Mint mondta, a tranzakciós illeték – mely egy ezrelék lett volna az eredeti elképzelések szerint – a teljesen hagyományos pénzügyi szolgáltatásokat terhelné, ebből a kormány 120 milliárd forint bevételre számított 2013-ra. Azonban ha 2 ezrelék lesz az adó mértéke, akkor a 120 milliárdhoz képest duplázódást vár a kormányzat, vagyis a tranzakciós adóból 240-250 milliárd forint folyhat be a központi költségvetésbe. Itt vannak komoly kockázatok – hangsúlyozta a közgazdász.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője hozzátette: a bankadó nem változik az ideihez képest, a tranzakciós illetéket pedig a bankok fizetik be. Ha ezt automatikusan áthárítja a pénzintézet, akkor Török Zoltán szerint 100 ezer forint átutalása esetén 200 forinttal nő meg a költség az ügyfélnek.

Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy át tudja-e hárítani a bankadóból adódó terheket az ügyfélre, Nyeste Orsolya azt mondta: meg kell különböztetni a két terhet. A tranzakciós illetéket szerinte átlátható módon tudja áthárítani, és inkább a lakossági bankszolgáltatásoknál lesz sikeres az áthárítás, hiszen egy átlagos lakossági utalás esetében nem lesz „egetverő összeg” a tranzakciós adó – erre hivatkozik a kormány is. A közgazdász hozzátette: a bankszektorban a verseny ennek a plusztehernek a megjelenését is korlátozhatja.
A bankadó áthárítása ugyanis Nyeste Orsolya szerint már sokkal nehezebb dió, ha azt áthárítják, mindenképpen közvetetten jelenik meg: drágulnak a szolgáltatások, megszűnnek bizonyos ingyenes szolgáltatások, csökkennek a betéti kamatok, a hitelkamatok pedig nem csökkennek a kívánatos mértékben stb. Ennek a másik oldala – tette hozzá –, hogy a lakossági megtakarításokért komoly verseny folyik a bankok között, valamint a bankrendszer és az állam között. Ez szerinte mindenképp korlátozhatja a pluszterhek megjelenését.

Török Zoltán kijelentette: borítékolható, hogy csúszás lesz a határidők terén, vagyis nem feltétlenül január 1-jétől hárítják át az ügyfelekre a tranzakciós illetéket, hanem csak miután meghirdették a feltételeket. Utána el kell telni egy szükséges időnek, tehát csak februártól vagy márciustól jelenhet meg pluszteherként az adó az ügyfelek számára – mondta a szakember.

Az illetékmentes szolgáltatások megszűnésével kapcsolatban Török Zoltán azt mondta: ahogy a kereskedelemben is van olyan termék, melyen nincs haszna a kereskedőnek, vagy esetleg veszteséggel árusít, elképzelhető, hogy megtartanak bizonyos ingyenes szolgáltatásokat a kereskedelmi bankok, de más szolgáltatáson behajtják a szükséges összeget.

Török szerint a bankok jó ügyfeleknek szívesen hiteleznek, szerinte azonban kevés az olyan jó ügyfél, mely megfelel a banknak, ebben nem is hoz változást a jövő év.

Szerinte továbbá az is probléma, hogy alacsony a hitelvállalási kedvük mind a vállalkozásoknak, mint a lakosoknak, a kereslettel van probléma. A bankok szűrője sokkal szigorúbb, kevesebben jutnak át rajta, de kevesen is akarnak ma hitelt felvenni – magyarázta a szakember, hozzátéve: ebben az hozhat előrelépést, ha a jegybanki alapkamat szintje jóval alacsonyabb szintre csökkenhet – akkor olcsóbbá válik a hitel, és ez javíthatja a keresletet, de jövőre Török Zoltán szerint semmiképp nem várható nagy változás.

Nyeste Orsolya ezzel egyetértve hozzáfűzte: a reálszférában nincs kedvező beruházási lehetőség, ami miatt érdemes lenne hitelt felvenni. Megjegyezte: a tranzakciós adónak lehet olyan hatása, hogy esetleg nagyobb vállalatok számláikat külföldre viszik, a betétek elvándorolnak. Mint mondta, ebben az esetben romlana a bakrendszer hitel-betét aránya, és ahhoz, hogy esetleg ezt a mutatót javítsa, a bank mégsem adna hitelt vagy visszaszűrné a már kint lévő hitelt.

Mindkét szakértő szerint számolni kell ezekkel a kockázatokkal.