A majd 13 kilogrammnyi vajat egy fatörzsből kivájt "hordó" rejtette egyméteres mélységben. "A tárolóedénynek ez a típusa a vaskorra jellemző" - vélekedett Padraig Clancy, az Írországi Nemzeti Múzeum munkatársa. Ross MacLeod skót régész szerint bár a tőzegmocsarakból, amelyek egyfajta primitív hűtőszekrényként működtek a régebbi korokban, gyakran kerül elő vaj, szokatlan a mostani lelet mennyisége.

"Ez óriási veszteség lehetett annak a családnak, amely egykoron elrejtette. Vélhetően az a személy, aki elásta a hordót, elhunyt, vagy elfelejtette, hogy hol helyezte el az élelmiszert" - emelte ki Ross MacLeod.

Furcsa temetkezés

Előszor John Houghton írt róla 1695-ben később régészeti leletekből is kiderült, hogy a 11. századtól egész az 1800-as évek végéig Írországban és Finnországban is eltemették a vajat, méghozzá kisebb-nagyobb fahordókban, számítva az ínséges időkre.

A vajfogyasztás sokáig a jólét szimbólumának számított, hiszen sok nyersanyagot és hosszú munkát igényelt az előállítása: a körül-belül 100 liter tejből készült tejfölt vagy tejszínt órákon keresztül kellett köpülni, hogy abból 3-5 kilogramm vaj kinyerhető legyen.

Hogy kenhető-e még a most talált vaj, arról nincs információ, mindenesetre úgy tűnik, a régi, jó kézművel eljárást nem lehet "überelni".