hirdetés
hirdetés
hirdetés
2021. június. 18., péntek - Arnold, Levente.
hirdetés

A Magyar Élelmiszerkönyv aktuális változásai

Húsz év az élelmiszer-biztonság jegyében

Húsz éve, 1996-ban jelentek meg először a Magyar Élelmiszerkönyv-lapok. Az idei év két jelentős, fontos területet érintő változást hozott. Nagymértékben megváltozott a húskészítményekkel kapcsolatos, illetve a sütőipari termékeket érintő szabályozás. Összeállításunkban megszólal Zsigó Róbert, élelmiszerlánc-felügyetért felelős államtitkár, Menczel Lászlóné, a VHT titkára, Werli József a Pékszövetség szakmai titkára, Keleti Zsolt, a Sága Foods Zrt. vezérigazgatója és Bíró Antal, a Gyulai Hús termékvezetője.

hirdetés

Idén húszéves a Magyar Élelmiszerkönyv. Mennyiben változott ez idő alatt a funkciója, szerepe, prioritásai?

Zsigó Róbert:
A Magyar Élelmiszerkönyv a piaci igényeket és szokásokat követve a Magyarországon forgalomba hozott termékekkel kapcsolatban határoz meg követelményeket és megnevezéseket. A Magyar Élelmiszerkönyv-lapok 1996-ban jelentek meg először. A hazai szabályozásban az élelmiszerkönyv rendszerét és szerepét az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény erősítette meg. A Magyar Élelmiszerkönyv az egyes élelmiszerekre, illetve az élelmiszerek vagy élelmiszer-összetevők egyes csoportjaira vonatkozó, élelmiszer-minőségi, élelmiszer-jelölési és élelmiszer-biztonsági, élelmiszer-higiéniai, valamint az élelmiszerek vizsgálata során alkalmazandó módszerekre vonatkozó kötelező előírások és irányelvek gyűjteménye. Az élelmiszerlánc-törvény egyértelműen kimondja, hogy ugyan az irányelvek alkalmazása nem kötelező, de az abban szereplő megnevezések használata esetén az élelmiszernek az irányelvben foglaltaknak meg kell felelnie. A húsz év alatt – összhangban az egyre határozottabb fogyasztói elvárásokkal – kidolgoztuk a megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott termékcsoportokra vonatkozó szabályokat. A megkülönböztető jelzéssel vagy kiegészítő jelöléssel – például különleges, prémium – ellátott termékek gyártói magukra nézve kötelezőnek ismerik el az ebben megfogalmazott szigorúbb minőségi követelményeket. Az emelt szintű irányelvek azokat a gyártókat szeretnék segíteni, amelyek az igényesebb, magasabb hozzáadott értékű, minőségtudatos termékek előállítását tűzték ki célul. Ilyen irányelvek készültek már a mézfélékre, a lekvárokra és a gyümölcsszörpökre. 2013-ban készült el a Kézműves Irányelv, amely jelenleg a következő kilenc szakágazatot érinti: sütőipar, pálinka, étolaj, ecet, hústermékek, tejtermékek, lekvárok-szörpök, fagylalt, fűszerpaprika. A kézműves csokoládéra vonatkozó kézműves-irányelv kidolgozásán a szakemberek jelenleg dolgoznak. A Magyar Élelmiszerkönyvben szereplő szabályokat ötévente újravizsgáljuk.

Kik végzik a Magyar Élelmiszerkönyv módosításaival kapcsolatos feladatokat?

A 2008-as kormányrendelet szerint végzi a munkáját a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság, amelynek tizenöt tagját ötéves időtartamra a földművelésügyi miniszter nevezi ki. A jogszabály meghatározza, hogy kik javasolhatnak, illetve jelölhetnek a bizottságba tagokat: az élelmiszer-vállalkozások három főt, az oktatási, illetve kutatási intézmények képviselői szintén három, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek egy tagot javasolhatnak, továbbá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal két, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság egy, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter három, a fogyasztóvédelemért felelős miniszter egy, valamint az egészségügyért felelős miniszter egy tagot jelöl. A titkárság feladatait az Élelmiszer-feldolgozási Főosztály látja el. A tagokra adható jelöléseket a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság titkársága készíti elő. A bizottság elnökét, illetve helyettesét a bizottság saját tagjai közül öt évre választja, ülései nem nyilvánosak, határozatait nyílt szavazással hozza. A Magyar Élelmiszerkönyv illetékes szakbizottságai végzik a módosításokkal kapcsolatos előkészítő feladatokat. A szakbizottságokat a bizottság által ötéves időtartamra választott szakbizottsági elnök vezeti. A szakbizottság tagjait ötéves időtartamra a szakbizottsági elnök jelöli ki és bízza meg. A tagok számát az adott szakterület sajátosságai és a működőképesség figyelembevételével, a titkársággal egyetértésben a szakbizottsági elnök határozza meg.

Milyen szempontok szerint történik, hogyan zajlik, mi a módosítás menete?

Az illetékes szakbizottság napirendre tűzi az adott témát, amelyet részletesen megtárgyalnak. Ha szükséges, további szakértőket vonnak be a munkába. Ahol lehetőség van – például ilyen volt a Magyar Élelmiszerkönyv sütőipari termékek előírásának kidolgozása –, ott próbasütésre is sor került. A szakbizottság az elkészült dokumentumot elfogadásra felterjeszti a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottságnak.

Mitől függ, hogy mikor melyik terület „kerül terítékre”?

A Magyar Élelmiszerkönyvben szereplő szabályok felülvizsgálatára alapvetően ötévente kerül sor. Azonban vannak olyan esetek, amikor az öt évnél korábban szükségessé válik egy adott terület felülvizsgálata, ide tartoznak az európai uniós jogszabályváltozások és az adott területen történt technológiai változások is.

Nemrégiben lépett hatályba a húskészítményekről és az előkészített húsokról szóló új szabályozás, az úgynevezett „virslirendelet”, illetve várhatóan októberben készül el a „kenyérrendelet”. Mik voltak a frissítés szabályai, melyek a leglényegesebb változások, módosítások ezen a két területen?

A Magyar Élelmiszerkönyv húskészítményekkel kapcsolatos szabálymódosításának célja a Magyar Élelmiszerkönyv által lefedett termékek minőségének javítása, a fogyasztók megfelelő tájékoztatása a vonatkozó hazai és uniós szabályokkal összhangban. Az élelmiszerkönyv idevágó rendelkezései a termékek sótartalmát, a zsír-, víz-, fehérjetartalmát és a készítmények hústartalmát, illetve az előállítási technológiákat szabályozzák. A módosításnak köszönhetően javulni fog a hazai és külföldi termékek minősége. A csontokról mechanikusan lefejtett hús (MSM) nem számítható be a hústartalomba. Egyes termékcsoportokban, termékekben felhasználható az MSM is legfeljebb tíz százalék mennyiségig, de azt a termék címkéjén az összetevők között külön jelölni kell. Reményeink szerint eltűnnek a silány minőségű húskészítmények a boltok polcairól. Ha ezután valaki 60 százalékos hústartalmú virslit vásárol, biztos lehet abban, hogy az valóban ennyi húst és nem a csontokról mechanikusan lefejtett húst tartalmaz. Az új szabályozás egyértelműen a jobb minőséget garantálja. Az intézkedés amellett, hogy rögzíti, mi nevezhető húsnak egy termék jelölésekor, az egyes készítményeknél felemeli az elvárt minimális hústartalmat. A felvágottaknál ez az arány 50, a virslinél és a párizsinál 51, a szafaládénál és a krinolinnál 55 százalék – a korábbi 40 százalék helyett –, miközben legfeljebb tíz százalékban tartalmazhatnak csontokról mechanikusan lefejtett húst. A májkrém minimális májtartalma 12 százalékról 25 százalékra nő. Emellett csökken a termékek megengedett legmagasabb sótartalma is, például a pácolt, nyers sonkáknál fokozatosan öt, a főtt sonkáknál pedig 3,5 százalékra. Csökken a zsír- és víztartalom, és több termékcsoportnál növekedett az elvárt legkisebb fehérjetartalom. További jelentős változás, hogy a húskészítmények, előkészített húsok jelölésénél azt az állatfajt – így különösen sertés, marha, borjú, csirke, pulyka, kacsa, liba – kell feltüntetni, amelyet legalább 70 százalékban tartalmaz az adott termék. Amennyiben a termékben egyik állatfaj hústartalma sem éri el a 70 százalékot, a megnevezésben – mennyiségi csökkenő sorrendben – fel kell tüntetni azokat az állatfajokat, amelyekből a termék hústartalma származik. Az őshonos állatokból, illetve a vadból és tenyésztett vadból készült termék megnevezésében akkor szerepelhet az adott állatfajta, illetve állatfaj neve, ha a termék hústartalmának legalább 80 százaléka az adott állatfajtából, illetve állatfajból származik. Az élelmiszerkönyv pontosította a füstölés megnevezést. Az EU-ajánlásoknak megfelelő három kategória ismeretes: „füstölt”, „folyékony füsttel/füstoldattal füstölt”; és „füstízesítésű”. A Magyar Élelmiszerkönyv-előírásban meghatározott húskészítmény és előkészített hús megnevezések és minden egyéb paraméter a Magyarországon forgalomba hozott termékekre – így a külföldről behozott termékekre is – vonatkozik.

Hogyan változott Magyar Élelmiszerkönyv sütőipari termékekkel kapcsolatos szabályozása?

A fogyasztói tudatosság erősödésével egyre nagyobb társadalmi igény mutatkozik a jó minőségű élelmiszerek iránt, így a sütőipari termékek iránt is. Ennek hatására újultak meg a Magyar Élelmiszerkönyv Sütőipari termékek lapjai, szem előtt tartva a kialakult magyar szokásokat és az ezekből következő fogyasztói elvárásokat. Az előírás célja a rossz, gyenge minőségű sütőipari termékek visszaszorítása. Az új szabályok ugyanakkor garantálják, hogy az előírásokat betartva és megfelelő szakértelemmel elkészítve jó minőségű termékek készülhessenek. A piaci igényeket és szokásokat követve az új előírás a kenyerekre, a péksüteményekre, a pékárukra és a zsemlemorzsára határoz meg szabályokat. A termékcsoportokon belül felsorolja a védett elnevezésű termékeket, például a mákos kalácsot, a császárzsemlét, a fonott kalácsot, az óriás kiflit, a rongyos kiflit, a leveles pogácsát. Ezek a megnevezések kizárólag akkor használhatók, amennyiben a termékek megfelelnek az élelmiszerkönyvben rögzített követelményeknek. Az új előírás 15 fajta kenyér összetételét szabályozza, az összetevők közé bekerültek az álgabonák (hajdina, amaránt), amely alapanyagok egyre fontosabb részét képezik az egészségtudatos vásárlók étrendjének a magas vitamin-, fehérje- és élelmirost-tartalmuk miatt. A lisztkeverékből készített kenyereknél az élelmiszerkönyv meghatározza a keveréket képező lisztek pontos arányát, így például a rozskenyér 60 százalékának rozslisztnek kell lennie, amelyhez maximálisan 40 százalék búzaliszt használható fel. A rozsos kenyér esetében a rozsliszt legalább 30 százalék, míg a búzaőrlemény legfeljebb 70 százalék lehet. A rendelet számos új kenyérfajta szabályozásával gazdagodott, amelyek rögzítik az összetételt, az érzékszervi tulajdonságokat, a megjelenést, a kémiai paramétereket. Ezek az új termékek az egészséges táplálkozás igényeinek megfelelő összetételű termékek, közöttük a graham-, a teljes kiőrlésű, a tönkölybúza-, a kukoricás, a búza-, a rozsos kenyér vagy a rozskenyér. A Magyar Élelmiszerkönyv emelt szintű szabályozása rögzíti a kézműves élelmiszerek jellemzőit, ezen belül pedig a kézműves sütőipari termékek jellemzőit is. Ez alapján akár hagyományos módon, liszt, víz, kovász és só hozzáadásával is készülhet minőségi péktermék. Ezzel teljessé válik a sütőipari termékek szabályozása.

Mikor lépnek hatályba az új szabályozások, illetve ezt követően mikortól kell megjelenniük az új termékeknek?

A sütőipari termékekkel kapcsolatos új előírást ez év március 11-én fogadta be az Európai Unió Bizottsága notifikációra. Miután ehhez Németország részletes véleményt fűzött, a notifikációs időszak 2016. szeptember 12-ig tartott. Németország a kölcsönös elismerési záradék megfogalmazásával kapcsolatosan tett fel kérdést, az előírás szakmai tartalmával kapcsolatosan nem érkezett észrevétel. Így várhatóan 2016. október második felében léphet hatályba az előírás, ezt követően további hat hónap áll az előállítók rendelkezésére ahhoz, hogy megfeleljenek az új szabályoknak. A sócsökkentésre vonatkozó szabályok kivételével ugyanis a rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapig még előállíthatóak és a minőség-megőrzési idejük vagy fogyaszthatósági idejük lejártáig forgalomba hozhatóak a termékek a régi jogszabály szerint. Az előírás csökkenti a kenyerek maximális sótartalmát. A kenyér és péksütemények az egyik legszélesebb körben fogyasztott élelmiszerek, ezért az e körben bevezetett sócsökkentési előírások elősegíthetik az egészségesebb élelmiszer-kínálatot. 2016-ban ugyan még nem lép hatályba a só csökkentésére vonatkozó szabályok második lépcsője, azonban az élelmiszer-vállalkozóknak lehetőségük van arra, hogy azt önkéntesen megtegyék már 2018. január előtt. A húskészítményekkel kapcsolatos előírásokat egyéves átmeneti időszak után, 2017. júliustól kell kötelezően alkalmazni. Az előírásban szereplő megnevezések csak akkor alkalmazhatók, ha a termék minden tekintetben megfelel a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak. Azok a termékek is gyárthatók és forgalmazhatók, amelyek megjelenésükben ugyan hasonlítanak, de nem elégítik ki az új szabályokat. Az ilyen termék megnevezésében azonban nem használható a Magyar Élelmiszerkönyvben szereplő megnevezés.

Mennyiben kötelezőek az élelmiszerkönyv előírásai, hogyan ellenőrzik, illetve milyen következményekkel jár, ha valaki megsérti ezeket?

Az élelmiszerlánc-törvény egyértelműen kimondja, hogy ugyan az irányelvek alkalmazása nem kötelező, de az abban szereplő megnevezések használata esetén az élelmiszernek az irányelvben foglaltaknak meg kell felelnie. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság, a Nébih kockázatbecslésen alapuló monitoring mintavételi rendszert működtet, és az élelmiszereket az élelmiszerkönyvi előírások szerint is ellenőrzik. A megnevezéseket jogellenesen használók, valamint a minőségi paramétereknek nem megfelelő terméket előállítók élelmiszer-ellenőrzési bírságra számíthatnak.

Hogyan érintették a változások az önök ágazatát?

Vágóállat- és Hús Terméktanács és Szakmaközi Szervezet

Menczel Lászlóné titkár: A módosításokról – főleg amelyek az uniós jogszabályok változásait tükrözik – az ,ágazat már tudomással bírt, és azoknak megfelelően dolgozott. A változások egyik része szigorítás, például a hústartalom minimumának és az MSM-tartalom maximumának meghatározása, másik része a magyar termékek minőségének javítását, versenyképességének növelését, a fogyasztók megtartását szolgálja.


Várhatóan mennyiben érinti a módosítás az előállítás költségeit, a fogyasztói árakat?

A magasabb minőség mindig többletköltséget von maga után. Nagyon sok termelő már eddig is ezeknek az elvárásoknak megfelelően dolgozott, a többiek számára nyilván többletköltséggel jár majd. Mivel a fogyasztói árakat nem az ipar alakítja ki, és minden cég más megállapodást köt a kereskedelemmel, nem tudom, mindez a fogyasztói árakban pontosan hogyan fog tükröződni.

 
 Magyar Pékszövetség


Werli József, szakmai titkár: A szabályozás révén gazdagodott és egységesebbé, áttekinthetőbbé vált a termékek leírása. Az élelmiszerkönyv rögzíti az összetételt, az érzékszervi tulajdonságokat, a kémiai paramétereket és a termék megjelenését. A szabályozás alapvetően érinti az ágazatot, mivel javítja a jobb áttekinthetőséget, elősegíti a minőség javítását, a választék bővülését. A módosításnak köszönhetően egy helyen szerepel a sütőipari termékcsoportok meghatározása, a szabályozás alá vont kiemelt termékek leírása, a termékcsoportok minőségi jellemzőinek vizsgálati módszerei, a kiemelt kenyerek gyártásához felhasználható liszttípusok megnevezése, valamint a kötelezően felhasználandó liszt arányának meghatározása százalékban kifejezve. A szabályozott termékek karaktere jelentősen javul, nő, amit a fogyasztó is érzékelni fog.

Egyetért az érdekképviselet a mostani változásokkal? 

A módosítás legfontosabb célkitűzései: alapvetően biztosítani a fogyasztók minőségi termékekkel való jobb ellátásának lehetőségét, növelni a céltudatosabb fogyasztóknak szánt választékot, valamint biológiailag értékesebb összetevőkkel a termékek összetételének javítása. Emellett a szabályozás elősegíti – a kenyereknél – a fogyasztók sóterhelésének fokozatos csökkentését, a fogyasztási szokások változását az egészségtudatos táplálkozás irányába, valamint a fogyasztói bizalom növelését a szakma iránt.


Hogyan érintette az önök cégét a Magyar Élelmiszerkönyv mostani módosítása?

Sága Foods Zrt.


Keleti Zsolt, vezérigazgató: A Sága Foods Zrt.-nél nem igényel nagyobb változásokat az élelmiszerkönyv új szabályozása. A termékportfóliónk mindig a magasabb minőségi kategóriába volt pozicionálva a magyar piacon. Ezen belül az elmúlt években – az élelmiszerkönyv változásai nélkül is – további magas minőségű termékeket vezettünk be. Cégünknek elsősorban a virslik, sonkák, felvágottak (párizsik) szegmensében vannak erős piaci pozíciói, amit eddig is az átlagosnál jobb minőségű termékekkel értünk el. A „Sága” és „Füstli” márkanevek alatt gyártott termékek semmilyen változtatást nem igényelnek. A virsli- és párizsitermékeink magas hústartalmúak, a sonkaféléink az elvárásoknak megfelelően pulykacombból, illetve pulyka- vagy csirkemellfiléből készülnek. Egyedül a gazdaságos kategóriában szereplő „Falni Jó!” termékeink egy része igényel némi változtatást. Ezeknél a termékeknél a piaci visszajelzések alapján döntjük majd el, hogy a hústartalom növelése – és ezzel együtt az árnövekedés – elfogadható-e a fogyasztóink számára. Azt gondoljuk, hogy a hústartalom növelése és az elvárások egyértelművé tétele mindenképpen pozitív változás. Ugyanakkor fennáll a veszély, hogy az olcsó termékeket gyártók az élelmiszerkönyv kategóriáinak megkerülésével még a mostaninál is szabályozatlanabb formában fognak – immár nem virsli és párizsi, hanem „valami” fantázianév alatt – termékeket piacra dobni. Szintén veszélynek érezzük, hogy az importtermékek megkerülhetik a magyar szabályozást.

Gyulahús Kft.


Bíró Antal, termelésvezető: A rendeletmódosítás fogyasztói szempontból mindenképpen üdvözlendő, hisz magasabb beltartalmi értékű terméket kap a vásárló. A rendelet minden magyar gyártóra vonatkozik, az élelmiszer-biztonság ezúton is nő, ez pozitív irány. Kis árnyékot is vet azonban az élelmiszeriparra a törvényi szabályozás, hisz a többlet hús- és májtartalom-bevitel növeli az előállítás költségeit, amit az árakban nem tud érvényesíteni a gyártó. A Gyulahús Kft. megelőzte korát. A só- és zsírtartalom-csökkentés, valamint a hús- és májtartalom-növelés technológiai fejlesztési lépéseit már 2013-ban elkezdtük, így a rendelet életbeléptetése előtt e termékeket kifejlesztettük, ezzel is elősegítve az egészségesebb, magasabb beltartalmú hazai élelmiszerek piaci jelenlétét. Termékfejlesztésünk során folyamatosan célnak tekintjük az egészséges táplálkozást kiszolgáló termékek előállítását, piacra juttatását – lásd glutén- és laktózmentes termékek, Mintamenza program, adalékmentes készítmények. Az allergéntől mentességet a fogyasztók jobb és minőségibb tájékoztatása érdekében logókkal is jelöljük a csomagoláson, az allergénmentességet az allergia-adatbankban deklaráljuk 2011 óta.

 

Császár László
a szerző cikkei

(forrás: Élelmiszer szaklap 2016/9.)
hirdetés
hirdetés

Nemzetközi FMCG hírek

Ne maradj le a nemzetközi FMCG hírekről és a legfrissebb szakmai újdonságokról. Minden külföldi FMCG - food és non food hír egy helyen, cégekről, üzletről és a környezetről nem csak szakembereknek.

 

hirdetés

Rovatoldalunkon bemutatjuk a legfrissebb ALDl-akciókat, termékinnovációkat, kedvezményes ajánlatokat - a kínálat folyamatosan frissül, ne maradj le egyről sem!

Árfigyelés, konkurenciafigyelés, akciófigyelés az interneten keresztül. A Storescanner az általuk figyelt áruházak termékeit hetente felméri és előfizetői számára elérhetővé tesszi a teljes választékot, a ki- és belistázott termékeket, aktuális árakat, árváltozásokat, az akciókat valamint az akciók darabaszámát. Egyedüliként rögzítik az akciók típusait is, valamint az akciós újságokban megjelenő gyártók és márkák számát és méreteit. Mostantól rendszeresen követhetők az aktualitások új rovatunkban!

ÉRDEKES HÍRED VAN?
KÜLDD EL NEKÜNK!

Az elmúlt években több mint ötszáz üzlet pályázott a díjra, közülük összesen mintegy 200-an kaptak elismerést, és használták "Az Év Boltja" díj logóját, ezzel is szemléltetve vásárlóik számára, hogy saját kategóriájában kiemelkedően magas szolgáltatást nyújtó üzletben vásárolnak.

Hívd fel magadra a figyelmet egy szakmai díjjal, és adj bizonyosságot a vásárlóknak arról, hogy Te gyártod, forgalmazod a kategóriájában legjobb, legízletesebb, leginnovatívabb mentes terméket az országban! Ez a lényege a Mentes-M versenynek!

hirdetés

Az Store Insider magazin kiadója hetedik alkalommal hirdette meg „Az Év Boltja” versenyt.

Informálódj és kérdezz a hatályos jogszabályokról! Szakértőkkel segítünk eligazodni a jogszabályok útvesztőjében. 2021.06.29. 10:00

Szerkesztőségi, független vagy márkázott podcastok, videók, dokusorozatok versenye.

A legjobb HR-kommunikációs megoldások versenye. Normál nevezési határidő: augusztus 19.