A magyar diákok a csehekhez képest fontosabbnak tartják a kapcsolati tőke meglétét, ugyanakkor azzal mindkét országban egyetértenek, hogy az egyetemi tanulmányi eredmények kevéssé számítanak az elhelyezkedéskor. A Procter&Gamble és a KutatóCentrum közös felmérése, melyben a két ország közel 4000 egyetemistája vett részt, arra is rámutatott, hogy a megkérdezett magyar hallgatók szerint egy vezetőnek önállónak, míg a csehek szerint csapatjátékosnak kell lennie.

A magyar hallgatók fontosabbnak tartják az egyetem melletti szakmai képzéseket, mint a karrier csehek – többek között ez derült ki a kutatásból, melyet a Procter&Gamble megbízásából a KutatóCentrum készített 2010 szeptemberében. A hazai diákok 16 százaléka jelentkezett korábban valamilyen szakmai programra, és további 37 százaléka tervezi ezt a jövőben. Ezzel szemben a cseh egyetemistáknak csupán 13 százaléka próbálta már, és további 25 százaléka szeretné az elkövetkezőkben ilyen módon bővíteni meglévő tudását. Összhangban az előző megállapításokkal a két ország tanulói közül a magyarok azok, akik az álláskeresés során sokkal fontosabb szempontnak értékelték a diplomán felül megszerzett tapasztalatokat.
A hazai hallgatók körében a külföldi ösztöndíjak mellett nagyon elterjedtek a gyakornoki programok, míg a cseh diákok utóbbi helyett inkább a vállalati tréningeket választják.
A kompetenciafelmérés is nálunk népszerűbb: míg itthon a megkérdezettek 36 százaléka, addig Csehországban 10 százaléka vett már részt hasonló teszten. Hazánkban ilyenkor elsősorban az intelligenciát és a logikát mérik fel, a csehek pedig leginkább a problémamegoldó képesség és a stratégiai gondolkodás meglétére kíváncsiak.

Friss diplomás szakmai gyakorlattal?

A cseh diákok szerint munkakereséskor a legfontosabb az agilitás, a jó kommunikációs készség, valamint a nyelvtudás megléte. Utóbbi kettőt a magyar egyetemisták is kiemelték, míg a dobogó harmadik helyére az önállóságot sorolták be. „Érdekes, hogy a személyes Győrfi Anna kapcsolatrendszer megléte a magyaroknál az ötödik, míg a cseheknél csak a kilencedik helyre került, ugyanakkor az egyetemisták mindkét országban úgy gondolták, hogy az elhelyezkedéskor az iskolai eredmények számítanak a legkevésbé” – elemezte az eredményeket Györfi Anna, a KutatóCentrum kutatásvezetője.
A diákok többnyire úgy látják, hogy a munkaadók elvárásai összecsengenek saját szempontjaikkal, ugyanakkor néhány különbség is megmutatkozik. „Mindkét országban úgy gondolták a hallgatók, hogy a cégek elsősorban gyakorlati tapasztalatot várnak el a pályakezdőktől, ami az elhelyezkedés nehézségeire is magyarázatot adhat, hiszen a friss diplomások nem mindig rendelkeznek gyakorlati tudással” – mutatott rá a szakember. Ugyanakkor vannak olyan munkáltatók, akik tisztában vannak ezzel az ellentmondással. Gerda Zsuzsa, a Procter&Gamble humánerőforrás menedzsere kifejtette, hogy cégüknél a kiválasztás során nem várnak el szakmai tapasztalatot a jelentkezőktől, ugyanis a kompetenciák, készségek meglétét vizsgálják. A KutatóCentrum által végzett felmérés megerősítette, hogy a hallgatók örömmel vennének egyetemi képzésen kívüli lehetőségeket is, amelyek során fejleszthetik a készségeiket. Ezért a Procter&Gamble elindította a „P&G Academy” programsorozatot, amelyen keresztül előadások, tréningek segítségével fejlődhetnek a hallgatók.

Karrierista magyarok?

A magyar egyetemisták 75 százaléka, míg a cseh fiatalok 64 százaléka vágyik vezetői karrier babérokra. Igaz ugyanakkor, hogy a hasonló álmokat dédelgetők közül a csehek az ambiciózusabbak: 39 százalékuk 5 éven belül felső- vagy regionális vezető szeretne lenni, míg a magyaroknak csupán 28 százaléka tör ilyen magasra, 60 százalékuk középvezetői pozícióval is elégedett lenne.
A jó vezetőt kicsit másképp jellemezték a két országban: míg a mi diákjaink szerint a vezetői és kommunikációs képességek mellett az önállóság a legfontosabb, addig a csehek harmadik szempontként a csapatjátékot emelték ki. A hazai hallgatók a csehekhez képest fontosabbnak tartják a kapcsolati tőkét, valamint a piacismeretet, ugyanakkor kevesebbre értékelik az empátiát.

A felmérésről:
A felmérést a KutatóCentrum 2010. szeptember 17. és október 8. között végezte, 2025 magyar és 1791 cseh diák online megkérdezésével.