A következő évek egyik meghatározó gazdaságpolitikai kérdése lehet az euró magyarországi bevezetése – áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésében, amelyet az MTI ismertetett. A kutatóintézet szerint az euró nem önmagában vett cél, hanem olyan eszköz, amely hozzájárulhat a magyar gazdaság hosszabb távú felzárkózásához. A bevezetés gazdasági és pénzügyi jelentősége a GKI szerint a 2004-es EU-csatlakozáséhoz mérhető.

A közös valuta átvétele ugyanakkor a gazdaságpolitikai mozgásteret is átalakítaná. A GKI az úgynevezett maastrichti kritériumokon túl négy olyan területet azonosít, amely különösen fontos lehet a csatlakozás szempontjából: a nemzetközi és geopolitikai környezetet, a magyar gazdaság strukturális problémáit, a költségvetés helyzetét, valamint a monetáris politika megfelelő irányát.

A tanulmány szerint Magyarország jelenleg a maastrichti feltételek közül az inflációs kritériumot teljesíti. A piaci árazások ugyanakkor arra utalhatnak, hogy a befektetők egy viszonylag gyors magyar eurócsatlakozással számolnak: az állampapírpiaci hozamok és felárak jelentős mérséklődése is ezt tükrözheti.

Az euró egyik fontos előnye a GKI szerint a tartósan alacsonyabb kamatkörnyezet, a stabilabb pénzügyi rendszer és az árfolyamkockázat megszűnése lehet. Ezzel együtt a forint feladásával Magyarország elveszítené annak lehetőségét, hogy saját valutáján keresztül reagáljon az országspecifikus gazdasági sokkokra. Az euróövezethez való csatlakozás ráadásul visszafordíthatatlan integrációt jelentene.

A bevezetés egyik feltétele a megfelelő nemzetközi környezet lehet, amely a GKI értékelése szerint jelenleg bizonytalan. A magas energiaárak és a nemzetközi hozamok emelkedése egyaránt kockázatot jelenthet az inflációra és a gazdasági növekedésre.

A kutatóintézet a magyar gazdaság szerkezeti problémáira is felhívja a figyelmet. Az elemzés szerint 2022 vége és 2025 között lényegében stagnált a magyar gazdaság, míg 2026 első felében 1,7 százalékos növekedést mutatott. A korábbi, főként kapacitásbővítésre épülő növekedési modell kifulladt, miközben a termelékenység csak mérsékelten javult. A GKI szerint továbbra is jelentős az alacsony hozzáadott értékű termelés súlya, késik a tudásalapú gazdaságra való átállás, az energiaigény magas, a beszerzési struktúrák pedig sérülékennyé teszik a gazdaságot.

Kritikus kérdés a költségvetési helyzet is. A GKI szerint egy hiteles euróbevezetési tervhez hiteles fiskális konszolidációra van szükség. A 2026-ra várt 7,5 százalékos államháztartási hiány és 77,5 százalékos államadósság mellett ugyanakkor egyszerre kellene finanszírozni a fejlesztéseket és javítani az egyensúlyi mutatókat.

A kutatók szerint az adósságfinanszírozás költségének csökkenése jelentős megtakarítást eredményezhetne. Egy korábbi becslés alapján négy év alatt akár 2400 milliárd forintos kamatmegtakarítás is elérhető lenne, a hozamok emelkedése azonban ezt a lehetőséget mérsékelheti.

Az infláció helyzete szintén kulcskérdés. Bár ez az egyetlen ma teljesített maastrichti kritérium, a GKI szerint az alacsony infláció fenntarthatósága nem magától értetődő. A tanulmány szerint az elmaradt beruházások és az árszabályozások miatt továbbra is vannak inflációs kockázatok, miközben az árstabilitás fenntartását jelenleg magas reálkamat segíti.

A GKI szerint ezért az euró bevezetésénél nem önmagában a csatlakozás időpontja, hanem a gazdaság felkészültsége és az alkalmazkodás feltételei lesznek meghatározók. Az elemzés szerint a csatlakozási árfolyam megválasztása is fontos gazdaságpolitikai kérdés lesz.

Fotó: Adobe Stock