***

MILYEN AZ ÚJ, TUDATOS FOGYASZTÓ?

1. Kevesebbet vásárol, jobban definiálja a szükségleteit
2. Kerüli a „túlcsomagolt” termékeket
3. Tervezi a fogyasztásait, tervezettek a beszerzései, csökkenti a pazarlást
4. Gyakrabban vásárol online
5. Nem halmoz fel, szezonális és helyi termelők termékeit vásárolja
6. Nem vásárol egyszer használatos műanyagot
7. Energiatakarékos
8. Fenntartható forrásból származó termékeket vásárol
9. Hitelesen működő cégekkel áll kapcsolatban
10. Visszajelez a közösségi média felületein

***

PARADIGMAVÁLTÁS

A fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmak erősödnek (g)lokálisan, 2020 eleje óta egyre megfontoltabb, tudatosabb fogyasztói magatartást tapasztalunk. A szemléletváltozás az Ipsos 2021. szeptemberi, hazai CSR-kutatása szerint a magyar társadalomban is aktuális. A felnőtt la kosság 65%-a gondolja, hogy a környezetünk védelme és a klímaváltozás megállítása jelenleg az emberiség legfontosabb feladata, közel 50%-a pedig azoknak a vállalatoknak a termékeit preferálja, amelyek tesznek a környezetünk, társadalmunk védelméért és a fenntarthatóságért. Összhangban vannak ezzel a nemzetközi vizsgálatok is. Az Ipsos 2021 októberében a Global Advisor kutatássorozat keretében 29 országban mérte fel a fogyasztói viselkedés változását. Nem meglepő módon a különböző nemzetek lakosságának átlagosan több mint a fele (56%) válaszolta azt, hogy a fogyasztással kapcsolatos attitűdje megváltozott a klímaváltozásra adott egyéni válasz következményeként. India, Mexikó, Kína lakossága kiemelkedően nagyot lépett előre (70% feletti arány), és Magyarországon is valamivel a globális átlag feletti érték, 57% mérhető, ezzel a 7. helyen állunk a 29 mért ország között a pozitív irányú változások rangsorában. Ami pedig magát a cselekvést illeti, a szelektív szemétgyűjtés és komposztálás a legelterjedtebb aktivitás (a 29 ország felnőtt lakossága körében 46%), ezt követi az otthoni energiatakarékossági törekvés (43%), az ételpazarlás csökkentése (41%) és a víztakarékosság (41%, Ipsos Global Advisor, 29 ország, N=23 055 fő, 1. ábra).

A NŐK JELLEMZŐEN TUDATOSABBAN ADAPTÁLJÁK SZOKÁSAIKAT A KLÍMAVÉDELEMHEZ

A felmérésből kiderül, hogy a nők jellemzően tudatosabban adaptálják szokásaikat a klímavédelem ügyéhez, legyen az az élelmiszer-pazar lás csökkentése (nők 46% vs. férfiak 36%), víztakarékosság (nők 46% vs. férfiak 36%), új termékek vásárlásának csökkentése (36% vs. 26%), kevesebb „túlcsomagolt” termék vásárlása (33% vs. 25%). Földrajzi különbségek is kirajzolódnak a Global Advisor tanulmányból. Belgium (65%), Kanada (64%), Svédország (60%), Kolumbia (60%) és Magyarország (60%) lakosai magasabb arányban állítják azt, hogy kifejezetten a klímaváltozás megállítása érdekében szelektíven gyűjtik a hulladékot vagy komposztálnak. Ezzel szemben a mérleg másik oldalán Japán (33%), az USA (32%) és Németország (24%) áll.

PROAKTÍV CSELEKVÉS

Világszerte erősödött a lakosok környezettudatossága, egyrészről a közvetlen környezetük, másrészt a saját személyes jóllétük érdekében is. Egy szintén friss, nagy mintán alapuló nemzetközi mérés szerint, amelyet a Tetra Pak és az Ipsos közösen készített szintén 2021 őszén

13 országban, a népesség közel fele felismerte, hogy a mindennapi cselekvéseik közvetlen hatással vannak a környezetre. Gondolva itt például az étrenddel kapcsolatos választásokra, az újrahasznosításra vagy a szemét mennyiségének a csökkentésére. A fogyasztók 62%-a számára az ételek, italok minősége fontosabbá vált a vásárlás során, ezzel együtt pedig több mint a lakosság fele lényegesen kevesebb ételt dob ki, mint a pandémiás időszakot megelőzően. Ez egyértelműen következik abból a tényből is, hogy a vírussal kapcsolatos kötelező biztonsági előírások és a személyes védekezési intézkedések miatt a háztartások tagjai több időt töltöttek az otthonukban, ezzel jobban láthatóbbá vált a háztartás ökológiai lábnyoma.

A védekezés egyéni felelőssége mellett a tudatos fogyasztás új szintje jelent meg. A lakosság több mint fele (55%) tervezetten kezdett étkezni a pazarlás csökkentése érdekében, 59%-a kerülni kezdte a „túlcsomagolt” termékeket, és 42%-uk tudatosan csökkentette az egyszer használatos műanyag jelenlétét a háztartásában.

Ahogy az ENSZ megbízásából készített Ipsos-kutatásból is kiderül, a fogyasztó az egyéni felelősség (magyar 56%, globális 40%) mellett a kormányoktól (71% vs. 53%) és az üzleti vállalkozásoktól (52% vs. 42%) is várja a fenntarthatóságot támogató lépéseket (Ipsos – U.N. Sustainable Development Goals in 2021, 29 ország, N=20 110 fő). A vásárlók tehát elvárják a szolgáltatóktól, termelővállalatoktól, hogy járjanak élen jó példával, legyen együttműködés fogyasztó és szolgáltató között a jövő megóvása érdekében.

A fogyasztók ezt annyira komolyan veszik, sőt küldetésként értelmezik, hogy az ún. „Tetra Pak Index” alapján több mint 35%-uk rendszeresen választ olyan terméket a járvány elterjedése óta, amelyet ő maga fenntarthatónak gondol, és 32%-uk erre buzdítja a helyi közösség tagjait is.

TARTÓS VÁLTOZÁSOK

Egyéni megfigyelések mellett számos nagy mintás nemzetközi kutatásból is tudható, hogy a pandémia alatt megváltozott szokások velünk is maradnak. A Covid–19 erősítette a mentális egészség fontosságának a felismerését, a felnőtt lakosság jelentős része érzi úgy, hogy a pandémia negatív hatásainak kompenzálása érdekében nagyobb figyelmet kell fordítani a lelki egészségére. Nemcsak a fogyasztás, de az új rutinok is segítik a személyes jóllét visszaállítását és megtartását. Egyre elfogadottabbá és elterjedtebbé vált az otthoni munkavégzés, a családok órák alatt tudnak átállni jelenléti oktatásról online-ra, a közösségi aktivitást mára a kisebb társasági összejövetelek jelentik, új családi szokások, viselkedésminták alakultak ki, többet főzünk otthon, máshogy használjuk a digitális csatornáinkat. Az új szokásokkal új hangsúlyok is megjelentek, ahogy többet videotelefonálunk vagy vásárolunk online, úgy visszajelzéseket, termékinformációkat is többet keresünk az interneten, ezzel is a tudatosságunkat erősítve.

A gazdasági szereplők tehát nem hanyagolhatják el a termékük, szolgáltatásuk tervezésénél a digitális élményeket, ahogy azt sem, hogy az ügyfél-kommunikációjukat naprakészen tartsák, hiszen a tudatos vásárló tudatosan ad visszajelzést, tudatosan kapcsolódik érzelmileg egy márkához, vagy zárkózik el egy cégtől.

A fogyasztói tudatossággal összefüggésben a vállalatok hitelessége előtérbe kerül, kezdve onnan, hogy maga a termékük mit kommunikál magáról összetételében, megjelenésében, a kiszolgáló csapatok által vagy a csomagolás címkéjén, de mindenekelőtt általános felhasználói élményben. Ezzel a magyar piacon sok teendőjük van még a szervezeteknek. Az Ipsos őszi CSR-felmérése szerint a magyar felnőtt lakosság alig 20%-a hiszi el, hogy a nagyvállalatok őszintén tenni szeretnének a természet és a társadalom védelme, a fenntarthatóság érdekében, és nem csak „trendi” PR-fogás a zöld imázs.

ÖSSZESSÉGÉBEN MIT TEGYENEK A SZERVEZETEK, MIVEL TUDJÁK KISZOLGÁLNI A TUDATOS FOGYASZTÓT?

1. Minden csatornán egyformán figyeljenek az ügyfelekre, „omnichannel” működés
2. Csomagolás, címke pontos információkat tartalmazzon
3. Kommunikáljanak az ügyfelekkel, kérjenek visszajelzést, reagáljanak rájuk
4. Ismerjék meg az ügyfelek igényeit
5. Olyan munkatársakkal dolgozzanak, akik hisznek a vállalat küldetésében
6. Legyen őszinte, transzparens a működésük
7. Termékeikben, szolgáltatásaikban legyenek fenntarthatóak
8. Tanítsák a fogyasztót, hívják együttműködésre, tudatosítsák a kapcsolatukat
9. Etikus üzleti magatartás jellemezze őket
10. Aktívan tegyenek a társadalom és a környezet gondozása érdekében

(A cikk eredetileg a Store Insider decemberi számában jelent meg. Szerző: Földes Annamária, Ipsos, CX director)