A szakmai esemény az elmúlt években az országban különböző helyszíneken került megrendezésre, ahol minden esetben bemutatásra kerültek a magyar paprikatermesztés, értékesítés és fogyasztás hagyományai, az ágazat aktuális gondjai és a fejlődési lehetőségek.

A rendezvény fókuszában minden évben a helyszínnek megfelelően az adott termesztőkörzethez leginkább kapcsolódó kérdés- és témakörök voltak. A szakmai előadások mellett minden évben sor került gyakorlati bemutatókra is, melyek mindig jó lehetőségek az időszerű szakmai információk megosztására, a technológiai újdonságok bemutatására, az ágazati szakemberekkel történő személyes konzultációkra.

2020-ban a Magyar Paprika Napja mondhatni ”hazatért”, a rendezvénynek ismét a magyar paprikahajtatás fellegvárának számító Szentes városa adott otthont. Az szakmai esemény idén „A komplex integrált termesztés jelentősége, eredményei és gondjai a paprikahajtatásban” alcímet viselte. Az eseményt igen nagy érdeklődés övezte, az előzetes regisztráció során mintegy háromszázan jelezték részvételi szándékukat.

A rendezvény résztvevőit Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke köszöntötte. Köszöntő beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a 2020. év első felében ugyan a megszokott problémákon kívül a Covid-19 járvány miatt extra nehézségekkel szembesült az ágazat, stabil termelési háttérrel az értékesítési integráció – a TÉSZ – kiállta a próbát. Bebizonyosodott, hogy minőségi árura a hazai és a régiós piacokon még a terhelt időszakban is szükség van, hiszen a TÉSZ termékei vevőre találtak. A versenyképesség megőrzése és javítása kiemelten fontos feladatok, ehhez további fejlesztéseket terveznek végrehajtani, melyekhez pályázati forrásból származó támogatásra is számítanak. Jól látszik, hogy a kiskereskedelmi láncok számára fontos a közép-európai régió, ezért a termelés és a logisztika integrációjának fejlesztése az egyik legfontosabb feladat a jövőben. Az elnök elmondta, a kitűzött célok megvalósítását segíti egy-egy ilyen esemény is, mint a Magyar Paprika Napja, és külön öröm, hogy a járványügyi helyzet ellenére rekordszámú érdeklődőt vonzott az idei rendezvény.

A fejlesztésekről és a támogatásokról is szólt a Magyar Paprika Napja

Az első előadó dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár volt, aki a „A zöldséghajtatás fejlesztési tendenciái, lehetőségei a vidékfejlesztési pályázatok tükrében” című előadásának bevezetőjében ismertette a kertészeti termelés jelenlegi helyzetét. A politikus kiemelte a hajtató kertészet szerepét a hazai frisspiaci zöldségellátásban, majd elmondta, hogy a korábbi Vidékfejlesztési Program kertészeti kiírásainak eredményeként hazánkban eddig 79 hektár új növényházi felület létesült. Októberben új pályázati lehetőség nyílik a kertészek számára. A VP – Kertészeti üzemek korszerűsítése című felhívás már augusztus végén megjelent 30 milliárd forint keretösszeggel. Az elnyerhető maximális támogatási összeg 2 milliárd forint, a támogatás intenzitása közép-magyarországi régióban 40 százalékos, míg nem közép-magyarországi régióban tervezett beruházás esetén 50 százalékos intenzitású. A felhívás célja a hajtatásos zöldségtermesztés és a hűtőházi kapacitások, valamint az áruvá készítési rendszerek fejlesztése, a fiatal termelők gazdaságainak erősítése és a foglalkoztatás növelése. A pályázat célterületei az új üveg- és fóliaházak létesítése, a meglévők korszerűsítése, bővítése és új hűtőházak, zöldség- és burgonyatárolók, termékmanipulálók létesítése, a meglévők korszerűsítése-bővítése és az áruvá készítést szolgáló eszközök beszerzése. Fontos kitétel mindkét területen, hogy a legalább 10 százalékos energiahatékonyság-javulást eredményező korszerűsítést vagy megújuló energiát hasznosító technológiát kell alkalmazni.

Újításra van szükség

A meglévő üvegházi felület (140-150 hektár) körülbelül harmada öregedett el, ezek 40-50 éves, korszerűtlen létesítmények. A kertészeti termelés volumenének megőrzéséhez ezek megújítása elengedhetetlen. A korszerű technológiát használó újonnan létesítendő üvegházak és más termesztőberendezések a jövőben a volumen növekedését eredményezik majd. Az ágazat a pályázat segítségével előnyösebb piaci pozícióba kerülhet, különösen akkor, ha a termelés és a kereskedelem integrációja is erősödik. Fontos, hogy a rendelkezésre álló keret felülről nyitott, így amennyiben a meghirdetett 30 milliárd forint felett jelentkezik igény, a kormányzat és a szakpolitika szándéka a kereten felüli összeg biztosítása. A felhívás fontos eleme, hogy a hatékonyság növelése érdekében a termesztőberendezések minimális területe meg van szabva. Ezzel szemben viszont technológiai kikötés nincs, arról a pályázó saját adottságainak megfelelően dönthet.

Nemzeti minőségrendszer, öntözési közösségek

Ezután Feldman Zsolt ismertette a további várható pályázati lehetőségeket is, melyek a kertészeti termelők és a kereskedelem szereplőinek tevékenységét érintik. Az egyik ilyen felhívás a Mezőgazdasági termelők EU-s és nemzeti minőségrendszerhez történő csatlakozásának támogatása, melynek célja, hogy a termelők élelmiszerláncba integrálása erősödjön és a magasabb minőségű és hozzáadott értékkel rendelkező termékek minőségrendszerek tagjaiként kerüljenek piacra. A másik Az öntözési közösségek együttműködésének fenntartása címet viselő felhívás, mely célja az öntözéses gazdálkodás lehetőségeinek bővítése öntözési közösségek létrejöttének támogatása révén.

Az előadások teljes riportját letölthető anyagokkal ITT olvasható.