A Profession.hu kutatásához szolgáló minta 89 000 főből állt, akiknek többsége az ELTE-n (13%), a Debreceni Egyetemen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (11%) és a Pécsi Tudományegyetemen (8%) szerzett diplomát korábban. 

Az egyetemi végzettség megszerzése után a különböző intézményekről kilépők más-más területeket részesítenek előnyben jövendőbeli állásuk megpályázáskor. Az ELTE-n végzettek leginkább adminisztratív, asszisztensi és HR adminisztrációs területekre jelentkeznek, míg a BME egykori hallgatói a projektmenedzseri, gépészmérnöki, adminisztrációs munkákat pályázzák meg, a Debreceni Egyetemen végzettek pedig az adminisztratív, asszisztensi és értékesítési munkatársi pozíciókat részesítik előnyben. 

A BME volt hallgatói a projektmenedzsment, gépészmérnök és a programozó, fejlesztő területen helyezkedtek el elsősorban. A Corvinusról szintén a projektmenedzsmentet választották a legtöbben, amit a marketing, majd az adminisztrátori és dokumentumkezelő állások követnek. 

A teljes mintán vizsgálva a bérigényeket elmondható, hogy a BME által kiállított diplomával rendelkezők számítanak később a legmagasabb összegre, őket a Budapesti Corvinus Egyetem volt hallgatói követik, majd a Miskolci és Óbudai Egyetemen végzettek. 

A diplomás munkavállalók szakmai tapasztalatát figyelembe véve a pályakezdők körében az átlagos nettó havi fizetési igény 252 000–328 000 forint között mozog, amely az évek során a szakmai tapasztalat növekedésével változik és az 5-10 évnyi szakmai tapasztalattal rendelkező munkavállalók esetében már 401 000–580 000 forintra emelkedik.

„Legmagasabb iskolai végzettségtől függetlenül 2020 óta éves szinten 12 százalékot emelkedtek átlagosan a munkavállalói nettó bérigények Magyarországon. A helyzetre reagálva a vállalatok többsége az infláció lekövetésére fejlesztette a béreket a munkavállalóik megtartásáért” – tette hozzá Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója. 

Borítókép forrása: pexels.com