hirdetés
hirdetés
hirdetés
2021. június. 13., vasárnap - Antal, Anett.
hirdetés

Funkciója: egészség

Szigorúan szabályozott állítások

A „funkcionális élelmiszerek” témája sokszor, sokféle fórumon terítékre kerül. Az Élelmiszer szaklap három megközelítésben – egy kutatás, az Európa Parlament és Tanács rendelete, valamint a NÉBIH nézőpontjából – vizsgálta meg a kérdést.

hirdetés

A „funkcionális élelmiszer” fogalma – bár önálló jogi kategóriaként nem létezik – az egyik lehetséges meghatározás szerint olyan feldolgozott élelmiszereket takar, amelyek tápláló jellegük mellett élettanilag kedvező hatású komponenseket tartalmaznak: erősítik a szervezet védekező mechanizmusait, hozzájárulnak betegségek kockázatának csökkentéséhez, javítják a fizikai állapotot és lassítják az öregedést.

A „funkcionális élelmiszerek” ismertségéről, illetve a vásárlók ezekről alkotott véleményéről végzett kutatásról a Szinapszis Kft. kutatási igazgatóját, Kiss Anettet kérdeztük. Közöljük a NÉBIH erről a kérdésről összeállított anyagát, illetve néhány részletet idézünk az Európai Parlament és Tanács 1924/2006/EK rendeletéből, amely szabályozza az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokat.

Funkcionális élelmiszer. Mit is fed ez a jogi kategóriáként nem létező, ám mégis lépten-nyomon használt kifejezés? Mennyire ismert, használt a fogyasztók körében, és jellemzően milyen tartalmat kapcsolnak hozzá?

kissA funkcionális élelmiszer fogalmi köre tisztázásra szorul. Egy 2011-ben végzett online nagymintás (n=492) lakossági kutatásunk* eredményei alapján alig 20% körül alakult azok aránya, akik ismerni vélték a kifejezést. Valamivel magasabb volt ez az arány a 35–55 év közöttiek körében (28%), illetve a jövedelem emelkedésével is nőtt azok aránya, akikről ugyanez mondható el.

Az alacsony ismertséget mutatja, hogy kutatásunkban első lépésként nem ismertettük a fogalom jelentését, és arra kértük a válaszadókat, nevezzenek meg funkcionális élelmiszereket: a legtöbben (közel 70%) semmit nem tudott említeni, a 30% válaszai pedig néhány százalékos említéssel szóródtak mindenféle élelmiszer között (fokhagyma, Activia, hal stb.)

A fogalom ismertetését követően sem lett jobb a helyzet, alig néhány százalékos említések hangzottak el – bár igaz, hogy legalább márkákat említettek a válaszadók.
Legismertebb márkák: Activia (4%), Flora Proactiv és a Flavin 7 (2-2%)
A fogalomhoz kapcsolódóan jellemzően pozitív képzetek, jelzők társulnak. A kutatásban megkérdezettek 25%-a szerint ezek a szervezetet támogató/valamely szervre kedvező hatású élelmiszerek, további 19%-uk pedig egyes betegségekre (vagy ezek megelőzésére) kedvezően ható/gyógyító élelmiszereknek tartja ezeket.

Hogyan változik, milyen tendenciák, trendek figyelhetők meg az önmagukről egészségre vonatkozó állításokat megfogalmazó élelmiszerek ismertségében, használatában?

Nem rendelkezünk piaci információkkal a trendeket illetően, de az a percepcióm, hogy dinamikusan növekvő területről lehet szó. Kétségtelen tény, hogy jelentősen befolyásolja a termék keresletét annak árszintje, hiszen egyes ilyen típusú élelmiszerek nem feltétlenül tartoznak a mindenki által megfizethető kategóriába.

Melyek a funkcionális élelmiszerek fogyasztása ellen, illetve mellett felsorakoztatott leggyakoribb érvek?

Nincsenek erre vonatkozó adataink, de mindenképpen mellettük szóló érv lehet, hogy a megkérdezettek 30%-a hiszi, hogy ezek az élelmiszerek valóban rendelkeznek gyógyító hatással. További 60%-uk is inkább amellett teszi le a voksot, hogy pozitív hatással lehetnek. Különösen magas a termékekbe vetett hit a nők, idősebbek és magasabb jövedelműek körében.

További érdekesség, hogy csaknem 30%-uknak ajánlott már egészségügyi szakember funkcionális élelmiszert, jellemzően a háziorvos vagy gyógyszerész említett ilyet.

Mennyire tartják elegendőnek a funkcionális élelmiszerekről hozzáférhető információkat a fogyasztók?

Külön kutatási kérdésünk nem vonatkozott ilyen témára. Hogyha azonban az egészségügyi információkhoz kapcsolódó általános trendekből indulok ki, véleményem szerint fontos lenne a funkcionális élelmiszerekhez kapcsolódó aktívabb és hiteles(!) tájékoztatás.

*A kutatásról:
2011 januárjában online önkitöltős kérdőíves módszerrel végzett kutatás. A minta életkor és nem szerint súlyozott, reprezentálja a 18 év feletti magyar lakosságot. A felmérésben 492 kitöltő vett részt.

A NÉBIH a „funkcionális élelmiszerek”-ről

A funkcionális élelmiszer fogalmát nem definiálja uniós, illetve hazai jogszabály. A köztudatban viszont egyre ismertebbé válik, főként a tudatos vásárlói csoporton belül.

A funkcionális élelmiszerek olyan táplálékok (jellemzően feldolgozott élelmiszerek),nébih amelyek tápláló jellegük mellett élettanilag kedvező hatású komponenseket tartalmaznak. Ilyenek például a vitaminokkal vagy gyógynövény-kivonatokkal dúsított táplálékok. Némely erjesztett étel (pl. joghurtok) is funkcionális élelmiszerként vannak nyilvántartva probiotikus jellemzőik alapján. Mindemellett élelmiszer kategóriába sorolandó a vonatkozó jogszabály szerint: az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló jogszabály rögzíti az élelmiszer fogalmát:

Az „élelmiszer” fogalma

E rendelet alkalmazásában az „élelmiszer” minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyagot vagy terméket jelent, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el.

Az élelmiszer kategórián belül a gyártónak jogában áll eldönteni, hogy milyen célból kívánja előállítani és forgalmazni a termékét: normál fogyasztói célokra vagy egy meghatározott fogyasztói kör igényeit kívánja-e kielégíteni termékével. A speciális igényekre szánt élelmiszerek, például a különleges táplálkozási célú élelmiszerek vagy az étrend kiegészítők, melyek közül néhány termékcsoport forgalomba hozatala bejelentéshez kötött a hagyományos élelmiszerekkel ellentétben.

A vonatkozó jogszabályok:

36/2004. (IV. 26) ESZCSM rendelet a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről
37/2004. (IV.26.) ESZCSM rendelet az étrend-kiegészítőkről

Az Európai Parlament és a Tanács 1924/2006/EK rendelete (2006. december 20.) az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról valamint egyebek mellett (lásd NÉBIH jogszabálygyűjtemény) a Bizottság 432/2012/EU rendelete (2012. május 16.) a nem a betegségek kockázatának csökkentését, illetve a gyermekek fejlődését és egészségét érintő, élelmiszerekkel kapcsolatos, egészségre vonatkozó, engedélyezett állítások jegyzékének megállapításáról című jogszabályok figyelembe vételével lehet csak az élelmiszerek, így a funkcionális élelmiszerek jelölésén is feltüntetni egészségre vonatkozó állításokat. Hatóságunk és a szakmai felügyeletünk alá tartozó megyei kormányhivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságai és járási hivatalai hatáskörébe tartozik az élelmiszerek jelölésének ezen belül az állítások valós információ-tartalmának ellenőrzése is. Az állítások jogos feltüntetésének azon feltételét vizsgáljuk, hogy az állításban hivatkozott összetevőt valóban tartalmazza-e az adott élelmiszer. Mindezt laboratóriumi vizsgálatok segítségével és/vagy az előállítás helyszínén végrehajtott nyomonkövetési vizsgálattal ellenőrizzük. A jogszabályban rögzített és ezáltal csak és kizárólag az ott leírt módon megfogalmazott állítások használhatóak az élelmiszerek jelölésén.

Az élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokkal kapcsolatos egyes szabályokról szóló 33/2010. (V. 13.) EüM-FVM együttes rendelet 9.§-ában felsorolt hatóságok (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságai, valamint a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal továbbá az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4. § (5) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete) hatáskörébe tartozik az állítások jogszerűségének ellenőrzése, ezenkívül a fogyasztóvédelmi hatóságok is ellenőrzik a jelölés összes elemét fogyasztókat megtévesztő jelölés kizárása céljából.

Végül felhívjuk a figyelmet a NÉBIH honlapján található, havi rendszerességgel kiadásra kerülő élelmiszerekre vonatkozó jogszabálygyűjteményünkre, melyre már fentebb hivatkoztunk „NÉBIH jogszabálygyűjtemény” néven és amely az élelmiszer-ellenőrzéshez kapcsolódó jogszabályok hatályos állapotainak eléréseit is tartalmazza
(http://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/elelmiszer_takarmanybiztonsag/jogszabalyok/hazaijogszabalyok/elelm_jogsz.html).

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság


Mit állíthatunk az egészségről?

Az Európai Parlament és Tanács 1924/2006/EK rendelete szabályozza az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokat.

A rendelet alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározások érvényesek: Tápanyag-összetételre vonatkozó állítás az, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az élelmiszer bizonyos, a táplálkozásra nézve különös kedvező tulajdonságokkal rendelkezik. Egészségre vonatkozó állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az adott élelmiszer, élelmiszercsoport vagy annak valamely alkotóeleme és az egészség között összefüggés van. Betegségek, kockázatok csökkentésével kapcsolatos állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az adott élelmiszer, élelmiszercsoport vagy annak valamely alkotóeleme jelentősen csökkenti valamely emberi betegség kialakulásának valamely kockázati tényezőjét.

Alapvető követelmény, hogy az állítások nem vezethetik félre a fogyasztót, nem ösztönözhetnek túlzott élelmiszer-fogyasztásra, nem kelthetnek kétséget más élelmiszerek fogyaszthatósága iránt, nem kelthetnek félelmet a fogyasztóban, valamint nem sugallhatják azt, hogy a kiegyensúlyozott és változatos étrend nem biztosít megfelelő mennyiségű tápanyagot.

Az állítások csak abban az esetben alkalmazhatók, ha a tápanyag vagy egyéb biológiailag fontos anyag jelenléte, hiánya, csökkent vagy növelt mennyisége bizonyítottan előnyös táplálkozási vagy élettani hatással rendelkezik; jelentős mennyiségben van jelen, illetve nincs jelen a késztermékben, illetve annak fogyasztott mennyiségében; a szervezet számára hasznosítható formában van jelen.

Az állításokat a fogyasztó számára érthetően kell megfogalmazni, és a fogyasztásra elkészített késztermékre kell vonatkozniuk. Az állításokat általánosan elfogadott tudományos bizonyítékokra kell alapozni, azokkal kell alátámasztani. Az állítások igazolása az állítást alkalmazó élelmiszer-ipari vállalkozó feladata.

Az egészségre vonatkozó állítások lehetnek funkcionálisak, valamint betegségek kockázatának csökkentésével, a gyermekek egészségével és fejlődésével kapcsolatos állítások. A funkcionális állítások, amelyek a következők leírását vagy említését tartalmazzák: a tápanyag vagy egyéb anyag szerepe a növekedésben, fejlődésben és a szervezet működésében vagy pszichés állapot és magatartás, fogyás vagy testtömegkontroll, illetve az éhségérzet csökkentése vagy a jóllakottságérzés növelése, avagy az étrendből hasznosítható energiamennyiség csökkentése.

A tagállamok 2008. január 31-ig a bizottság rendelkezésére bocsátották az általános tudományos ismereteken alapuló, egészségre vonatkozó állítások listáját a rájuk vonatkozó feltételekkel és a vonatkozó tudományos alátámasztásra való hivatkozásokkal együtt. A bizottság elfogadta a fenti állítások engedélyezett közösségi listáját.

A listára nem benyújtott, újonnan felfedezett tudományos bizonyítékokon alapuló és/vagy védett adatokat tartalmazó 13. cikk (5) bekezdés szerinti funkcionális egészségre vonatkozó állításokat, továbbá a betegségek kockázatának csökkentésével, valamint a gyermekek egészségével és fejlődésével kapcsolatos állításokat a rendeletben szabályozott engedélyezési eljárást követően lehet alkalmazni. (Forrás és további részletek: www.oeti.hu)

 

Császár László
a szerző cikkei

(forrás: Élelmiszer Szaklap)
hirdetés
hirdetés

Nemzetközi FMCG hírek

Ne maradj le a nemzetközi FMCG hírekről és a legfrissebb szakmai újdonságokról. Minden külföldi FMCG - food és non food hír egy helyen, cégekről, üzletről és a környezetről nem csak szakembereknek.

 

hirdetés

Rovatoldalunkon bemutatjuk a legfrissebb ALDl-akciókat, termékinnovációkat, kedvezményes ajánlatokat - a kínálat folyamatosan frissül, ne maradj le egyről sem!

Árfigyelés, konkurenciafigyelés, akciófigyelés az interneten keresztül. A Storescanner az általuk figyelt áruházak termékeit hetente felméri és előfizetői számára elérhetővé tesszi a teljes választékot, a ki- és belistázott termékeket, aktuális árakat, árváltozásokat, az akciókat valamint az akciók darabaszámát. Egyedüliként rögzítik az akciók típusait is, valamint az akciós újságokban megjelenő gyártók és márkák számát és méreteit. Mostantól rendszeresen követhetők az aktualitások új rovatunkban!

ÉRDEKES HÍRED VAN?
KÜLDD EL NEKÜNK!

Az elmúlt években több mint ötszáz üzlet pályázott a díjra, közülük összesen mintegy 200-an kaptak elismerést, és használták "Az Év Boltja" díj logóját, ezzel is szemléltetve vásárlóik számára, hogy saját kategóriájában kiemelkedően magas szolgáltatást nyújtó üzletben vásárolnak.

Hívd fel magadra a figyelmet egy szakmai díjjal, és adj bizonyosságot a vásárlóknak arról, hogy Te gyártod, forgalmazod a kategóriájában legjobb, legízletesebb, leginnovatívabb mentes terméket az országban! Ez a lényege a Mentes-M versenynek!

hirdetés

Szerkesztőségi, független vagy márkázott podcastok, videók, dokusorozatok versenye.

Kiadónk társoldalai