A csőd- és a felszámolási eljárásról szóló törvényt nyáron módosította a parlament. Az eddig hatályos törvény is ismerte a reorganizációs célú csődeljárást, de a gyakorlatban ezek száma elenyésző volt, a helyettük lefolytatott felszámolási eljárásokban viszont a hitelezők követeléseik alig néhány százalékához jutottak hozzá.
Az új szabályok szerint a csődeljárást az adós – a megrendült gazdálkodású, fizetésképtelen cég – valamint a hitelezője is kezdeményezheti. Amennyiben az adós kéri a csődeljárást – ezt nevezik öncsődnek – a bíróság egy munkanapon belül elrendeli az ideiglenes fizetési haladékot, amit közzétesz a Cégközlönyben. A csak elektronikus megjelenő Cégközlönyben minden nap 0 órakor teszik közzé a közleményeket, ekkortól kezdődik a csődeljárással járó fizetési moratórium, a cégek neve mellett ekkortól kötelező feltüntetni a „cs.a” „csődeljárás alatt” jelzőt. A bejelentést megelőző eljárás azonban hosszabb, mivel a cég vezetője csak akkor jelenthet csődöt, ha ehhez előbb a tulajdonosok hozzájárultak.
A hitelező akkor indíthat csődeljárást, ha az adós a fizetés lejártát követő 15 napon belül sem fizetett, kötelezettségét nem vitatta, és a hitelezői felszólításnak sem tett eleget. A hitelező ilyenkor választhat a csőd-, vagy a felszámolási eljárás között. Ha a csődöt választja, akkor tovább tart a csődeljárás elrendelése, mint öncsőd esetén. Ilyenkor a bíróság öt munkanapon át vizsgálhatja a kérelmet, és ha az hiányos, akkor ennyi időt szab a pótlásra. Ezután 5 munkanapon belül megküldi a kérelmet az adósnak, akinek 15 munkanapja van nyilatkozata megtételére. Amennyiben az adós nem vitatja a kérelmet, a bíróság újabb 8 munkanapon belül hozza meg a csődeljárásról szóló végzést.
Ha a bíróság – bármelyik fél kérelmére – elrendeli a csődeljárást, akkor az adós céget 90 napos fizetési moratórium illeti meg. A hitelezőknek pedig 30 napon belül kell bejelenteniük a követeléseiket. Az adós közvetlenül és egy országos napilapban feladott hirdetésben is értesíti a bejelentésről a hitelezőit. A fizetési haladék alatt is fizetni kell azonban a munkabéreket, azok közterheit, a közüzemi díjakat, a bankszámla költségét és az áfát.
A csődeljárásba – a bíróság kirendelésére – bekapcsolódó vagyonfelügyelő hagyja jóvá az adós cég új kötelezettségvállalásait; feladata, hogy a társaság a veszteségét mérséklően működjön. A cég vezetői és a vagyonfelügyelő együtt dolgozzák ki a fizetőképesség helyreállítását – a reorganizációt – célzó programot.
Az adósnak a csődeljárás indulásától számított 45 napon belül kell összehívnia a hitelezőket, egyezségi tárgyalásra. Ezen engedményeket, fizetési könnyítéseket adhatnak az adósok, sőt követelésük egy részéről is lemondhatnak. Minden 100 ezer forintnyi követelés ér egy szavazatot, ám aki ennél kevesebbet követel, az is kap egy voksot. A bajba jutott cég tulajdonosi körébe tartozó más cégek viszont csak 400 ezer forint követelés után kapnak egy szavazatot. Ezzel kívánta a jogalkotó elérni, hogy az esetleges vagyonátmentés ne jelentsen előnyt a tulajdonosoknak.
A módosítás sok ponton érinti a felszámolási eljárást is. Például a felszámolót nem a bíró jelöli ki, hanem az elektronikus rendszer, mégpedig véletlen kiválasztással. Jövő év közepétől a csőd- és felszámolási eljárásokban teljes lesz az elektronikus ügyintézés.
Új szabály az is, hogy a bíróság megszünteti a felszámolási eljárást, ha az adós minden tartozását kifizette. Erre például úgy kerülhet sor, hogy a tulajdonosok rendezik a hitelezők követeléseit. (MTI)

elelmiszer.hu