Az M-es méretű tojás darabja például tartósan negyven forint körül volt, de pár hete az egyik áruházlánc 25 forintos akciós árat hirdetett. Ezt az áresést a piaci folyamatok nem indokolták, mert sem a hazai, sem az uniós piacon nincs túlkínálat tojásból. A 25 forintos darabonkénti ár ráadásul olyan alacsony felvásárlási szintet feltételez, amely mélyen az önköltség alatt van. Ilyen olcsón itthon nem lehet tojást előállítani. Szép Imre hozzátette: a közeljövőben szeretnének egyeztetni valamennyi hazai kiskereskedelmi szereplővel, hogy elfogadható konszenzus alakuljon ki a tojás áráról, hasonló kilengések ne forduljanak elő.
Az árazás mellett arról is tárgyalnának, hogy szerintük egyes üzletláncok támadást indítottak a ketreces tartás ellen. Szép Imre azt mondta, hogy ezen áruházak részben anyacégeik nyomására próbálják kiiktatni az ilyen tojást, Németországban és az Egyesült Királyságban ugyanis az alternatív technológiák az elterjedtebbek.
A szakember szerint ugyanakkor a ketreces tartás a legköltséghatékonyabb és az innen származó tojás a legkevésbé szennyezett, a humánegészségügyi szempontok is mellette szólnak. Magyarországon és a visegrádi országokban is a ketreces tartás a legelterjedtebb, ezért a hazai ágazati szereplők a nemzetközi fórumokon a V4-ek segítségére is számítanak, emellett az olasz, a spanyol és a francia tojástermelők támogatásában is bíznak, hiszen ott is többségben van ez a technológia.
