Az évente összeállított digitális fizetési indexszel a fogyasztói fizetési ökoszisztéma fejlődését mérik egy 0-tól 100-ig terjedő skálán. Magyarország esetében az index mértéke 51-ről 58-ra emelkedett 2021-re. Ha szétbontjuk alindexekre, akkor az infrastruktúrára 2020-ban 64 pontot kaptunk, ez 2021-re 73-ra módosult, tehát fejlődött a fizetési rendszer. A használat is növekedett, míg 2020-ban 38 pontot ért el Magyarország, addig a 2021-re ez 49-re változott. „A felhasználók tudása azonban nem változott semmit a digitális fizetéssel kapcsolatban, ez 2020-ban 51 pont volt, és ennyi is maradt 2021-re is” – mondta Eölyüs Endre, a Mastercard országigazgatója a szeptember 29-én tartott szakmai konferencián.
A tudás területén azért maradt le az ország, mert a felhasználók közül, akinek megvolt az átlagos tudása, az fejlődött, aki alaptudással rendelkezett, az is előrelépett, viszont akinek semmilyen ismerete nem volt, az leszakadt a többiektől.
Biztonságos fizetési környezet kell
„A digitális fizetési rendszerben a szabályozói oldalon meg kell teremteni többek között az egyenlő versenyfeltételeket, a fogyasztóvédelmet, összességében a szabályozott piaci környezetet” - tette hozzá Túri Anikó, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára az infrastruktúra alindexszel kapcsolatban.
Az ügyfeleknek gyors, biztonságos, egyszerű és személyre szabott bankolást kell biztosítani. Olyan rendszert, amivel meg lehet szólítani a fiatalokat és az idősebb korosztályt, ugyanis ők azok, akik alapvetően kevesebbszer használják ezt a fizetési módot a tudáshiány miatt.
A Covid-járvány dobta meg az e-fizetést
„A digitális fizetésről megszerezhető tudást lekorlátozta a Covid-járvány, és évek kellenek mire ezt a deficitet leküzdik a magyar felhasználók” – magyarázta Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, amikor a használat alindexszről beszélt. Ezt befolyásolja a készpénzes és a kártyás tranzakciók mennyisége, a rendelkezésre álló szolgáltatások és az ügyfél tudása is.
„Egy 2010-es MNB-s elemzésből kiderült, hogy a digitális fizetések használata, és a társadalmi versenyképesség között összefüggés van. Ahogy növekszik a digitális tranzakciók száma, úgy csökken a korrupció és a társadalom költsége.”
Érdekességként említette, hogy a Covid-járvány miatt és az infrastruktúra-fejlesztések nyomán az összes lebonyolított, digitális és készpénzes fizetésből 33 százalék volt elektronikus 2021-ben. Ez pár éve még 16-17 százalék körül állt.
Megtakarítás otthon a párnában
Ezt erősítette meg Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium államtitkára, aki a tudás alindex kapcsán kifejtette, hogy 2010-re volt jellemző a magas, 77 százalékos készpénzhasználat. Az elektronikus fizetésre nem volt nyitott a lakosság, és kevesen használtak bankkártyát. Ez a jelenség az infrastruktúra- és a tudáshiányra vezethető vissza.
Azt is hozzátette, „a mai napig jellemző a lakosságra, hogy készpénzben, otthon a párnában tartja a megtakarítását és a vagyonát”.
Pedig az infrastruktúra kiépítéséhez és ezzel az e-fizetés terjedéséhez hozzájárult, hogy az állam szinte teljes egészében átvállalta egy 2015-ben bevezetett programban a POS-terminálok vásárlásának költségét. Ennek keretében 60 ezer terminált vettek a felhasználók. Ezek száma egyébként azóta is növekszik.
A fekete gazdaság kifehérítéséhez pedig hozzájárult például az online pénztárgépek kötelezővé tétele, és a szállítmányozásban az EKÁER-rendszer is.
A tudásgyarapítással kapcsolatban egy weboldalt említett meg, a Pénzügyminisztérium Okosan a pénzzel oldalán struktúráltan próbálják összefoglalni az ismereteket például az elektronikus fizetéssel kapcsolatban is.
