hero
Store Insider
Becsült olvasási idő: 1 perc
Jön a transzferár-ellenőrzés: erre figyel a NAV

Szintet lépett az adóhatóság a transzferárak ellenőrzésében: a NAV 2026-ban már nemcsak a dokumentációt kéri számon, hanem automatizált rendszerekkel elemzi a cégcsoporton belüli pénzmozgásokat. A transzferár – vagyis az egymással kapcsoltsági viszonyban álló cégek közötti elszámolóár – az elmúlt években a költségvetés egyik kiemelt fókuszterületévé vált.

A 2026-os ellenőrzési terv alapján az adóhatóság már a revízió megindítása előtt pontos képpel rendelkezik a cégek jövedelmezőségéről, köszönhetően az adatszolgáltatási kötelezettségnek, a nemzetközi adatcserének és az automatizált adatösszevetési rendszereknek.

Mendöl Tamás, az ICT Business Advisory Zrt. vezető adótanácsadója arra figyelmeztet, hogy a veszteséges működés vagy a szellemi termékekkel kapcsolatos ügyletek azonnal vörös zászlót jelentenek a hatóság radarján.

Kiket figyelnek?

A NAV nem találomra választ: a beküldött adatszolgáltatások és országonkénti jelentések alapján szűrik ki a gyanús eltéréseket.

„Különösen nagy kockázatnak vannak kitéve azok a cégek, amelyek rutin tevékenységük – például gyártás vagy disztribúció – ellenére tartósan veszteségesek vagy gyanúsan alacsony profitot termelnek. Szintén kiemelt figyelmet kapnak az immateriális javakat, például védjegyhasználatot érintő ügyletek, valamint a csoporton belüli hitelek”

– hangsúlyozta Mendöl.

A szakértő a kiemelt iparágak között említette a gyógyszeripart, az élelmiszeripart, az építőipart, az autóipart és az IT és szoftverfejlesztést is. Sokan tévesen azt hiszik, hogy ha nincs dokumentációs kötelezettségük, akkor transzferár-kockázatuk sincs.

Az ICT Business Advisory Zrt. vezető adótanácsadója ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az adóalap-kiigazítás kötelezettsége akkor is fennállhat, ha magát a nyilvántartást nem kell elkészíteni. A transzferár-szabályozás lényege, hogy az adóalapnak minden esetben a piaci realitásokat kell tükröznie.

„Növelő korrekciót kell alkalmazni, ha a belső árazás miatt a társaság nyeresége elmarad a piaci szinttől, míg csökkentő korrekcióra akkor van lehetőség, ha a belső elszámolás a piaci szintnél magasabb profitot eredményezett, és a másik érintett fél az adóalapnövelést elvégezte.”

– magyarázza a szakértő, aki kiemelte, hogy a hibás dokumentáció dokumentumonként ötmilliós bírságot vonhat maga után.

Több ponton módosította a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek dokumentálására vonatkozó hazai szabályokat a tavaly decemberben kihirdetett transzferár-nyilvántartásról és a transzferár-adatszolgáltatásról szóló új rendelet. A jogalkotói cél az adminisztratív terhek csökkentése és az ellenőrizhetőség javítása, ugyanakkor az ICT Business Advisory Zrt. vezető adótanácsadója figyelmeztet, hogy a szabályozás számos területen szigorúbb, részletesebb indoklást vár el a vállalkozásoktól.

Borítókép illusztráció: Adobe Stock