Három napig tartó önkéntes karantén után megkívánt egy kis Cheetost egy mexikói férfi. Antonio Munoz valamilyen, az újkoronavírus-járvánnyal kapcsolatos okból zárta el magát a külvilágtól. A snack utáni sóvárgása Munozon annyira elhatalmasodott, hogy végső elkeseredésében végül hőn szeretett csivaváját, Chokist küldte el a rágcsálnivalóért. A bolt szerencsére nagyon közel van a hajlékához, és így meg tudta értetni a kutyájával, hogy hova kell elmennie a chipsért. Ezt követően a férfi Chokis nyakörve alá becsúsztatta a Cheetos árának megfelelő, pontos pénzösszeget, és az ebet szélnek eresztette. A pénz mellé Munoz persze egy papírlapot is mellékelt, amelyen ez állt:

„Jó napot uram, odaadna a kutyámnak egy narancssárga – nem piros – csomag Cheetost? A nyakörve alatt 20 dollárt talál. Ha rosszul bánik a kutyámmal, harapni fog.” Mexikói virtus.

Az írásból egyébként még az is kiderült, hogy az üzlethez közel lakik, az utca túloldalán. Chokis szerencsére sikeresen átvette és hazavitte a Cheetost. Hűséges futárával Munoz a későbbiekben még kétszer hozatott magának burgonyaszirmot, méghozzá más-más ízesítésben.

Az ötlet annyiban sántít, hogy ha (a tudomány jelenlegi állása szerint) a kutyák a szervezetükben nem is, de a bundájukon valószínűleg magukkal hordozhatják a vírust. Annyit azonban elmondhatunk, hogy a találékonyság nyomai mindenképpen fellelhetőek a történetben.