A szakmai konferenciát Dr. Nagy István agrárminiszter nyitotta meg, aki azzal kezdte, hogy az élelmiszeripar az egyik legbiztosabb ágazat a nemzetgazdaságban. Cél az, hogy a beruházások értéke tovább tudjon nőni, valamint kijelentette, hogy az élelmiszeripar exportját 25 milliárd euróra kell növelni. Hozzátette: 484 milliárd forint támogatás áll a feldolgozóipar részére.

A képgaléria eléréséhez görgessen a lap aljára!

A kiskereskedelemre rátérve elmondta, hogy a szektor 3.8 százalékát adja a hazai bruttó nemzeti összterméknek. A kiskereskedelem 107 ezer üzlete, 364 ezer embert foglalkoztat, ami a teljes hazai foglakoztatás 7.2 százaléka. 

Az élelmiszeripart olyan láncba kell rendezni, amely a magyar nemzetgazdaságban a megfelelő helyre emeli azt - kezdte megnyitóját Nagy István.  Az agrárminiszter a következő támogatási ciklusra - 2027-ig, 1500 milliárd forint támogatási összegről biztosította a hazai élelmiszeripart.

Makrogazdasági és élelmiszerpiaci helyzetről, hazai piaci mozgásokról, export-import lehetőségekről, Héjja Csaba az  MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának gazdasági szakértője tartott előadást Piaci Pillanatképek címmel.  A szakértő elmondta, hogy az élelmiszeripar és főleg a  mezőgazdaság megerősödve került ki a 2020-as évekre.

“A hazai élelmiszeriparnak vannak ugyan évtizedes elmaradásai, de kiemelném, hogy ha egy hektárra vetítjük azt, hogy mekkora beruházások történtek a magyar élelmiszeriparban, akkor Lengyelországot megverjük.” - mondta el a szakértő.Ám ezeknek a beruházásoknak be kell érniük, ez még ebben a pillanatban nem feltétlenül látszik. Előadásában Héjja Csaba hangsúlyozta: a 2022 és ’23 közötti időszak két év fejlődését vetette vissza. Azonban, ha a növekedés ebben az ütemben folytatódik idén, akkor az év végére a 2021-es év növekedési pályájának szintjét érheti el az ágazat – mondta el a szakértő.

Landolás utáni felszállás 

Az elmúlt negyedévekre vonatkozóan borús, ám összességében optimista helyzetképet vázolt előadásában Kozák Tamás az Országos Kereskedelmi Szövetség márciusban megválasztott főtitkára.  

Az OKSZ tagvállalatai foglalkoztatottainak száma meghaladja az 50 ezer főt. A tagvállalatok között mikorvállakozásoktól – sarki boltok – a multinacionális cégekig számos vállalat megtalálható.

2022 Waterloo volt - mondta el a főtitkár. “2023 második felében már láttuk a fényt az alagút végén és csak reménykedtünk benne, hogy az nem egy mozdony.” A negyedik negyedév forgalmi volumene növekedett, a trend pedig folytatódott az idei első negyedévben. Munkavállalói kihívásokkal küzd az ágazat, jellemzően nem találnak munkaerőt az üzletek - fogalmazott. 

Nemzetközi trend hogy a kisboltok száma csökken, a hazai szabályozási környezet azonban nem segítette a kis üzleteket. Az árszabályozások vesztesei voltak a kiskereskedők, akik nehezen bírták az árversenyt.

Az online fmcg-re rátérve Kozák Tamás elmondta, hogy az nem mutat “betonszaggató növekedést”, egyre kisebb mértékben növekszik az online értékesítés. Az omnichannel esetében lehet látni az erőteljesebb növekedést.  

Az OKSZ főtitkára a kötelező akciók mielőbbi kivezetését szorgalmazta. „Hiszünk abban, hogy a kivezetés összességében pozitív hatással fog járni.”  Minden remény megvan arra, hogy a GDP növekedni fog, ez pedig a reálbérnövekedést is magával hozza. A makrogazdasági adatok reménykeltőek - zárta az előadást az OKSZ főtitkára. 

“Még nem érdemes örömtüzeket gyújtani”

Hogyan hatnak a turbulens árak a termékpozicionálásra? Erről, a hazai piaci szereplőket és a magyar fogyasztókat egyaránt foglalkoztató kérdésről tartott előadást Vágyi Erik, az NIQ ügyvezetője. Elemzését racionális bizakodás jellemezte, a hazai inflációs tendenciák kapcsán úgy fogalmazott: a pánik elmúlt, de a félelem itt maradt. 2 év csökkenés után 2024 első negyedévében 0,8%-os volumennövekedést mértek az FMCG-cikkek piacán. „Örömtüzeket még nem érdemes gyújtani azonban”, fogalmazott Vágyi. Az elmúlt 2 év rákényszerítette a lakosságot arra, hogy a brutális áremelkedésekkel szembenézzen.

Az NIQ ügyvezetője szerint a 4 legjellemzőbb megküzdési stratégiából legalább egyet ma is alkalmaz a vásárlók szinte mindegyike: tudatosabb vagy kevesebb vásárlás, illetve az akciós és az olcsóbb, helyettesítő termékek keresése. A saját márkás termékek aránya szintén folyamatosan nő Magyarországon az NIQ adatai szerint. 10-ből 7 magyar vásárló tisztában van az árakkal, hiszen rákényszerül.Az emberek túlnyomó többsége azzal is tisztában van, hogy az infláció csökkenése nem azt jelenti, hogy a termékek olcsóbbak lennének, hanem azt, hogy a „baromi magas árszintről szép mérsékelten nőnek tovább az árak”. Megszűnt az élményvásárlás, és hosszabb távon is velünk maradhat a hatékony, tudatos vásárlás – összegzett előadásában Vágyi Erik.

Hogyan férnek meg egymással a hagyományos és újgenerációs retail megoldások?

Az online és az offline egymás nélkül nem tud élni, ahogyan jól megférhetnek egymással a hagyományos és újgenerációs retail megoldások, a gyorskereskedelmi és előfizetéses kereskedelmi lehetőségek is. Így foglalható össze annak a kerekasztal-beszélgetésnek az üzenete, amelyen Dörnyei Otília (Inspira Research) moderálása mellett Garay Péter (foodora, commercial director); Kanyó Roland dm, marketing- és PR-menedzser); valamint Papp Gábor (TESCO Magyarország, online üzletágvezető) vettek részt az FMCG TOP konferencián. 

A változatos piaci szereplők képviselői megállapították, hogy bár a Covid után lassult az online növekedés üteme, ám visszaesés nem volt. Kanyó Roland szerint ugyanakkor a külső hatások, így az ukrajnai háború meglepő módon képes befolyásolni a fogyasztói viselkedést. „Beindult a raktározás, pelenkából például egy hónap alatt eladtuk az éves mennyiséget”, hívta fel a figyelmet a dm marketing- és PR-menedzsere.

Ahogyan a retail-lehetőségek, úgy a vásárlók is sokfélék, hangzott el. „Mi nem akarjuk megmondani nekik, mit hogyan csináljanak… fel kell ajánlani nekik a lehetőségeket, és el fogják dönteni”, fogalmazott a TESCO képviseletében Papp Gábor online üzletágvezető. Garay Péter, a foodora commercial directora szerint fontos az adatvezérelt döntéshozatal, a havi aktív fogyasztók számából kalkulálva például jól látják, hogy a magyar piac érettsége még biztosan nem fenyeget a növekedési plató elérésével. 

A gyorskereskedelem egyébként az út elején tart, ebben egyetérteni látszottak a résztvevők, ahogyan a promóciók kapcsán egyikük sem cáfolta azt a véleményt sem, hogy „a magyar vásárló úgy működik, hogyha valami ingyen van, akkor az kell.” Kanyó Roland, a dm marketing- és PR-menedzser zárszónak is beillő észrevételében a hagyományos és újgenerációs megoldások kapcsán úgy fogalmazott: „nekem oly’ mindegy, hogy online vagy offline veszi meg [a terméket], a lényeg, hogy a dm mellett döntsön”.   

Mesterséges intelligencia az üzletben – Mit változtat az AI? - címmel tartott előadást Koltai Balázs  Digitális és AI transzformációs szakértő

Az interaktív előadásban AI stratégiáról, hatékonyságról és szervezeti transzformációról is szó esett. Ahogy az előadó felvázolta: jóllehet számos digitális forradalmat átélt már az emberiség -, az internet forradalmát; a felhő alapú szolgáltatások forradalmát; a mobil szolgáltatók robbanását - mindezek után pedig most zajlik a mesterséges intelligencia forradalma és talán az AI hozza a legnagyobb korszakváltást életünk digitalizációs változásai közül.

Amikről szó esett: vezetőként mit tehetek, hogy felkészítsem magam és a csapatomat? Milyen képességekre van szükség az AI alkalmazásához? Hogyan építsünk bizalmat munkatársainkban az AI felé és hogyan használjuk ki az AI bevezetést a szervezeti egészének a fejlesztésére? Hogyan zajlik egy digitális transzformáció egy digitális változás? Az élelmiszeriparban a termeléstől - a nyersanyagok osztályozásán keresztül, a piaci trendnek figyeléséig és a személyre szabott marketing a ajánlatokig lehet használni az AI-t, de segíthet az értékesítési minták előrejelzésében is. Az előadó a Coca-Cola freestyle ivókútjait hozta fel progresszív példának, amelyben az üdítőital óriás szolgáltatásában egy automatából AI és app segítségével keverhet magának a vásárló üdítőt.

Az ESG-ben rejlő üzleti lehetőségek

A vállalatok jó része nincs tisztában azzal, hogy a vállalatirányítási, környezeti és társadalmi törekvések (ESG), miként járulnak hozzá hatékonyabb üzleti eredményekhez? Ezt a kihívást járták körül a „KKV és nagyvállalati tapasztalatok az ESG terén” című kerekasztal beszélgetés tagjai Szederkényi Zita, Budapest Airport Zrt. szenior fenntarthatósági specialistájának moderálásával. Márta Irén, BCSDH igazgatója felhívta a figyelmet, hogy tagvállalataik 78 százaléka már készített ilyen jelentést, így számukra nem jelent kiemelkedően nehéz feladatot, ám a KKV szektorban elképesztő lemaradásban vagyunk. „Sem a célok, sem az erőforrások nem tiszták”, tette hozzá. Az élelmiszeriparban a beszállítók komplex rendszere jelent további kihívást.

Vörös Attila FÉSZ ügyvezető szerint egy átlagos magyar élelmiszergyártó vállalatnak segítséget nyújthat, ha mielőbb a saját termékpályájára adaptálja az ESG szerinti működést. A működés ugyanis a kabát, az ESG-jelentés csupán a gomb, fogalmazott találóan Vörös. A Tesco Magyarország esetében további csavart jelent, hogy az üzleti év és a jelentéstételi kötelezettség éve nem fedik egymást, ezért 2025 helyett már idén készülnek a jelentéstételre. „Inkább a forma változik nálunk, hiszen 2017 óta önkéntesen publikáljuk az ESG területhez kötődő adatokat”, fogalmazott Varga Eszter külső kommunikációs menedzser, amelyhez Patai Krisztina, a Waberer’s Group ESG igazgatója is csatlakozott: náluk 2021 óta létezik zöld szolgáltatások divíziója, eddig eköré összpontosult az ESG gondolata.

Patai szerint egyébként az adatgyűjtés a legnehezebb része a jelentés összeállításának. „Az adat és az együttműködés a két kulcsszó”, csatlakozott véleményével Krázli Zoltán, a GS1 szektormenedzsment igazgatója. Sárosi Eszter, ESG és hulladékgazdálkodási tanácsadó (Greenius) kiemelte, valójában megduplázódott a fenntarthatósági jelentések kötelezettsége Magyarországon: egy jó adatgyűjtéssel lefedhető az ESG-jelentés és a számviteli törvény szerinti fenntarthatósági jelentés elkészítése is. 

A legnagyobb kihívásnak az tűnik, hogy nemcsak az érintetteket, hanem a beszállítói hátteret is fel kell tárni. „Egy nagyvállalatnak van erőforrása a kitöltésre, ám egy kisvállalkozás vagy mikrovállalkozás esetében biztosan lesznek nehézségek.” A résztvevők közös jótanácsa: készüljenek fel a folyamataik áttekintésével és minél hamarabb kezdjék el a jelentés összeállítását, hiszen időigényes folyamatról beszélünk.

Gazsi Zoltán: Emberszemlélet- című könyve kapcsán a szerzővel Ács Dóra beszélgetett.

A Store Inisder főszerkesztője rövid felvezetőjében elmondta, hogy a könyvben rengeteg olyan fogódzó van vezetőknek, amit felvázol a szerző. Sokan technológiai fejlesztésben látják a megoldást, de az idei év HR hívószavai a megtartás, well being, generációs különbségek kezelése, képzés, árképzés, befogadás, befogadtatás - mondta el. Az első kérdése az Esiberg ügyvezetőjéhez az volt, hogy, hogyan is érti pontosan a könyvben lefektetett egyik alapvetést: meg kell tanulnunk a komplexitást és tűrni a bizonytalanságot.  

Az emberek fekete-fehérben próbálják látni a világot, pedig a világ ennél jóval bonyolultabb: a csapat működésmódjára kell koncentrálni, mondta el Gazsi Zoltán. Senki nem tudja előre pontosan, mit lehet kihozni az éppen aktuális helyzetből. Tudja-e valaki mi lesz 2027-ben? Hiszen senki nem látta előre a Covidot, vagy a háborúkat. Annyira gyorsan változik a helyzet, hogy nem lehet rákészülni. Arra lehet készülni, hogy a csapat bírja a nagy változatosságot, a gyakran változó helyzeteket - summázott a szerző-ügyvezető.

Mindenkit felszabadít az, ha kimondjuk a valóságot, sokan viszont ezt nem merik megtenni - mondja. Abban kell határozottnak lennie egy cégvezetőnek, hogy milyen szabályrendszereket tart fent és mit tart a megbocsátás kultúrájának? Ha valami nem működik, vagy elromlik azt kell megvizsgálnunk, hogy jó volt-e a rendszer, de valaki nem tartotta be, vagy eleve nem volt jó a rendszer és ebből adódik a hiba.  

Ács Dóra azt a kérdést feszegette, hogy mit is ért pontosan a visszajelzés kultúráján? "Sokan jöttek hozzánk üzemlátogatásra - főleg kkv-k - és azt kérdezgették, hogy mivel is kezdjenek építkezni? HR folyamatokat fejlesszenek, vagy éppen veszteségvadászattal? Mihez kezdjenek, mert valami nem stimmel a cégnél. Az én viszontkérdésem mindig az, hogy meg van-e a bizalmi kultúra, az emberek el merik-e mondani az igazságot? Mert ha nincs meg, akkor az emberek kreatívan átverik a rendszert." Az én dolgom az, hogy összefogom az embereket, hogy nem menjenek el és motiváljam őket - jelentette ki a szerző, akinek márciusban jelent meg új könyve.  

A hitelesség az új divat

Virágh Miklós, a Kantar Hungary Kft ügyvezető igazgatója az új marketingtrendekről szóló előadásában a hitelesség fontosságát emelte ki. A vállalatoknak, márkáknak alaposan végig kell gondolniuk, mit kommunikálnak a piac és a vásárlók felé, mert a hitelesség ma kiemelt fókuszt kap. A siker egyik legfontosabb pillére Virágh Miklós szerint az időbeli konzisztencia, azaz olyan kijelentéseket kell tenniük a cégeknek, amelyek hosszabb időtávon is fenntarthatóak.

A márkák számára a történetmesélés a közösségépítés, a fennmaradás egyik eszköze. A történetek mindig is fontos szerepet játszottak az emberi társadalomban, mivel összetartó erejük van. A mítoszok kiszínezésével azonban vigyázni kell, mert a valóságtól való elrugaszkodás hiteltelenítheti az adott márkát. Az őszinte kommunikációval növelhető a márkák hitelessége. Virágh Miklós szerint, ha egy márka bevállalja azt, hogy nem megy szembe az általuk nem megváltoztatható természeti törvényekkel és felvállal bizonyos tényeket, olyan kommunikációs kultúrát építhet, amire 20 év múlva is hitelesen lehet visszanézni.

Visszaállítani a kiskereskedelem renoméját

A kiskereskedelem egyik legnehezebb éve volt a tavalyi, nagyon sok szabályozó intézkedés korlátozta a fejlődési, beruházási lehetőségeket. Többek között erről is beszéltek a résztvevők az üzletláncok vezetőinek kerekasztal beszélgetésén, melyben inflációs hatásokról, ahhoz kötődő- és egyéb szabályozási körülményekről, kitörési pontokról és forgalomnövekedési módokról is beszéltek. A beszélgetést Ács dóra moderálta. 

“A nap végén úgy zártuk a tavalyi évet, hogy elégedettek voltunk vele.” 1060 milliárd forint kasszaforgalmat generáltunk, ami közel 16 százalékos növekedést jelent. Nagyon jó lenne, ha tudnánk nyugodtan dolgozni és a saját dolgainkra koncentrálni, ez egy kompetitív piac, amely jó önszabályozó módszerekkel dolgozik és nem feltétlenül van szüksége hatósági beavatkozásra - mondta el Heiszler Gabriella a Spar Magyarország ügyvezető igazgatója. 

Az Auchan is közel 17 százalékos növekedést ért el a tavalyi évben - mondta el Lucenko Viktróia az Auchan Magyarország ügyvezető igazgatója. Elmondása szerint minimálisan sikerült pozitív irányba fordítani a helyzetet. Kifejtette, hogy az emberek élményekre, érzésekre vágynak többek között, így ahogy összefoglalta a jövő az online kereskedelemben, az olyan szolgáltatásokban, mint az Auchan Drive és a fizikai boltok hozzáadott élményeiben rejlik. 

Az Aldi 17,5 százalékos forgalmi növekedést ért el, ami 490 milliárd forgalmat jelent mondta el Pusztai Ádám az Aldi Országos beszerzési koordinációs igazgatója. Szerinte a limitáltabb szortiment és a gyorsabb vásárlói élmény a fontos most a piacon. 

A Dél-100 kft. tulajdonos-ügyvezetője Dobi István elmondása szerint majdnem 23 százalékos növekedést értek el a tavalyi évben. A magunk 40 milliárdos forgalmával kisebb szeletet foglalunk el a piacon - mondta el az ügyvezető. Elmondása szerint nehéz csupán egy dologra fókuszálni, mivel annyira összetett a kiskereskedelem, de minden lánc teszi a dolgát, hogy sikeresek legyenek. Ahogy elmondta nagyon fontos a rugalmasság és a jó csapat. 

Pusztai Ádám szerint üdvös cél lenne az idén, hogy a szereplők visszaállítsák a kiskereskedelem rangját.

Megtartod vagy újrakezded vele? A sikeres ügyfélélmény anatómiája

Az ügyfélélmény (Customer Experience, CX) napjaink egyik legtöbbet kutatott területe. Feitel Balázs, az Ipsos ügyvezetője a terület jó gyakorlataira világított rá előadásában. Az Ipsos 65 országot lefedő nemzetközi kutatása szerint ugyanis még a CX szakértőknek is csupán 15 százaléka érzi cégét élenjárónak a területen, sőt 20 százalékuk szerint az elmúlt időszakban romlott a teljesítményük ezen a téren. Feitel szerint az ügyfélélményt koncepcionálisan lehet hatékonyan fejleszteni, vagyis egy vízió mentén, a szervezeti kultúrába illesztve érhetjük el legjobban céljainkat egy stratégia mentén, akár az ESG-vel összekötve. „Miért ne köthetnénk össze ezt a kettőt, ha így nemcsak jót, hanem jól is tesszük.” Az Ipsos szerint a munkavállalók elégedettsége (és nem önmagában a rendkívül divatos mesterséges intelligencia használata) lehet az előfeltétele az ügyfélélmény sikeres megteremtéséhez. „A fogyasztókat kell megérteni”, zárta előadását Feitel Balázs.
 

Új fizetési megoldások

Payer Márton, a Raiffeisen Bank Kereskedői Fizetési Megoldások értékesítési vezetője tartott előadást: Új lehetőségek a pénzforgalomban ki lesz az igazi nyertes? - címmel. 

Az innovatív fizetési rendszerek előnyeiről szóló előadásból kiderült: 2024. szeptember 1-től egységes QR kód alapú szabványt fog kibocsátani az aggregátor, melyet minden banknak tudni kell fogadnia. A Fizetési Kérelem pedig már egységes GIRO szabványon működik 2024.04.01-től. Erre épül rá a Raiffeisen Payment API szolgáltatása, amely lehetővé teszi, hogy banki applikáció telepítése nélkül, közvetlenül a vállalatirányítási rendszerekből lehet fizetési kérelmet küldeni. Valamint azonnal elérhetővé teszi a jóváírási/terhelési elszámolásokat.
A már működő Raiffeisen Scan&Go szolgáltatása saját mobilkészülékről üzemeltethető, kártyás fizetési infrastruktúra kiépítése nélkül.

A bank új üzletágat indít, szeptember elsejétől teljes ökoszisztémával rukkol elő - mely jelenleg tesztfázisban van. Ez azt is takarja, hogy a jelenlegi Scan&Go szolgáltatásukba beépítik automatizáltan a kártyaelfogadást, ami újdonságnak számít piacon: two in one szolgáltatás, illetve megjelennek a virtuális POS szolgáltatással, és beépítve fogják felkínáni az Apple Payt és a Google Payt is, valamint itt is beépítésre kerül az AFR 2.0-ás fizetési ökoszisztéma a deeplink-es fizetés segítségével.

Megjelennek fizikai terminál szolgáltatással is: mindez az Azonnali fizetés 2.0 rendszerével kiegészítve.  Raiffeisen Bank termináljai alkalmasak a QR-kódos, valamint azonnali NFC-s fizetésre, a vásárlói fizetések azonnal teljesülnek, az azonnali fizetés, pedig azonnali jóváírást jelent a kereskedő számára - tudtuk meg a szakértő előadásából.

Az azonnali fizetés díjazása jóval kedvezőbb, mint a kártyaelfogadásé: 30-35 százalékkal kedvezőbb. A QR kódos vagy AFR NFC-s fizetés abban az esetben is alkalmazható, amikor például nem tudjuk használni bankkártyánkat, vagy nincs nálunk.
 

Az azonnali fizetés díjazása jóval kedvezőbb, mint a kártyaelfogadásé: 30-35 százalékkal kedvezőbb. A QR kódos fizetés abban az esetben is alkalmazható, amikor például nem  tudjuk használni bankkártyánkat.

Cseh Balázs, az Élelmiszerbank ügyvezetője, Az élelmiszermentés nemzetközi és magyar trendjei, ESG kapcsolódási pontok előadásban elmondta, hogy az Élelmiszerbank 2023-ban összesen 10 ezer tonna élelmiszert mentett meg, mintegy 14 milliárd forint értékben. Ezt 500 partnercég segítségével sikerült elérni.
Az Élelmiszerbank számára fontos a növekedés, ezért folyamatosan keresi a kapcsolatot további gyártókkal, forgalmazókkal és újabb élelmiszermentési módokat is tesztel. 

Az új szektorok és szereplők bevonása azért is fontos, mert a profitorientált cégek egyre jobban optimalizálják a működésüket és így kevesebb élelmiszerfelesleget termelnek – mondja Cseh Balázs. Az Élelmiszerbank ezért a vendéglátói szektorban is számos partnerséget indított, melyet applikációk fejlesztésével teljesített ki. Cseh Balázs kiemelte, hogy az Élelmiszerbank mérésekkel és adatszolgáltatással tudja segíteni a partnervállalatok ESG-céljait, azonban e területen további párbeszédre volna szükség.
 

A Peugeot elhozta egy vadiúj elektromos autóját a konferenciára E-3008 típusát, amely annyira új, hogy még forgalomban sincs.  Az E-3008 bemutatásával teljesen új szintre emeli a kreatív designt, a vezetési élményt és a modell elektromos teljesítményét, mindezt a márka alapértékeit szem előtt tartva. Az új típusról Mocsai Zoltán a P Automobil Import Kft. marketing vezetője beszélt. 

A témák részleteivel, a kerekasztal beszélgetések összefoglalóival a Store Insider következő lapszámaiban és az Store Insider online-on is jelentkezünk!