A várakozásoknál szerényebb mértékben a nyers adat szerint 0,6%-kal, naptárhatástól megtisztítva szintén 0,6%-kal bővült a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest, meredeken lassulva az első hónapokban mért, bőven kétszámjegyű növekedésekhez képest, míg az árbevétel a magas infláció miatt 19,7%-kal 1541 milliárd forintra ugrott. Az előző hónaphoz képest 0,1%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Az első tíz hónapban pedig 6,4%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.

Tovább csökkent az élelmiszer üzletek forgalma is, amit részben a tovább gyorsuló infláció reáljövedelmeket csökkentő hatása okoz.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 6,7%-kal, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben pedig 2,3%-kal csökkent, ezzel szemben az üzemanyag-kiskereskedelemben azonban 27,7%-kal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene, amiben a pánikváráslások mellett a tavalyihoz képest élénkülő tranzitforgalom is szerepet játszhatott. 

23,6%-kal bővült a forgalom a 2020. áprilisi mélyponthoz képest, míg 4,3%-kal haladja meg a járvány előtti szintet. 

Az eladások volumene az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 0,1%-kal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 13,1%-kal, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 4,1%-kal, a használtcikk-üzletekben 8,6%-kal nőtt, azonban, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 3%-kal, , a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 5,1%-kal mérséklődött. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 10%-kal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 9,8%-kal csökkent.

A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, a kedvezményes üzemanyagárak kivezetése, az előbbiek miatt a tavalyi év utolsó hónapjaitól csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása.