A háború kezdete óta eltelt időszakban számos újság beszámolt az ukrajnai konfliktusnak a világ élelmiszerellátására tett hatásáról. A blokád alá vont kikötők, elaknásított termőföldek és a lebombázott élelmiszerraktárak a ‘The Conflict Observatory’ szeptemberi száma szerint globálisan a legsúlyosabb élelmiszerváságot eredményezték 2008 óta, írta a The Grocer.

Ukrajnán belül azonban ennél is sokkal súlyosabb a helyzet, a népesség táplálásáért vívott harc komolysága felér a fegyveres harcokéval. Az élelmiszerellátás ellen elkövetett támadások miatt ukrán és európai uniós tisztviselők az étel háborús eszközként való felhasználásával vádolják Oroszországot. 

465 km, 67 ellenőrzőpont

A The Grocer szerint az élelmiszerellátás szempontjából nagy eltérés mutatkozik az oroszok által elfoglalt és az ukrán területek között. Előbbiek esetében jellemző a segélyektől való függés, mert a gyárak és boltok nagy része bezárt, illetve elpusztult. Az ukránok által uralt területeken a kezdeti megrázkódtatások után az ellátási láncok alkalmazkodtak a körülményekhez, lehetővé téve, hogy mindenhova jusson élelem. 
Ebben a legnagyobb nehézséget a logisztikai problémák okozzák. A bombázások egyik célja a közlekedési hálózat volt, aminek mértékét jól érzékelteti az, hogy 6300 km vasút, 41 vasúti híd, illetve 23 000 km aszfaltút semmisült meg, ami az ország úthálózatának 14 százalékát teszi ki. 

„A legnagyobb kihívást a szállítás jelenti”, mondta Mikola Melnik, a Santa Vita ügyvezetője, amely Ukrajna legnagyobb szárítottgyümölcs-kereskedője. „A Kijevből Dnyipro-ba tartó 465 km-es út során 67 ellenőrzőponton kellett áthaladni, mindegyiknél bemutatni a szükséges iratokat és átesni a vizsgálatokon. Ez nagy hatással volt ránk.”
Sok területen az ellenőrzőpontoknál nagyobb veszélyek is érték a sofőröket az út során, nem ritkán puskagolyók nyomaival érkeztek meg a raktárakhoz. Később a helyiek segítségével elkezdték kisebb utakra terelni a szállítmányokat, amik az oroszok térképein nem szerepeltek. 

A bombázások természetesen nem csak az úthálózatot érték, a kijevi, édességeket gyártó Snak Trade-hez hasonlóan számos cégnek át kellett helyeznie a gyárait, új beszállítókat és új munkaerőt keresni. Ukrajna legnagyobb üzletlánca, a Fozzy Group 700 üzletéből 60-at elvesztett. Raktárakat is bombáztak vagy elfoglaltak, ezáltal bizonyos esetekben a még működőképes boltok sem tudtak kinyitni. 

Ma már ritkák az üres polcok

Hatalmas visszaesés következett be az ország élelmiszertermelésében, ezért sürgősen új megoldást kellett találni. Az import drágább, de biztos lehetőséget kínált. „Ha valami történik a helyi ellátással, importra váltunk. De persze a helyi termékek olcsóbbak, mert a szállításuk egyszerűbb”, mondta Tsigankov, a a Fozzy termékfejlesztési vezetője. 

A jó hír, hogy az üres polcok ma már ritkának számítanak az ukránok által birtokolt területeken. Nagy problémát jelent viszont a munkanélküliség, ami eléri a 34 százalékot az Ukrán Nemzeti Bank szerint, így pénz hiányában sokan akkor sem tudnak ételt vásárolni, ha van belőle elég.

Elfoglalt területek: rubel és orosz üzletek

„Az embereknek nincs pénze, mert teljes iparágak bezártak”, mondta Malachy O’Connor, az IPLC tanácsadója. Az ukrán állam pedig a háborús kiadások miatt nem rendelkezik elég forrással ahhoz, hogy segítsen. Emiatt nemzetközi szervezetek segítségére van szükség. Az ENSZ Világélelmezési Program eddig 370 millió dollárt osztott szét a rászorulóknak.

Az élelmiszerárak növekedése súlyosbítja a problémát, a tojás ára 81 százalékkal, a zöldségeké 79, a gyümölcsöké 63 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi adatokat. Az oroszok által elfoglalt területeken, Mariupolban és Donyeckben még súlyosabb a helyzet. Szinte mindegyik ukrán szupermarket bezárt, csak orosz üzletek működhetnek és jelentős az élelmiszerhiány. Kizárólag orosz rubellel lehet fizetni, amire a lakosság sok esetben nem hajlandó. 

„Elvből nem volt nálam orosz rubel és soha nem vettem orosz termékeket” mondta egy herszoni lakos a Reutersnek.

Az élelmiszerhiány oka a közeli frontvonal okozta biztonsági kockázat, ami miatt a kereskedők felfüggesztették szállításaikat. Később a frontvonalak megszilárdulása némileg könnyebbé tette a helyi vállalatokkal és termelőkkel való együttműködést. 

Fenyegető vízhiány

Sokak számára a pénz a problémának csak egy kisebb részét jelenti. A vízi infrastruktúra célzott támadása olyan nagyvárosokban, mint Mariupol „az egész városi lakosságot a kolera és egyéb víz által terjedő betegségek veszélyével fenyegeti” az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint. Az októberi bombatámadások után Kijev lakosainak 80 százaléka vízellátás nélkül maradt és a helyreállítás november végéig tartott.

Ukrajna szerte logisztikai problémákkal küzdenek a segélyszervezetek, amikor több száz kisebb város ellátásán dolgoznak. Néhány esetben segítségért folyamodtak kiskereskedelmi üzletláncokhoz, akiknek már megvan a megfelelő hálózatuk. A Silpoüzletlánc, amely a Fozzy Group legnagyobb tagja például új raktárt alakított ki Lengyelországban a segélyek fogadására, felhasználva a saját logisztikai hálózatát és üzleteit az élelmiszerek és víz elosztására.

„Ez a tél a túlélésről fog szólni”

Bár Ukrajna sok szempontból alkalmazkodott a kihívásokhoz, az élelmiszerellátás helyzete még nehezebbé válhat, miközben az energiahálózat bombázása miatt a lakosság egy része áram, fűtés és víz nélküli tél elé néz. 

„Egyszerűen mondva, ez a tél a túlélésről fog szólni”, mondta Hans Henri P Kluge, a WHO regionális vezetője. Hozzátette, a következő hónapokban „életveszélyes időszak következik ukránok milliói számára.”

Ukrajna energia-infrastruktúrájának fele le van rombolva vagy megrongálódott, ami 10 millió embert hagy áram nélkül. Villamos energia hiányában nem lehet friss ételt szállítani, vizet szivattyúzni, vagy éppen főzni. 

Az élelmiszerüzletek mindent megtesznek, hogy fenntartsák működésüket. A Silpo átalakította a logisztikai láncát úgy, hogy a friss ételek minél kevesebb időt töltsenek raktárakban. Kikapcsoltak minden világító jelet és nem létfontosságú hűtőt is, miközben dízel generátorokat alkalmaznak a megmaradók működtetésére. A vállalat felkészül a legrosszabb esetre is, ha üzleteit teljes mértékben generátorokkal kell üzemeltetnie. 

Elérkezett az ország élelmezéséért vívott harc kilencedik hónapja, ami nem kecsegtet javulással ezen az alternatív harctéren. „Az emberek azt mondják, ez kihívás. Én úgy gondolok rá, mintha az árral szemben kellene úszni kénsavban,” mondja Tsigankov. „Ez van. Működünk, versenyben vagyunk. Ezután is folytatni fogjuk.”

Forrás: The Grocer 

Fordította: Osztie Gergely

Borítókép forrása: pexels.com