hirdetés
hirdetés
hirdetés
2021. június. 13., vasárnap - Antal, Anett.
hirdetés

Kevesen használják a Magyar Termék megjelölést

Meglepően kevesen használják a termékeiknél a Magyar Termék megjelölést, holott a szabályozó lassan fél éve van hatályban. A magyartermék-törvény továbbra sincs összhangban az uniós eredetjelöléssel.

hirdetés

Kevesebb mint negyven cég került fel eddig a Magyar Termék Nonprofit Kft. honlapján a Magyar Termék logót használók listájára, holott a magyartermék-törvény (a Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete az egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról) tavaly szeptemberben lépett hatályba, írja a Napi Gazdaság. Azóta elcsendesedett körülötte a hangzavar, pedig a magyar kormány számíthat ezen a fronton is egy kötelezettségszegési eljárásra az Európai Bizottságtól, ahogy hasonló jogszabály miatt Berlin és Párizs is az EU Bizottság szőnyegének szélén állt.


A minisztérium rendelete alapján a logót használó cégek nem minőségre, hanem eredetre utaló jelölést használhatnak, miközben erre van uniós jogszabály, amely elvileg felette áll a magyar rendeletnek. Brüsszel igyekezett kijavítani, helyesbíteni a magyar jogszabályt, hogy az például a készítésre és a termék kvalitásaira vonatkozzon − így feszültség nélkül ment volna át a jogszabály. Ám azzal, hogy az eredetre vonatkozik a termékjelölés, ellentétes az EU kifejezetten gazdasági szempontokat (például vámáru-besorolási alapokat) figyelembe vevő szabályozásával. Tehát, aki az EU szabálynak eleget tesz, jogszerűen írja rá a termékére, hogy magyarországi származású, sőt saját maga még logót is használhat, amely arra utal, hogy milyen minőséget képvisel.

Épp ezt a trendet igyekeznek meglovagolni az olyan márkázási kezdeményezések, mint a Superbrands vagy akár a Product of the Year. Ezeket a piaci elveket igyekszik követni a magyartermék-törvény is − pályáznia kell a gyártónak a logó elnyerésére. Az egyetlen probléma, hogy ebből a körből több nemzetközi gyártó kikerül (kormányzati segédlettel) és joggal kifogásolhatja bármelyik, hogy a logó azt a képzetet kelti a fogyasztóban, hogy a magyar termék logós árucikk magasabb minőséget képvisel, mint más. Ez pedig hátrányt okoz számára a polcokon.

Pedig a kereskedelem és a gyártók sem utasítják el mereven azt a kormányzati kezdeményezést (még a Gráf-féle agrártárca idejéből), hogy meg lehessen különböztetni a magyar termékeket − erre ugyanis van igény. A kétezres évek elején indult a magyar szélsőjobbhoz köthető Magor Termék emblémázás, amely végül néhány év fennállás után elhalt. Ez volt az első bizonyíték arra, hogy a fogyasztó igényli a jó minőségű magyar termékek megkülönböztetését.

A kormányzat azonban a megkülönböztetésből politikai és nem szakmai kérdést csinált. Rövid út vezetett oda, hogy a kiskereskedelmen kérték számon a magyar termékek részarányát, amely a teljes kiskereskedelmi forgalomban ma is (mint 5-6 évvel ezelőtt) összességében 70-75 százalék között mozog. Az ágazati elemzők és gyártói becslések erre a konszenzusra jutottak, hiszen valós statisztika nincs ennek pontos számítására. (Télen a sáv aljára csúszik a részarány, hiszen nincs annyi primőr áru a polcokon, mint nyáron, amikor a magyartermék-hányad a sáv tetejére kerül.) A statisztika hiánya jellemzően kényessé teszi a kérdést és nem szívesen beszélnek róla a kereskedők. A feltett kérdésékre a válasz rutinszerűen: "cégünk érdekében áll, hogy minél nagyobb legyen a magyar termékek részaránya".

A konszenzus csak a Magyarországhoz szorosan köthető termékekről szól, valójában ennél jóval alacsonyabb a magyar termékek részaránya a boltokban. A kereskedők azonban erről vajmi keveset tehetnek. A felelősség sokkal inkább a gyártóké. Sok olyan magyar vagy magyarnak hitt márka van a polcokon, amelynek az alapját importtermék adja. Épp ez indokolja a Magyar Termék Nonprofit Kft. listájának karcsúságát. Finoman szólva is dehonesztáló lenne egy-egy teljesen magyarnak hitt márkán a "hazai származású" vagy "hazai feldolgozású termék" logó − itt Magyarországon. Az exportpiacokon viszont nyugodtan használható a magyar származás, ahogy egyébként itthon is, amivel szemérmesen letudja a cég a termékjelölést.

Ezzel viszont a kormányzat nem tett eleget a miniszteri rendelet preambulumában megfogalmazott célkitűzésnek, miszerint rendet akar teremteni azon kaotikus állapotban, hogy a gyártók mindenféle, egymástól ellentétes minőségre és származásra utaló jelöléseket használnak, csökkentve ezzel a vásárlói bizalmat.

(forrás: Index, Napi Gazdaság)
hirdetés
hirdetés

Nemzetközi FMCG hírek

Ne maradj le a nemzetközi FMCG hírekről és a legfrissebb szakmai újdonságokról. Minden külföldi FMCG - food és non food hír egy helyen, cégekről, üzletről és a környezetről nem csak szakembereknek.

 

hirdetés

Rovatoldalunkon bemutatjuk a legfrissebb ALDl-akciókat, termékinnovációkat, kedvezményes ajánlatokat - a kínálat folyamatosan frissül, ne maradj le egyről sem!

Árfigyelés, konkurenciafigyelés, akciófigyelés az interneten keresztül. A Storescanner az általuk figyelt áruházak termékeit hetente felméri és előfizetői számára elérhetővé tesszi a teljes választékot, a ki- és belistázott termékeket, aktuális árakat, árváltozásokat, az akciókat valamint az akciók darabaszámát. Egyedüliként rögzítik az akciók típusait is, valamint az akciós újságokban megjelenő gyártók és márkák számát és méreteit. Mostantól rendszeresen követhetők az aktualitások új rovatunkban!

ÉRDEKES HÍRED VAN?
KÜLDD EL NEKÜNK!

Az elmúlt években több mint ötszáz üzlet pályázott a díjra, közülük összesen mintegy 200-an kaptak elismerést, és használták "Az Év Boltja" díj logóját, ezzel is szemléltetve vásárlóik számára, hogy saját kategóriájában kiemelkedően magas szolgáltatást nyújtó üzletben vásárolnak.

Hívd fel magadra a figyelmet egy szakmai díjjal, és adj bizonyosságot a vásárlóknak arról, hogy Te gyártod, forgalmazod a kategóriájában legjobb, legízletesebb, leginnovatívabb mentes terméket az országban! Ez a lényege a Mentes-M versenynek!

hirdetés

Szerkesztőségi, független vagy márkázott podcastok, videók, dokusorozatok versenye.

Kiadónk társoldalai