Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának (DG ENV) körforgásos és tiszta gazdaságért felelős igazgatósága a 2026. július 16-án külön előadásban ismertette a PPWR végrehajtásával kapcsolatos megközelítést, amelynek központi üzenete az volt, hogy az új szabályozás bevezetése fokozatos folyamat. A piacfelügyelet ekkor jóhiszemű felkészülést vár el a gazdasági szereplőktől és elsősorban támogatja és ösztönzi a megfelelést.

Még sok részletszabály készül

A PPWR-rel kapcsolatban további feladatai vannak az Európai Bizottságnak, amelynek el kell készítenie

• a végrehajtási jogi aktust;
• a felhatalmazáson alapuló jogi aktust;
• külön jelentést, értékelést vagy felülvizsgálatot;
• kötelező iránymutatást;
• szabványosítási kérelmet
• létre kell hoznia az újrahasználattal foglalkozó megfigyelő szervezetet

Ezek azért lényegesek, mert a PPWR követelményeit a később megjelenő részletszabályok, számítási módszerek, harmonizált szabványok és egységes címkézési előírások teszik majd a gyakorlatban végrehajthatóvá.

A Bizottság az úgynevezett „tavaszi csomagban” több, a végrehajtást segítő intézkedést mutatott be. Március 30-tól hozzáférhetővé vált egy gyakorlati kérdésekkel foglalkozó gyakran ismételt kérdésekből álló összeállítás. A Bizottság PPWR-hez kapcsolódó iránymutatása szintén március 30-án jelent meg, valamennyi nyelvi változatát pedig június 5-én tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A prezentáció kitért a 2026/429 felhatalmazáson alapuló jogi aktusra is, amely a streccsfóliát és pántszalagot használó gazdasági szereplőket mentesíti a vonatkozó százszázalékos újrahasználati követelmény alól. Fontos viszont, hogy ez a mentesség az újrahasználati követelményre vonatkozik; önmagában nem rendezi a streccsfólia, a pántszalag vagy a kész egységrakomány előállítói azonosításának valamennyi kérdését.

Mi alkalmazandó augusztustól?

A DG ENV előadásának egyik legfontosabb megállapítása szerint augusztus 12-től még csak a szabályok nagyon korlátozott köre válik közvetlenül alkalmazandóvá. Ennek három fő területe:

• 1. Megfelelőségi nyilatkozat
  Az előállítónak el kell készítenie a megfelelőségi nyilatkozatot, különösen az 5. cikk szerinti követelményekkel kapcsolatban. Ez többek között a csomagolásokban jelen lévő egyes anyagokra és anyagkorlátozásokra vonatkozó előírásokat tartalmazza és a csomagolás előállítójának rendelkeznie kell a nyilatkozat alátámasztásához szükséges beszállítói és műszaki információkkal.
• 2. A csomagolás azonosítása és az előállító adatainak megadása
  Az előállítónak biztosítani kell a csomagolás típusának, tételének, sorozatának vagy más azonosító elemének meghatározását.
• 3. Az új „gyártó” fogalom átvezetése az EPR-rendszerekbe
  Az új, a kiterjesztett gyártói felelősséghez kapcsolódó producer, magyarul „gyártó” fogalmat vezet be. A Bizottság szerint az új fogalomra történő átállást a tagállami EPR-rendszereken belül kell biztosítani.

A magyar szóhasználatban fontos megkülönböztetni:

• az előállítót, vagyis a manufacturert, aki a csomagolás megfelelőségéért felel;
• a gyártót, vagyis a producert, akihez az EPR-regisztrációs, adatszolgáltatási és finanszírozási kötelezettségek kapcsolódnak.

Intézkedések, tilalom, visszahívás

A DG ENV szerint az Európai Bizottság dolgozik a PPWR egységes tagállami végrehajtásának kialakításán. Ennek része közös értelmezések és további útmutatók kidolgozása, valamint a tagállami piacfelügyeleti hatóságok hálózatának, az úgynevezett csomagolási AdCo-csoportnak a működtetése. A cél, hogy az egyes tagállamok piacfelügyeleti hatóságai lehetőség szerint összehangoltan, hasonló alapelvek alapján járjanak el.

A prezentáció felhívta a figyelmet arra, hogy a PPWR 62. cikke tizenkét nemmegfelelőségi esetet és ezekhez kapcsolódó, egymásra épülő hatósági intézkedési rendet határoz meg.

A DG ENV által bemutatott értelmezés szerint a bevezető időszakban például a hiányzó vagy hibás megfelelőségi nyilatkozat esetén elsődlegesen az érintett gazdasági szereplő figyelmeztetése és a hiba kijavítására történő felszólítása várható.

Ez nem jelenti azt, hogy a piacfelügyelet 2026. augusztus 12-től nem ellenőrizhet, és azt sem, hogy a vállalkozások automatikus mentességet kapnak. A súlyosabb intézkedések pedig akkor kerülhetnek előtérbe, ha a gazdasági szereplő nem működik együtt, vagy a nemmegfelelőséget nem szünteti meg.

A bevezető időszakban a cél a megfelelés biztosítása úgy, hogy közben lehetőség szerint elkerülhetők legyenek az indokolatlan ellátási zavarok. A hatósági fellépés a Bizottság szerint fokozatos lehet, figyelembe véve a gazdasági szereplők valós és konkrét átmeneti nehézségeit, ideértve a gyakorlati korlátokat is. Ilyen körülmény lehet:

• a szükséges végrehajtási aktus hiánya;
• a harmonizált szabvány vagy mérési módszer hiánya;
• a beszállítói információk beszerzésének igazolható elhúzódása;
• az informatikai vagy címkézési rendszer átállításának időigénye;
• egy összetett ellátási lánc szereplői közötti felelősségi viszony tisztázása.

Ezekre azonban nem elegendő általánosságban hivatkozni. Célszerű a nehézséget, annak okát, a megtett intézkedéseket és a tervezett megoldási határidőt írásban rögzíteni.

Mit jelent ez a vállalkozások számára?

Az előadás fő üzenete szerint a vállalkozásoknak nem kell pánikszerűen, minden lehetséges jövőbeni követelményt egyszerre teljesíteniük, de a felkészülést meg kell kezdeniük, és dokumentálniuk kell annak előrehaladását.

Elsőként azt érdemes meghatározni, hogy az adott vállalkozás mely csomagolások szempontjából minősül előállítónak, beszállítónak, importőrnek, forgalmazónak vagy EPR szerinti gyártónak. Ezt követően csomagolási egységenként kell felmérni, hogy mely követelmények alkalmazandók már augusztustól. A vállalkozások számára jelenleg különösen indokolt:

• az érintett csomagolások és csomagolási összetevők jegyzékének elkészítése;
• a beszállítói megfelelőségi igazolások és műszaki adatok összegyűjtése;
• a már elkészíthető megfelelőségi dokumentáció összeállítása;
• az előállítói felelősség és az EPR-szerepkör tisztázása;
• a csomagolások azonosításának és az előállítói adatok elérhetővé tételének megtervezése;
• a még fennálló hiányosságok, akadályok és a tervezett intézkedések dokumentálása.

A részletszabályokkal kapcsolatban 2026 harmadik negyedévének prioritásai a Bizottság tervei szerint:

• az 5. cikkhez kapcsolódó PFAS-protokoll;
• a kiterjesztett gyártói felelősség egységes regisztrációs és adatszolgáltatási formátumairól szóló végrehajtási aktus;
• az ólomkristály üvegre vonatkozó felhatalmazáson alapuló jogi aktus;
• az ipari és házi komposztálásra vonatkozó szabványosítási kérelem.

A 2026 negyedik negyedév prioritásai:

• az újrafeldolgozottanyag-tartalom számításáról és ellenőrzéséről szóló végrehajtási aktust;
• a harmadik országokból származó újrafeldolgozott anyagok egyenértékűségének szabályait;
• a műanyag-újrafeldolgozás fenntarthatósági kritériumait;
• a címkézéshez kapcsolódó végrehajtási aktusokat.

A Bizottság 2027-re is több lényeges feladatot jelölt meg:

• az első negyedévre tervezi a csomagolási tilalmak alkalmazásához kapcsolódó iránymutatást és a csomagolásminimalizálás meglévő harmonizált szabványának korszerűsítésére irányuló szabványosítási kérelmet.
• a harmadik és negyedik negyedévében várható az újrahasználati célértékek számítási szabályainak és módszertanának végrehajtási aktusa;
• az újrafeldolgozásra tervezés kritériumait és az újrafeldolgozási teljesítményosztályokat meghatározó felhatalmazáson alapuló jogi aktus.

A vállalkozásoknak ezért érdemes olyan belső PPWR-felkészülési rendszert kialakítani, amely a közeljövőben megjelenő részletszabályok nyomon követésére és fokozatos beépítésére is alkalmas.

Borítókép illusztráció: Adobe Stock