További forintgyengülésre számítanak a nagyvállalatok. Ezt mutatja a K&H nagyvállalati növekedési index, ami a magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgálja.
A negyedik negyedéves adatok alapján a vállalatok 65 százaléka a felméréskor jellemző 401-433 forint körüli euró árfolyamnál gyengébb forinttal tervez a következő 6 hónapban. Az előző negyedévi várakozásokhoz viszonyítva – amikor a cégek 80 százaléka vélekedett így – ez mindenképpen előrelépés, de továbbra is borús képet vetít 2023-ra. Az árfolyam-ingadozás ráadásul már nem csak az elsősorban külföldre értékesítő vállalatokat érinti érzékenyen, valamint az exportarány sem befolyásolja érdemben a vállalatok helyzetét. Ezt mutatja, hogy a kizárólag hazai piacra termelő cégeknél egy év alatt a cégek ötöde helyett már közel felét (48%) érinti hátrányosan az árfolyam-ingadozás. A külpiacokra értékesítő vállalatoknál pedig 57 százalék mondta, hogy működésüket negatívan befolyásolja a forint gyengülése. Ez azt jelenti, hogy ilyen vonatkozásban már nem annyira markáns a különbség a hazai és a külföldi piacra termelő cégek között.
Egekben a vállalati költségek
Szinte alig akad olyan cég, amelynek működését ne befolyásolná hátrányosan az árfolyamingadozás: 10-ből 8 céget kedvezőtlenül érint kisebb vagy nagyobb mértékben. A negatív hatások főként a vállalatokat terhelő költségek növekedésében mutatkoznak meg, úgymint a működési költség (74%), az anyagköltség (65%) és a bérköltség (44%) emelkedése. Mindezeket a benzinár-stop megszüntetése és az elszabaduló rezsiárak még tovább emelik, mivel nem könnyű beépíteni a folyamatosan növekvő költségeket a munkadíjba vagy az eladási árba.
A nagyvállalatok egy része már euróban ad árajánlatot
Az árfolyamingadozás mértékének kivédésére a cégek közel harmada (29%) már tett lépéseket, további 13 százalék pedig jelenleg tervezi ezt. Akik már bevezettek valamilyen változtatást, azoknál főként az euróban adott árajánlat és az árajánlatok érvényességi idejének csökkentése jellemző. Emellett – kisebb arányban bár, de – az árfolyamkockázati fedezeti ügyleteket, a fizetések euróban rögzítését és a saját források devizabetétekbe helyezését is alkalmazzák már a cégek.
