hirdetés
hirdetés
hirdetés
2021. augusztus. 05., csütörtök - Krisztina.
hirdetés

Ezt kell tudni a termékvisszahívásokról!

Az egyenes hozzáállást értékeljük, és úgy érezzük, akkor nagyobb a baj, ha az információ nem a vállalkozástól, hanem a hatóságtól származik, ugyanakkor a magyar lakosság nem „bünteti” a termékvisszahívásban érintett vállalkozásokat. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal frissen publikált kutatásáról a Laboratorium.hu közöl összesítést.

hirdetés

Az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap szeptemberi számában egy idén tavasszal, több, mint 1000 fő megkérdezésével készült felmérés eredményeit ismertették.

A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók döntő többsége, 96,1%-a hallott már élelmiszeripari termék visszahívásról.

A legtöbben a bébiételeket idéztek fel, de sokan emlékeztek a fűszerpaprikával kapcsolatos, illetve valamilyen húsipari termékvisszahívásra, emellett viszonylag nagy számú említést kaptak az ásványvizek, a tojás, a csokoládé és a köménymag is.

 Mit gondolunk a termékvisszahívásokról?

A termékvisszahívás a válaszadók 5,8%-a szerint kizárólag a vállalkozás, míg 14,0% szerint kizárólag a hatóság feladata. A többség (80,2%) véleménye alapján azonban e két szereplőnek közösen kell eljárnia ilyen esetekben – olvasható a WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. tudományos szaklapjában megjelent, A termékvisszahívás fogyasztói megítélése az élelmiszer-ágazatban című dolgozatban.


Az Agrárminisztérium, Élelmiszerlánc-felügyeletért Felelős Államtitkárságának , valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóságának a munkatársai (Barna Sarolta, Bognár Lajos, Dorkó Annamária, Kasza Gyula) által jegyzett cikkből az is kiderül, hogy a válaszadók döntő többsége szerint az a gyártó a hiteles, aki maga ismeri be, ha hibázott. A visszahívott terméket a megkérdezettek mintegy 90 százaléka azonnal kidobná, és ugyanilyen arányban kíváncsiak az emberek a visszahívás okára is.


 

Mi a különbség a forgalomból történő kivonás és a termékvisszahívás között?

 

Amennyiben egy élelmiszer-vállalkozó okkal feltételezi, hogy egy adott élelmiszer nem felel meg az élelmiszer-biztonsági követelményeknek, és a kérdéses élelmiszer már kikerült a vállalkozás közvetlen ellenőrzése alól, haladéktalanul kezdeményeznie kell az élelmiszer forgalomból történő kivonását, és erről tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot.

 

Ha a termék eljuthatott a vásárlókhoz, akkor vállalkozásnak tájékoztatnia kell a fogyasztókat a kivonás okáról, valamint szükség esetén – amennyiben egyéb intézkedések nem elegendők a magas szintű egészségvédelem biztosításához – vissza kell hívnia a vásárlónál lévő terméket.

 

Elkülönül egymástól tehát a termék forgalomból történő kivonása és a termék visszahívása.

 

A forgalomból való kivonás fogalmát sem a 178/2002/EK rendelet, sem pedig Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény

nem határozza meg, de az általános értelmezés szerint azt a folyamatot jelenti, amelynek során a terméket – a vásárló tulajdonában levő termékek kivételével – eltávolítják az élelmiszerláncból.

 

 

Visszahívásról pedig akkor beszélhetünk, ha a kockázatot jelentő termék már a vásárlónál van. Míg a kivonásnál az élelmiszerlánc szereplői viszonylag gyorsan tájékoztathatják egymást, a visszahívásnál nehézséget jelent a vásárlók elérése, értesítése.

Mi a szerepe a hatóságnak?

 

Amennyiben a hatóság megítélése szerint a vállalkozó által megtett intézkedések nem elégségesek, akkor az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a termék:

- előállítását,

- tárolását,

- szállítását,

- felhasználását,

-forgalomba hozatalát,

- behozatalát,

- kivitelét,

- illetékességi területén való átszállítását

 

feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja, valamint elrendelheti a termék zár alá vételét, lefoglalását, forgalomból való kivonását, visszahívását, megsemmisítését, ártalmatlanítását.

 

Amíg a termékek forgalomból történő kivonása „csendes” folyamat, vagyis a vásárló nem minden esetben értesül szükségszerűen az intézkedésről, addig a visszahívás célja kifejezetten az, hogy a kockázattal kapcsolatos információ eljusson a fogyasztókhoz.

 

Ezért még a tisztességesen eljáró vállalkozások számára is kritikus döntési pontot jelent a termékvisszahívási folyamat elindítása abban az esetben, amikor a kockázatra vonatkozóan csak gyanú áll fenn. A vállalkozások vezetői ugyanis úgy érzik, hogy a termékvisszahívások nem kívánatos „negatív marketing” következménye a hírnév és a márkaérték csökkenése lehet.

 

Tekintettel arra, hogy a termékvisszahívás esetén a vállalkozások mozgástere kommunikációs szempontból már igen szűkös, a társadalmi érdeknek megfelelően egy ilyen eseményben az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságnak olyan módon kell közreműködnie, hogy  minden érintett időben értesüljön a kockázatról, ugyanakkor fellépjen a felesleges pánikkeltéssel szemben is.

 

Milyen a jó visszahívási gyakorlat?

 

ANÉBIH szakemberei szerint ahhoz, hogy a termékvisszahívások minden szereplő javát szolgálják, szükséges a vásárlók egészségének védelmét szem előtt tartó tisztességes, elővigyázatos vállalkozás, egy hiteles hatóság, amely közreműködik a probléma megoldásában, és objektív képet tud nyújtani a médián keresztül a társadalom felé az adott eseményről. Fontos, hogy a vásárlók is tudatosan, a felmerülő kockázatokat felismerve álljanak hozzá a kérdéshez, ugyanakkor nem érdemes egy-egy eseményből hosszú távú vagy végleges következtetéseket levonni.

 

Javaslatként megfogalmazható egy útmutató elkészítésének és nyilvános közzétételének szükségessége, amely a termékvisszahívásról szól, hatósági oldalról pedig felmerülhet egy nyilvános adatbázis elkészítésének igénye a termékvisszahívásokkal kapcsolatban, amely elősegítené a vásárlók jobb tájékozódását, hosszabb távon pedig hozzájárulna az élelmiszer-vállalkozások iránti bizalom erősítéséhez.

 
Annak érdekében, hogy a megfogalmazott javaslatok a jövőben ténylegesen megvalósulhassanak a Nébih márciusban kerekasztal egyeztetést szervezett a termékvisszahívás témájában érintett szereplők bevonásával.

 

 Miről olvashatnak még az ÉVIK-ben?

 

Az 1955-ben alapított tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati Közlemények rendkívül fontos szerepet tölt be az élelmiszer-tudományban: az egyetemek, hatóságok, laboratóriumok, kutatóintézetek munkatársai számára igazi szakmai fórumot jelent. A lapot 2014-től a független laboratóriumokat működtető WESSLING Hungary Kft. közhasznú nonprofit kft-je adja ki. Az ÉVIK megújult, színes, kétnyelvű formátumban jelenik meg, a honlapján az összes eddig megjelent anyag kereshető és letölthető, az újságot nemzetközileg is jegyzik.

 

Az ÉVIK idei októberi számának vezető anyaga Bánáti Diána és szerzőtársainak munkája, a biológiai, erkölcsi és etikai oldalról oly sokat vitatott klónozás fogyasztói megítéléséről szól. A rendelkezésünkre álló ismeretek és technikai eszközök birtokában egy melegvérű élőlényről életképes másolatot, másolatokat készíthetünk, egyelőre azzal a céllal, hogy az élelmiszertermelés részére minél jobb minőségű és nagyobb mennyiségű alapanyagot állítsunk elő. A terjedelmes anyag nagyszámú szakirodalmi hivatkozással alátámasztva tárgyalja a biológia és az élelmiszergazdaság egyik leginkább vitatott területét.

 

Nyitrai Ákos és szerzőtársai a kibernetika magas szintű alkalmazásán alapuló neurális hálózatok tanulási, rendkívül gyors számítási képességén, extrém módon összetett függvénykapcsolatok értelmezésére való alkalmasságán alapuló technikák az élelmiszerkutatásban betöltött szerepéről, és jövőbeni alkalmazási lehetőségeiről írnak. A hálózatok többek között különböző élelmiszer-alapanyagok megjósolható minőségének becslésére, késztermékek érzékszervi minősítésére, kedveltségi jellemzőire, érlelt élelmiszerek technológiai, érzékszervi tulajdonságaira képesek előrejelzést adni.

Kárpáti Zsóka és munkatársai mindennapi élvezeti cikkünk, a feketekávé főzési maradéka, a kávézacc vizsgálatával foglalkoztak. Részletes leírást adnak a kávék vizsgálatára alkalmazott módszerekről. A főzésből visszamaradó anyag kitűnő talajkondicionáló szerként használható fel, így jobb lehet az kávézaccal kezelt talajon termelt élelmiszer-alapanyagok minősége is.

 

Élelmiszer-vizsgálatokkal kapcsolatban itt tájékozódhat!

 

(X)

(forrás: Élelmiszer Online)
hirdetés
hirdetés

Nemzetközi FMCG hírek

Ne maradj le a nemzetközi FMCG hírekről és a legfrissebb szakmai újdonságokról. Minden külföldi FMCG - food és non food hír egy helyen, cégekről, üzletről és a környezetről nem csak szakembereknek.

 

hirdetés

Rovatoldalunkon bemutatjuk a legfrissebb ALDl-akciókat, termékinnovációkat, kedvezményes ajánlatokat - a kínálat folyamatosan frissül, ne maradj le egyről sem!

Árfigyelés, konkurenciafigyelés, akciófigyelés az interneten keresztül. A Storescanner az általuk figyelt áruházak termékeit hetente felméri és előfizetői számára elérhetővé tesszi a teljes választékot, a ki- és belistázott termékeket, aktuális árakat, árváltozásokat, az akciókat valamint az akciók darabaszámát. Egyedüliként rögzítik az akciók típusait is, valamint az akciós újságokban megjelenő gyártók és márkák számát és méreteit. Mostantól rendszeresen követhetők az aktualitások új rovatunkban!

ÉRDEKES HÍRED VAN?
KÜLDD EL NEKÜNK!

Az elmúlt években több mint ötszáz üzlet pályázott a díjra, közülük összesen mintegy 200-an kaptak elismerést, és használták "Az Év Boltja" díj logóját, ezzel is szemléltetve vásárlóik számára, hogy saját kategóriájában kiemelkedően magas szolgáltatást nyújtó üzletben vásárolnak.

Hívd fel magadra a figyelmet egy szakmai díjjal, és adj bizonyosságot a vásárlóknak arról, hogy Te gyártod, forgalmazod a kategóriájában legjobb, legízletesebb, leginnovatívabb mentes terméket az országban! Ez a lényege a Mentes-M versenynek!

hirdetés

A legjobb HR-kommunikációs megoldások versenye. Normál nevezési határidő: augusztus 19.

HR-esek és kommunikációs vezetők a nyitott szemléletű cégkultúráért. Egésznapos ÉLŐ konferencia szeptember 9-én!

Alkalmazottpszichológia-tudás a hétköznapokra cégvezetőknek, értékesítési vezetőknek, értékesítőknek, kommunikációs szakértőknek, politikusoknak, és mindenkinek, akinek a munkája részét képezi, hogy meggyőzzön másokat, értékesítsen valamit: terméket, szolgáltatást, ötletet vagy önmagát.

Épülj, hogy építhess! – Alkalmazottpszichológia-tudás a hétköznapokra HR-eseknek, cégvezetőknek, coachoknak! 10 alkalmas képzés péntekenként: 10 oktatási nap + konzultációs lehetőség! 2021. októbertől!

Mutassátok meg, hogy CSR-ral valóban lehet jót tenni! Normál nevezési határidő: október 12.