Valkonyai mustárt és tormaföldi fügéből készült lekvárt is kóstolhattak a résztvevők a Báthory-iskola oktatási kabinetében tartott konferencián. A szervezők arra akarták ráirányítani a figyelmet, hogy ilyen különlegességekkel is bővíthető a helyi termékek köre, ezek is messzire vihetik a zalai tájegységek hírét akárcsak a tüskeszentpéteri liszt, a göcseji körtepálinka vagy az aszalt szilva. A helyi termékeknek számos előnye van, fogyasztásukkal a környezetünket is védjük.
- Egyelőre nincs bent a köztudatban, hogy az élelmiszer-fogyasztás környezettudatos magatartás, ezért a konferencián, valamint egy kiadványban is bemutatjuk, milyen környezeti előnyökkel jár, ha a lakóhelyünktől maximum 50 kilométeres körzetben termelt élelmiszert vásárolunk. Jóval kisebb például a szállítással és tárolással kapcsolatos energia- és vegyszerfelhasználás, mint a sokat utaztatott termékek esetében - mondta dr. Buza Beáta, a szervező Humán Esély Nonprofit Kft. ügyvezetője.
Honnét tudjuk, hogy helyi termékkel van dolgunk?
A helyi védjegyrendszerek segítenek megbizonyosodni erről. Zalában először a becsvölgyei központú Göcseji Kistérségi Társulás hozott létre védjegyrendszert, megalkotva a Göcsej Védjegyet, a Celodin Zalai Alapítvány "Helyben termelt" védjegye pedig bejegyzés alatt áll. Az utóbbi a zalaszentgróti és a hévízi kistérség termelőinek ad lehetőséget, hogy pályázati úton elnyerjék a pecsét formájú embléma használati jogát. Az alapítvány a zalaszentgróti Celodin-házban novemberben helyi termék boltot nyit, piacra segítve a jó minőségű terméket kisgazdaságban, természetközeli módszerekkel és sok kétkezi munkával előállító termelők áruját.
Gyulai kolbász, tepertős pogácsa
Ami az uniós védjegyeket illeti, a szeszes italok terén nem állunk rosszul: az összes hazai pálinka, s 47 bor áll európai oltalom alatt. A hagyományos különleges termék kategóriában viszont most folyik az első magyar recept bejegyzése, a tepertős pogácsáé. Az adott tájegységhez kötődő, híres élelmiszerek elismertetésében is van még tennivalónk: eddig csak nyolcat regisztráltak (például a gyulai kolbászt), miközben mintegy 200 olasz, s 200 francia termék szerepel a listán.
A konferencián dr. Komári Ágnes, a vidékfejlesztési tárca szakreferense kitért arra, hogy tavasszal már nem volt ideje a parlamentnek a hungarikum törvény elfogadására, de várhatóan még az őszi ülésszakban megteszi ezt. Értéktár készül az összes potenciális hungarikumról, s egy bizottság választja ki, mi sorolható a kategóriába. A törvény elfogadása után nem lehet bármi magyarra rámondani, hogy hungarikum.
Bíznak benne, hogy e téren is sikerül rendet tenni.
