1. Felkészülni a „munka jövőjére”
Hazai cégek, vállalkozók körében is állandó probléma a munkaerőhiány. Világszerte ezzel küzd a gyártószektor, amit jól mutat, hogy csak az Egyesült Államokban 800 000 állás betöltetlen (mely szám 2030-ra akár a 2 milliót is elérheti). Annak érdekében, hogy vonzóvá váljanak a gyártószektori állások, illetve hatékonyan megtartsák a munkavállalókat a gyárak, új stratégiákat kell kidolgozni. A Deloitte felmérésében a vezetők 38%-a számolt be arról, hogy 2022-ben az új munkavállalók toborzása a legfontosabb prioritásuk, ezt követi a munkaerő megtartása (31%) és az átképzés (13%). Az előnyben részesített HR stratégiák közt szerepel a toborzás újragondolása, a munkavállalók átképzésének elősegítése és a munkáltatói brand építése is. Ahogy az irodai alapú munkák egyre inkább a rugalmas, hibrid munkavégzés irányába mozdulnak, úgy a gyártószektornak is meg kell találnia, hogy hogyan tudja rugalmassá tenni a saját munkakörülményeit.
2. Átgondolni az ellátási láncokat, több lábon állni
A megnövekedett kereslet, a dráguló alapanyag- és fuvarozási költségek, a lassú szállítás mind rendszerszintű ellátási problémákat okozott. Lehetőleg az ellátási lánc minden szintjén reagálni kell a felmerülő problémákra, a negatív hatások minimalizálása érdekében. A gyárak amellett, hogy igyekeznek több lábon állni és nem egyetlen forrásra hagyatkozni az ellátási láncot illetően, célként tűzik ki az ellátási láncok rövidítését is. A felmérésben megkérdezett vezetők 41%-a szerint vállalataik tovább bővítik vagy diverzifikálják a beszállítókat a meglévő piacokon. A megkérdezett szervezetek háromnegyede pedig az adatintegráció fokozását tervezi a kínálat és a kereslet átláthatósága és tervezhetősége érdekében.
3. Digitális technológia alkalmazásával növelni a hatékonyságot
Általános célkitűzés a gyártószektorban a hatékonyság növelése, melyre kézenfekvő lehetőség a digitalizáció. A versenyképesség növelése érdekében érdemes a gyártási folyamat minden szakaszában hasznosítani a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket. A társaságok jelentős része úgy véli, érdemes robotizációba, mesterséges intelligenciába, felhőalapú megoldásokba, valamint az Internet of Things (IoT) és az 5G bővítésébe fektetni. A felmérésben megkérdezett vezetők fele arra számít, hogy 2022-ben a robotokba és cobotokba történő beruházások révén növelni fogják a működési hatékonyságot.
4. Felvenni a harcot a kiberbűnözéssel
Az internetalapú szoftverek, a napjainkban használt összekapcsolt rendszerek használata és az egyre terjedő home office következtében megnőtt a vállalatok kiberfenyegetettsége, ami alól a gyártószektor sem jelent kivételt. A megkérdezett vállalati vezetők többségét érte az elmúlt 12 hónapban kibertámadás, főleg zsarolóvírusok és adathalászás formájában. A kiberbűnözéssel szemben a gyártószektor szereplői egyre felkészültebbek, hiszen hatalmas anyagi károkat tud okozni egy-egy kivédetlen támadás. Nem elég csak a kibertámadások kivédésre készülni, erősíteni kell a vállalatok talpra állási képességét is egy esetleges kibertámadás után. A felmérésben megkérdezett vezetők 82 százaléka szerint szervezetük 2022-ben többet fog befektetni a kiberbiztonságba, és közel egynegyedük legalább 10 százalékkal többet tervez erre költeni az előző éves költségvetésükhöz képest.
5. Megfelelni a szigorodó klímacéloknak
A gyártószektorban is teret hódítanak az ESG, azaz a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási kérdések, melyek hatására a társaságok nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntarthatósági szempontokra a működésük során. A július közepén bemutatott "Fit for 55" uniós javaslatcsomag szigorítaná az európai kibocsátáskereskedelmi rendszert (ETS), növelné a megújuló energiaforrások arányát és nagyobb fokú energiahatékonyságot írna elő a szektornak, valamint karbonvámot vezetne be a szennyezés exportálásának elkerülése érdekében.
„A gyártóknak újra kell gondolniuk a kibocsátáscsökkentési, illetve fenntarthatósági stratégiájukat, és fel kell térképezniük az átállást segítő finanszírozási lehetőségeket is, hogy integrált módon kezeljék a klímavédelmi szigorítások következményeit” – hívta fel a figyelmet Borek Flóra, a Deloitte fenntarthatósági és klímaváltozási üzletágának menedzsere.
A fenti trendek világszerte, így hazánkban is meghatározzák a gyártószektor jövőjét. Az egyre erősödő kihívások ellenére azonban a megkérdezett vezetők 86 százaléka kifejezetten derülátó a gyártószektor üzletmenetével kapcsolatban.
„A piacképesség megtartása érdekében minden vállalatnak különös hangsúlyt kell fektetnie arra, hogy felkészüljön a változásokra, ugyanakkor azt is fontos megjegyezni, hogy a részletezett pontok java már a korábbiakban is előtérbe került a szektorban, az utóbbi két év inkább csak felgyorsította a folyamatokat” – hangsúlyozta dr. Gábor Zoltán, a Deloitte gyártó- és autóipari cégekkel foglalkozó szakmai csoportjának vezetője.
