hirdetés
hirdetés
hirdetés
2021. szeptember. 25., szombat - Eufrozina, Kende.
hirdetés

Mi van az élelmiszercímkén?

Mennyiség, származási ország, tápérték, adalékanyagok, E-számok, génmódosított termék - folytathatnánk a sort. Milyen információkkal kell ellátni az élelmiszerek címkéjét? Mit jelentenek a rövidítések? Kell e tartanunk az E-számoktól? A webbeteg.hu a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal iránymutatásai alapján válaszolt a kérdésekre. 

hirdetés

Annak érdekében, hogy az európai fogyasztók vásárláskor megalapozott döntést hozhassanak, az Európai Unió szabályozza az élelmiszerek címkézését. A szabályok megállapításakor, a jogalkotók biztosítani kívánták, hogy a fogyasztók átfogó tájékoztatást kapjanak az általuk vásárolt termékekről.

Mi mit jelent az élelmiszerek címkéjén?

Mennyiség: a termék nettó mennyisége, folyadékok esetében űrtartalomban (pl. liter, centiliter), egyéb termékek esetében tömegben megadva.

A termék megnevezése: tartalmaznia kell az élelmiszer fizikai állapotára vagy a rajta végzett különleges kezelésre vonatkozó információkat is (porított, mélyhűtött, koncentrátum, füstölt stb.). Az ionizálást – amennyiben ilyen kezelést végeztek – mindig fel kell tüntetni.

TERMÉSZETES-, TERMÉSZETAZONOS-, MESTERSÉGES AROMÁK
A természetes aromát megfelelő fizikai vagy mikrobiológiai módszerrel, emberi fogyasztásra alkalmas nyers-, vagy szokásos élelmiszer-technológiai eljárásokkal nyerik ki a feldolgozott növényi vagy állati eredetű anyagokból. A természetazonos aromát vegyi szintézissel vagy olyan elkülönítéssel állítják elő, hogy az így kapott vegyület kémiailag azonos legyen a növényi vagy az állati eredetű anyagban természetes tartalomként jelen levő aromaanyaggal. A mesterséges aromát olyan vegyi szintézissel készítik, amely a növényi vagy állati eredetű anyagban természetes tartalomként jelen levő aromaanyagoktól kémiailag eltérő anyagot eredményez.

Az összetevők listája: valamennyi összetevőt fel kell sorolni tömeg szerinti csökkenő sorrendben (kivételt képeznek a gyümölcs- és zöldségkeverékek), beleértve azokat az összetevőket is, amelyek esetében ismert, hogy az arra érzékeny egyének esetében allergiás reakciókat válthatnak ki (pl. mogyoró, tej, tojás, hal). Azon összetevők esetében, amelyek a termék megnevezésében (pl. „paradicsomleves”) megjelennek, amelyeket képek illusztrálnak vagy szavak emelnek ki (pl. „eperrel”), illetve amelyek alapvető jellemzői az adott élelmiszernek (pl. % hústartalom a „chili con carne” esetében), a százalékos arányt is meg kell adni.

Fogyaszthatóság: a „fogyasztható” és a „minőségét megőrzi” feliratot követő dátumok arról tájékoztatnak, meddig marad friss az élelmiszer és meddig fogyasztható biztonságosan. A „fogyasztható” kifejezés olyan élelmiszerek esetében használatos, amelyek gyorsan romlanak (pl. hús, tojás, tejtermékek).

Valamennyi csomagolt friss terméken a „fogyasztható” kifejezés szerepel. A „fogyasztható” kifejezéssel feltüntetett dátumot követően, nem ajánlatos a terméket fogyasztani, mert az akár élelmiszer eredetű fertőzéshez is vezethet.

 A „minőségét megőrzi” felirat a hosszabb ideig eltartható élelmiszerek esetében használatos (pl. gabonatermékek, rizs, fűszerek). A terméket ezen időpont után is lehet kockázat nélkül fogyasztani, azonban előfordulhat, hogy a termék ízét veszti, vagy megváltozik az állaga.

Gyártó/Importőr: a gyártó, a csomagoló vagy az importőr nevének és címének egyértelműen szerepelnie kell a csomagoláson, hogy a fogyasztó tudja, kihez kell fordulnia ha panasza van, vagy ha további információt kíván a termékről megtudni.

Ökológiai gazdálkodásból származó: az „ökológiai gazdálkodásból származó” kifejezés címkén való használatát, az európai uniós jog szigorúan szabályozza. A kifejezés kizárólag olyan sajátos élelmiszer-előállítási módszerekkel kapcsolatban használható, amelyek szigorú környezetvédelmi és állatjóléti előírásoknak felelnek meg. Az „Ökológiai gazdálkodás — EK ellenőrzési rendszer” európai emblémát a követelményeknek megfelelő gyártók használhatják.

PREBIOTIKUMOK, PROBIOTIKUMOK, SZINBIOTIKUMOK
A bélflóra fő funkciója a kórokozókkal szembeni védelem, valamint az immunrendszer állandó készenléti szinten tartása. Ha a bélflóránk egyensúlya felborul, és a káros baktériumok száma megnő, célszerű probiotikumokat, prebiotikumokat alkamaznunk az egyensúly helyreállítása érdekében.

 

Géntechnológiával módosított szervezetek (GMSZ): feltüntetésük kötelező az olyan termékeken, amelyek GMSZ tartalma meghaladja a 0,9%-ot. Valamennyi GMSZ eredetű anyagot „géntechnológiával módosított” jelzéssel, fel kell tüntetni az összetevők felsorolásakor.

Származás: bizonyos típusú termékek – pl. hús, zöldség és gyümölcs – esetében, kötelező a származási ország vagy térség feltüntetése. Ugyancsak kötelező a származás feltüntetése olyan esetekben, amikor a márkanév vagy a címke egyéb elemei – pl. kép, zászló vagy utalás egy földrajzi helyre – félrevezető lehet a fogyasztó számára a termék valódi származási helyét illetően.

Tápértékre vonatkozó információk: az élelmiszer energiatartalmáról és a tartalmazott tápanyagokról (pl. fehérje, zsír, rost, nátrium, vitaminok és ásványi anyagok) tájékoztatnak. Ezen az információkat akkor kell megadni, ha a gyártó a tápértékre vonatkozó állítást tüntet fel a terméken.

FUNKCIONÁLIS ÉLELMISZEREK
SAz egészségmegőrzés mára külön tudományággá nőtte ki magát, melynek egyik eleme a korszerű táplálkozás lett. A nemzetközi trendeknek megfelelően megszületett a funkcionális élelmiszer fogalma, melyek fogyasztásával nagyban hozzájárulhatunk egészségünk megóvásához.A meghatározás szerint kizárólag élelmiszerek tartozhatnak a kategóriába, tabletták és kapszulák nem. Előírás még, hogy a szóbanforgó élelmiszer a hétköznapi táplálkozási szokások integráns részét alkossa, és hatása a megszokott napi mennyiség elfogyasztása mellett is megmutatkozzon. Tágabb értelemben számos élelmiszer lehet funkcionális, ám a kifejezést legtöbbször valamilyen dúsított formával kapcsolatban használjuk. Legtöbbször vitaminokkal, pre- és probiotikumokkal és egyéb esszenciális alkotókkal dúsítják a termékeket, melyek így azonos mennyiséget elfogyasztva kedvezőbb élettani hatásokat váltanak ki.

Tápértékre és egészségügyi hatásra vonatkozó állítások

Bizonyos Európai uniós jogszabályok biztosítják, hogy az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett, egészségügyi hatásokra és a tápértékre vonatkozó állítások megfeleljenek a valóságnak, és tudományos tényeken alapuljanak. Az „alacsony zsírtartalmú” vagy „magas rosttartalmú” kifejezéseknek, közös meghatározásoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy valamennyi uniós tagállamban ugyanazt jelentsék; például a „magas rosttartalmú” kifejezést, csak olyan termékek esetében szabad használni, amelyek 100 grammonként legalább 6g rostot tartalmaznak. A magas zsír- és cukortartalmú élelmiszereket, nem szabad olyan felirattal ellátni, hogy „C-vitamint tartalmaz”. Olyan egészségügyi hatásra vonatkozó állításokat, mint például „erősíti a szívet” csak akkor lehet feltüntetni, ha ezen állítások tudományosan is megalapozottak. Nem lehet kedvező egészségügyi hatásra vonatkozó állítást feltüntetni magas só-, zsír- vagy cukortartalmú terméken. A következő, a termék egészségügyi hatásra vonatkozó állítások használata tilos:

-          olyan állítások, amelyek szerint a termék alkalmas emberi betegség megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására;

-          olyan állítások, amelyek a súlycsökkenés ütemére vagy mértékére utalnak;

-          olyan állítások, amelyek bizonyos orvosokra hivatkoznak vagy azok ajánlásait tartalmazzák;

-          olyan állítások, amelyek azt sugallják, hogy az élelmiszer fogyasztásának mellőzése hatással lehet az egészségre.

Mit jelentenek az E-számok?

Ha egy élelmiszer-adalékanyag E-számmal rendelkezik, az azt jelenti, hogy a biztonsági vizsgálatokon megfelelt, és jóváhagyták az Európai Unió valamennyi országában történő használatra. A jóváhagyást folyamatosan figyelemmel kísérik, felülvizsgálják és módosítják az új tudományos adatok fényében . Az alábbiakban néhány gyakran előforduló élelmiszer-adalékanyagot sorolunk fel:

 

ŐSZINTÉN AZ ÉTELSZÍNEZÉKEKRŐL
Jól ismert dolog, hogy az ételeket megpróbálják színesebbé tenni, hiszen így könnyebben eladhatóak. Azonban vásárláskor megnézzük-e, hogy mitől is van ilyen szép színe? Megvásárolnánk-e, ha színtelen vagy nem olyan szép élénk színű lenne? A forgalomba hozatal előtt, toxikológiai vizsgálatok után engedélyezik ezen színező és tartósító anyagokat. Azonban egymásra gyakorolt hatásukról és hosszú távú alkalmazás során jelentkező káros hatásukról szinte alig áll rendelkezésre információ. Ezért javasolja egyre több fogyasztóvédelmi szervezet ezen anyagok elhagyását és kiváltását.

Az alábbiakban néhány gyakran előforduló élelmiszer-adalékanyagot sorolunk fel:

Antioxidánsok: tartósítják az élelmiszereket azáltal, hogy megakadályozzák, hogy a zsírok, olajok és bizonyos vitaminok a levegőben lévő oxigénnel reakcióba lépjenek. Az oxidáció az oka annak, hogy az élelmiszerek megavasodnak, és elvesztik természetes színüket. Példa: Cvitamin, más néven aszkorbinsav, azaz E300.

Színezék: esetenként az élelmiszer előállítása vagy tárolása során elvesztett természetes szín pótlására, vagy a termékek egyenletes színezésére használják. Példa: A mártásokban, üdítőitalokban és hasonló termékekben használt karamell (E150a).

Emulgeálószerek, stabilizátorok, zselésítő és sűrítőanyagok: az emulgeálószerek, mint pl. a lecitin (E322) segítségével vegyülnek el olyan összetevők, amelyek egyébként elkülönülnének egymástól (pl. olaj és víz). A stabilizátorok megakadályozzák, hogy az egyszer már elkeveredett összetevők ismét szétváljanak. Gyakori zselésítőanyag a pektin (E440), amelyet lekvárok készítéséhez használnak. A sűrítőanyagok „testessé” teszik az élelmiszereket ugyanúgy, mint amikor például liszttel sűrítjük a mártást.

Ízfokozók: kiemelik a sós és az édes élelmiszerek ízét anélkül, hogy saját ízük lenne. Példa: A nátrium-glutamát (E621) gyakran fordul elő kész termékekben, mindenekelőtt levesekben, mártásokban és húskészítményekben.

Tartósítószerek: az élelmiszerek megromlásának megakadályozására használják őket. A legtöbb hosszú ideig tárolható élelmiszer tartalmaz tartósítószereket, kivéve, ha a gyártó más tartósítási eljárást alkalmazott – pl. mélyhűtést, konzervkészítést vagy szárítást.

Példák: A szárított gyümölcsöket gyakran kezelik kén-dioxiddal (E220), hogy megakadályozzák a penészgombák vagy baktériumok elszaporodását. A szalonnát, sonkát, pácolt marhahúst, és egyéb pácolt húskészítményeket a pácolás során sokszor nitrittel és nitráttal kezelik (E249–E252).

Édesítőszerek: gyakran használatosak cukor helyett szénsavas italokban, joghurtban és rágógumiban. Példák: aszpartám (E951), szacharin (E954), K-aceszulfám (E950) és szorbitol (E420).

 

Az októberi Élelmiszer Akadémia témája az új élelmiszerjelölés lesz. Részletek hamarosan.

hirdetés
hirdetés

Nemzetközi FMCG hírek

Ne maradj le a nemzetközi FMCG hírekről és a legfrissebb szakmai újdonságokról. Minden külföldi FMCG - food és non food hír egy helyen, cégekről, üzletről és a környezetről nem csak szakembereknek.

 

hirdetés

Rovatoldalunkon bemutatjuk a legfrissebb ALDl-akciókat, termékinnovációkat, kedvezményes ajánlatokat - a kínálat folyamatosan frissül, ne maradj le egyről sem!

Árfigyelés, konkurenciafigyelés, akciófigyelés az interneten keresztül. A Storescanner az általuk figyelt áruházak termékeit hetente felméri és előfizetői számára elérhetővé tesszi a teljes választékot, a ki- és belistázott termékeket, aktuális árakat, árváltozásokat, az akciókat valamint az akciók darabaszámát. Egyedüliként rögzítik az akciók típusait is, valamint az akciós újságokban megjelenő gyártók és márkák számát és méreteit. Mostantól rendszeresen követhetők az aktualitások új rovatunkban!

ÉRDEKES HÍRED VAN?
KÜLDD EL NEKÜNK!

Az elmúlt években több mint ötszáz üzlet pályázott a díjra, közülük összesen mintegy 200-an kaptak elismerést, és használták "Az Év Boltja" díj logóját, ezzel is szemléltetve vásárlóik számára, hogy saját kategóriájában kiemelkedően magas szolgáltatást nyújtó üzletben vásárolnak.

Hívd fel magadra a figyelmet egy szakmai díjjal, és adj bizonyosságot a vásárlóknak arról, hogy Te gyártod, forgalmazod a kategóriájában legjobb, legízletesebb, leginnovatívabb mentes terméket az országban! Ez a lényege a Mentes-M versenynek!

hirdetés

Alkalmazottpszichológia-tudás a hétköznapokra cégvezetőknek, értékesítési vezetőknek, értékesítőknek, kommunikációs szakértőknek, politikusoknak, és mindenkinek, akinek a munkája részét képezi, hogy meggyőzzön másokat, értékesítsen valamit: terméket, szolgáltatást, ötletet vagy önmagát.

Épülj, hogy építhess! – Alkalmazottpszichológia-tudás a hétköznapokra HR-eseknek, cégvezetőknek, coachoknak! 10 alkalmas képzés péntekenként: 10 oktatási nap + konzultációs lehetőség! 2021. októbertől!

Mutassátok meg, hogy CSR-ral valóban lehet jót tenni! Normál nevezési határidő: október 12.

A verseny célja, hogy megtaláljuk a legjobb hazai PR-projekteket és ügynökségeket, valamint hogy a PR kiemelt kommunikációs szerepét tudatosítsuk. Végső nevezési határidő: október 15.