Az ipar belföldi értékesítése 2,8, a feldolgozóiparé 4,2 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az iparon belül döntő súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 9,0, a csekély súlyú bányászaté 136, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 0,2 százalékkal bővült.
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 28 százalékát adó járműgyártás volumene az alágak közül a legnagyobb mértékben, 33 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A feldolgozóipari termelés 16 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 11,0 százalékkal bővült.
Az ipari export volumene 11,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítés 34 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 32, a 20 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 13,1 százalékkal bővült. Az ipar belföldi értékesítése 2,8, a feldolgozóiparé 4,2 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 28 százalékát képviselő járműgyártás volumene az alágak közül a legnagyobb mértékben, 33 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A közúti gépjármű gyártása 62, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 11,9 százalék kal emelkedett.
A feldolgozóipari termelés 16 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 11,0 százalékkal bővült. A két legnagyobb alágazatot tekintve a számítógép, perifériás egység gyártás 14,5 százalékkal nőtt, ugyanakkor az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártás 7,8 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
A villamos berendezés gyártás 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártás volumene 15,1, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásé 14,9 százalékkal bővült.
A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 4,3 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához mérten, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaesése miatt.
Folytatódott a növekedés a gyógyszergyártásban: a kibocsátás 25 százalékkal nagyobb volt a 2025 szeptemberinél; mindkét értékesítési irányban bővültek az eladások – sorolta a KSH.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 11,7 százalékkal haladta meg a tavaly szeptemberit. Az új belföldi rendelések 16,4, az új exportrendelések 11,0 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány szeptember végén 35 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Január-szeptemberben az ipari termelés 4,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 65 százalékát adó külpiaci eladások volumene 5,6 százalékkal emelkedett, a 35 százalékot képviselő hazai értékesítésé 1,2 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül hatban visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 22 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 11,6 százalékkal emelkedett – közölte a KSH.
Borítókép illusztráció: Adobe Stock /
