Az FMCG-szektor egyik legnagyobb logisztikai kihívása a készletkezelés. A FrontEndART cikkéből kiderül, hogy napjainkban is sok vállalkozás küzd azzal, hogy túl magas készletszinttel dolgozik, ami feleslegesen köti le a tőkét. Másik oldalról, ha a készletek hiányosak, az azonnali bevételkiesést és vásárlói elégedetlenséget okoz. Ideje, hogy minden kereskedelmi szereplő ráeszméljen: a technológia integrálása a logisztikai folyamatokba nem kiváltság, hanem szükséges stratégiai lépés.
A hazai vállalkozások esetében még mindig népszerűek a hagyományos, Excel-alapú vagy tapasztalatra épülő készletkezelési módszerek. A magyar kkv-k digitális lemaradása nem egyetlen okra vezethető vissza, hanem feltételezhetően több, egymást erősítő tényező együttállására. Itt fontos megjegyezni, hogy a legtöbb vállalkozás esetében nem képességbeli hiányról van szó, sokkal inkább kockázatérzékelési, erőforrás- és bizalmi kérdésről.
Miért ellenálló a hazai kkv-szektor a technológiai megoldások bevezetésével szemben?
A magyar kkv-k jelentős része szűk pénzügyi és humánerőforrással működik. Ez több okra vezethető vissza, úgy mint a bizonytalan gazdasági környezet, vagy a támogatási programok hiánya. Emellett sok hazai szervezet a napi szintű működtetésre van berendezkedve. A tulajdonos vagy ügyvezető gyakran egyszerre értékesít, dönt, adminisztrál és irányít. Így nem meglepő, hogy ebben a környezetben nehéz időt és fókuszt szánni hosszabb távú, stratégiai jellegű fejlesztésekre.
A magyar gazdasági berendezkedés másik hozadéka a kontrollvesztéstől való félelem. A digitalizáció sok döntéshozó fejében azzal jár együtt, hogy a döntések kicsúsznak a kezeik közül. Miért is szakítanának azzal a működéssel, ahol a tapasztalat és a megérzés eddig jól működött?
Emellett fontos megemlíteni a pénzügyi kockázatokat is. A legtöbb vállalkozás gyakran nem beruházásként, hanem költségként érzékeli egy-egy szoftver integrálását a működési folyamatba, különösen akkor, ha a megtérülés nem azonnal látható.
Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a kkv-k körében a digitalizáció alkalmazásával kapcsolatban a leginkább korlátozó tényező napjainkban a szemléletmód, a mindset. Egy szervezet életében ezt valóban nagyon nehéz megváltoztatni. A gyakorlatban azonban egy sikeres technológiai fejlesztés sem egyik napról a másikra történik. Sokkal inkább kisebb, jól érthető mérföldkövekből, üzleti célok eléréséből épül fel. Ahol ez a szemlélet megjelenik, ott a lemaradás gyorsan versenyelőnnyé fordítható.
Az AI szerepe a döntéstámogatásban
Az intelligensszoftver-alapú készletkezelési rendszerek alapvető tulajdonsága, hogy mindenféle adatot gyűjtenek, majd a feldolgozott adatokra támaszkodva, előretekintő módon támogatják a döntéshozatalt. A jelenlegi, AI-támogatott szoftverek már mintafelismerő és előrejelző eszközként is működnek, amelyek a korábbi eladások, szezonális hatások, promóciók és egyéb külső tényezők összefüggéseit elemzik.
Az integrált adatelemzéssel és mesterségesintelligencia-támogatással becsülhető a jövőbeli kereslet, meghatározhatók az optimális rendelési mennyiségek, előre jelezhetők a kifogyás vagy a túlzott készlet kockázatai, valamint mérhetővé válik a beszállítók teljesítménye is. Emellett valós idejű riasztásokat és javaslatokat kaphatunk, amelyek gyorsabb döntéshozói reakciót tesznek lehetővé a változó helyzetekre.
A nemzetközi kereskedelmi attitűd szerint az AI-alapú, egyedi szoftveres megoldások nem a kereskedő helyett hoznak döntést, hanem csökkentik a bizonytalanságot, és segítik a döntéshozatal folyamatát.
A teljes cikk a Store Insider digitálisan is letölthető 2026. január-februári számában olvasható.
Borítófotó illusztráció: Adobe Stock
