„A Nemzetgazdasági Minisztérium idei célkitűzései között szerepel, hogy a hazai kkv-k kiemelt szerepet kapjanak a gazdaság fellendítésében, a munkahely-teremtésben, a gazdaság versenyképességének növelésében. Ehhez a kormányzat vállalkozásokat támogató programjában az adminisztrációs terhek csökkentését, valamint a pályázati rendszer vállalkozásbarát átalakítását jelölték meg fő eszközként, azonban a cégvezetők megítélése egyelőre vegyes képet mutat a tervek megvalósítását illetően. Miközben nagyrészük tájékozott a kormányzat szándékát illetően, a gyakorlatban még kevesen tapasztalták meg azok pozitív hatásait” – mondta el Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.

A vállalkozások adminisztrációs költségeinek csökkentése a jelenlegi gazdasági környezetben különös jelentőséggel bír, mivel uniós összehasonlításban a hazai cégek ilyen irányú költségei kiemelkedően magasak, a hazai GDP mintegy 10,5%-át teszik ki, ami az uniós átlag háromszorosa. „A magas adminisztrációs terhek pedig a kisvállalati szektort sújtják leginkább, hiszen az egy munkavállalóra jutó adminisztrációs költségek itt a legmagasabbak, érthető tehát a kormányzat azon célja, hogy a versenyképesség növelésének érdekében csökkenjenek a vállalkozások ez irányú terhei. A nemrég végzett kkv felmérésünkből azonban az derül ki, hogy miközben a cégvezetők a szándékokat ismerik, túlnyomó többségük még nem tapasztalta azok gyakorlati hasznát, és az ezzel kapcsolatos várakozások is egyelőre meglehetősen visszafogottak” – tájékoztatott a kkv szakember. A megkérdezett 700 kkv cégvezető mintegy 69%-a mondta, hogy tisztában van a kormányzat adminisztrációs terhek csökkentésére vonatkozó szándékával, sőt, a cégek negyede a költségcsökkentő csomag tartalmát is ismeri. A kis- és középvállalatok tájékozottsága a részleteket illetően jelentősen meghaladja a mikrovállalkozások informáltságát. Ugyanakkor a költségcsökkentő csomagról felületesen vagy részletesen informált cégek csupán 18%-a véli úgy, hogy ezek az intézkedések valamilyen mértékben hozzájárulnak majd költségeik csökkentéséhez. A méretbeli eltérés itt az ellenkező: míg a mikrovállalkozások 21%-a vár pozitív hatást az intézkedésektől, addig a kisvállalkozásoknál 17%, a középvállalatoknál pedig csupán 8% ez az arány.

A hazai vállalkozások versenyképessége növelésének másik fő eszközét a márciustól megújult pályázati struktúrában elérhető uniós források jelentik. A kkv vezetők elmondása alapján többségük (68%) tájékozott a pályázati feltételek egyszerűsítését illetően. Ugyanakkor, azok közül, akik ismerik az egyszerűsítéseket, egyelőre csupán 8%-uk jelezte, hogy ezek az intézkedések megkönnyítették a pályázatok benyújtását. Habár a cégek egyértelműen pozitívnak ítélik a benyújtandó pályázati dokumentációs anyagok terjedelmének mérséklésére, a lerövidített bírálati, valamint kifizetési határidőre vonatkozó törekvéseket, mivel a pályázati elbírálások és kifizetések többsége még folyamatban van, sokan kivárnak a végleges vélemény megfogalmazásával, hogy saját pályázatuk lebonyolításán keresztül a gyakorlatban is megtapasztalhassák a kedvező változásokat. Az új pályázati rendszer működését így 5-6 hónapos időtávban lehet majd érdemben értékelni. Emellett azzal is célszerű számolni, hogy az EU által a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos alapvető elvárásokat önmagukban is bonyolultnak és nehézkesnek ítélik meg a pályázatok kedvezményezettjei, így a relatív egyszerűsítés az abszolút értelmű megítélést csak kisebb mértékben tudta javítani” – mondta el Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.