánt csomagolószerek esetében, amelyeket a fogyasztó értékesítés helyén használnak. Ez az előző gyakorlattal szemben a gyártókat terheli díjfizetési kötelezettség.
• Az új rendelet előírja, hogy a csomagolás-összetevők esetében alkalmazni kell az egyes összetevőkhöz kapcsolódó körforgásos kódokat és az ezekhez tartozó kiterjesztett gyártói felelősségi díjakat.
• Az új változtatások érintik az újrahasználható csomagolószereket is. Az EPR díjfizetési kötelezettség alóli mentességek bevezetését tervezik az újrahasználható csomagolószerek esetében. Az új rendelet szerint nem minősül saját célú felhasználásnak az újrahasználható csomagolószerek visszahozása vagy visszaszállítása külföldre.
• Az átvállalási szerződés vagy nyilatkozat alapján az EPR kötelezettséget az eddig csak gépjárművek esetében lehetett átvállalni szerződés alapján. Az új rendelet szerint a mezőgazdasági termelői szerveződés is átvállalhatja az EPR díjfizetési kötelezettséget a Közösségi rendeletek szerinti mezőgazdasági termelői szervezeten keresztül forgalomba hozott körforgásos termék esetében.
• Az új rendelet lehetőséget nyújt a gyártóknak arra, hogy a készletre vett körforgásos termékekről vezessék a nyilvántartást a forgalomba hozott termékek helyett. A készletre vett körforgásos termékek mennyiségét veszik figyelembe az EPR díj meghatározásakor.
• Az adatszolgáltatási határidőt is módosították az új rendeletben. A gyártók mostantól március 31-éig módosíthatják az adatszolgáltatás adatait az eddigi 15 nap helyett.
• Az italcsomagolásokat is jelentős mértékben érinti az új kormányrendelet, amit mind a forgalmazok és mind a fogyasztók is meg fognak érezni a pénztárcájukon.
• 2024 januártól kezdve Magyarországon bevezetik az italcsomagolások visszaváltási díját. Ez új kihívások elé állítja mind a fogyasztókat, mind a forgalmazókat.